A „mezők királynéja” az aszpirin egyik alapanyaga: a balzsamos illatú réti legyezőfű
Egy ilyen csokor egy hétre is elegendő vidámsággal és illattal töltötte meg a szobát. Akkor még nem tudtam, milyen kincseket szedek, ahogy azt sem, hogy negyed század múlva a tarka rét képe csak emlékeimben él már, hiszen olyan mértékben csökkent a biodiverzitás, hogy lassan fel kell jegyeznünk egy-egy hajdani virág lelőhelyeit. A tündérfürt ma is az egyik kedvencem, de ma már azt is tudom, mennyivel több egyszerű dísznövénynél.
Bugás, buja virágzatával és átható illatával a réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) az egyik legpompásabb vadvirág, gyógynövény és rendkívüli mézelő növény, amit nedvesebb réteken, vizes élőhelyek közelében találunk. A népi gyógyászat régóta ismeri már, különböző elnevezéseken: legyező bajnóca, borvirág, gyöngyvessző, tündérfürt, kőrontó stb. Az olykor méteresre is megnövő virág szára erős, levelei barázdáltak, sárgás-fehér bugavirágzata pedig átható illatával csak úgy vonzza a beporzókat.
Nemcsak a méhek és a darazsak kedvelik, de előszeretettel látogatja a magyar kolibri, azaz a kacsafarkú szender is.
Nem véletlenül nevezik a franciák „a mezők királynéjának”. Ez a látványos és értékes „...növényi lázcsillapító a réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), illetve ennek drogjai (Spiraeae herba és Spiraeae flos) orvosi körökben kevésbé ismert szerek, ugyanakkor az öngyógyításban (elsősorban kellemesebb íze miatt) a fűzfakéregnél fontosabb szerepet tölt be. Meghűléses betegségek kezelésére napi 2,5-3,5 g-os adagban ajánlják a virágdrogot (1 púpozott evőkanál) és 4-5 g-os adagban a növénydrogot (2 evőkanál). Meg kell azonban jegyezni, hogy a legyezőfű szalicilátokat tartalmaz, ezért szalicilát-túlérzékenység esetén használata nem javasolt” – olvashatjuk a Komplementer Medicína 2001-es februári számában.
A réti legyezőfű gyógyhatását a gyógyszeripar is kiaknázta:
a fűzfához hasonlóan a réti legyezőfű is gazdag szalicilsav-származékokban, így az aszpiringyártásban is fontos szerepet kapott.
„A spirea nemzetség (magyarul gyöngyvessző) egyik képviselője a fűszeres illatú filipendula ulmaria, réti legyezőfű. Virágjának szaliciltartalmú kivonatát nevezték acidum spiricumnak, s ebből alkották a mesterségesen előállított acidum acetylsalicylicumnak a nevét, az aspirin elnevezést. Beythe András Fives könyvében (Fives könüv fiveknek és faknac nevökröl – 1595) és Diószegi Sámuel Orvosi fűvész könyvében (1807) is szerepel ez a növény” – olvashatjuk dr. Szilágyi István tollából, A Hét című lap 1978. évi 6. számában.
Gyulladáscsökkentő hatásánál fogva még a pikkelysömör tüneteinek enyhítésére szolgáló teakeverék alkotóelemeként is megtaláljuk. Józsa Gáborné természetgyógyász az Egészségügyi Dolgozó című lap 1990. évi 4. számában ezt a teakeveréket ajánlja: „10 gramm tölgyfakéreg, 30 gramm fűzfakéreg, 40 gramm réti legyezőfű (bajnóca), 20 gramm füstike, 20 gramm dióhéj, 30 gramm vérehulló fecskefű, 50 gramm csalán, 30 gramm veronika, 30 gramm körömvirág, 20 gramm cickafark. Mindezt jól összekeverjük és egy csészéhez egy teáskanálnyi füvet leforrázunk, majd három perc múlva leszűrjük. Jó lenne friss füvet használni. Naponta kortyolva, egész napra elosztva kell másfél-két litert inni ebből a keverékből. A test minden kortyot azonnal felvesz és feldolgoz.”
A réti legyezőfű nedves, tápanyagban gazdag talajokat kedvel, ezért leggyakrabban folyópartokon, mocsaras területeken, nedves réteken és erdőszéleken találkozhatunk vele. Európa-szerte elterjedt faj, Skandináviától a Mediterráneum északi részéig, valamint Ázsia mérsékelt övi területein is honos.
Észak-Amerikában betelepített növényként találkozhatunk vele, ahol gyorsan alkalmazkodott az új környezethez. Ez az alkalmazkodóképesség mutatja a faj ökológiai plaszticitását.
A réti legyezőfű gyakran nagyobb kolóniákat alkot, amelyek különösen látványosak virágzáskor, amikor fehér virágszőnyegként terülnek el a nedves réteken. A növény jól társul számos más nedvességkedvelő fajjal, mint a fekete nadálytő, a réti füzike vagy különféle sásfajok.
Bár a réti legyezőfű jelenleg nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé Magyarországon, élőhelyeinek folyamatos csökkenése miatt figyelmet érdemel természetvédelmi szempontból. A vizes élőhelyek visszaszorulása, a folyószabályozások és az intenzív mezőgazdasági technológiák mind negatívan hatnak a faj populációira.
Különösen problémás a nedves rétek lecsapolása és szántóföldekké alakítása, valamint az invazív gyomfajok terjedése.
Az éghajlatváltozás szintén kihívást jelent, mivel a csapadékminták változása befolyásolhatja a faj számára kedvező nedves élőhelyek fennmaradását.
A réti legyezőfű nemcsak gyönyörű vadvirág, hanem a természeti örökségünk fontos része is. Megőrzése ökológiai és kulturális értékei miatt is elengedhetetlen.
Nyitókép: 123RF
