Világrekord született a Fővárosi Nagycirkuszban! – interjúnk Graeser József Dodi szakmai vezetővel
Ezekben a napokban Budapesten a világ cirkuszművészeinek és cirkuszkedvelő közönségének szeme: most zajlik a 14. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál Közép-Európa egyetlen kőcirkuszában. A „leg”-ek művészetéről, a cirkuszi artisták életformájáról, a cirkuszfesztivál hagyományáról és a fesztivál nyitó akkordjaként megszületett új rekordról beszélgettünk Graeser József Dodival, a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetőjével.
„Cigány származásom erőforrás is” – Sztojka Szabina református missziós lelkésszel beszélgettünk
Sztojka Szabina a Budapesti Református Skót Misszió angolul prédikáló református lelkésze, aki saját élete kálváriájában találta meg az istenhitet és vált sokak számára hiteles mintává. Cigány-magyar vegyes házasságból született, a családban egyedüli gyermekként szerzett felsőfokú képzettséget két szakmában is. Angliai és amerikai tanulmányutakon nyílt ki számára még jobban a világ: ott tapasztalta meg, hogy amiért itthon hátrányba került, az a világ más tájain nem ok a megkülönböztetésre és, hogy fiatal, modern gondolkodású kortársai milyen természetes könnyedséggel képesek az isteni gondviselésre bízni életüket. „Értékes vagyok” – ennek az érzésnek a megszületése egyben új életének kezdete is. A Református Skót Misszióról, saját életútjáról és hitbéli kérdésekről beszéltünk a Vörösmarty utca 51. szám alatti gyülekezet templomában.
Boldogasszony hava van, avagy ezért sokkal több a BÚÉK kifejezés, mint hinnéd
A szilveszter éjszakája után Boldogasszony havára ébredünk. Csodálatos ünneppel kezdődik az új esztendő: január 1-én Szűz Máriának, Magyarország védőszentjének istenanyaságát ünnepeljük, egyben ez a nap a béke világnapja is – ugyancsak egyházi kezdeményezésre.
„A néptáncban hazaérkezhetünk” – Juhász Zsolttal, a Duna Művészegyüttes vezetőjével beszélgettünk
Néptáncnagyhatalom vagyunk – joggal érezhetjük így, hiszen lakosságarányosan mi rendelkezünk az egyik leggazdagabb professzionális néptánckultúrával és -oktatással Európában, de világviszonylatban is jól állunk. Ennek a pezsgő szakmai életnek egyik markáns szereplője az idén 65 éves Duna Művészegyüttes, mely nemcsak egyedi produkcióiról híres, de emberi- és alkotóközösségként is egyedülálló a néptánc világában. A jubileum alkalmából Juhász Zsolttal, a Duna Művészegyüttes vezetőjével beszélgettünk sikerekről, tervekről és a néptánc emberformáló erejéről.
Mik azok a klinikai vizsgálatok, és vajon örüljünk-e, ha benne vagyunk egyben?
Bátran mondhatjuk, hogy a klinikai vizsgálatok valójában az új esélyt jelentik a gyógyulásra. Ugyanakkor nem mindenki lehet a részese egy-egy ilyen kutatásnak. Összegyűjtöttük, mit kell tudni róluk!
„Lélekben nem lehet nyugdíjba vonulni a jégtáncból” – Regőczy Krisztinával és Sallay Andrással beszélgettünk
Korcsolyaszezon van. Ilyentájt nemcsak a korcsolyapályák telnek meg, de szívesen idézzük fel a jégtánc magyar virtuózainak legendás alakításait is, akik között akad olyan páros, amely bár több mint harminc éve visszavonult, máig töretlen népszerűségnek örvend. A Regőczy–Sallay-jégtánckettős olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó tagjai ma is a korcsolyasportért élnek – kicsit másképp. Regőczy Krisztinával és Sallay Andrással jégtáncos emlékekről, a korcsolyasport személyiségformáló erejéről és az örömről beszélgettünk, amely titokzatos szálakkal fűzte össze a versenyzőpárost és közönségét.
Legősibb főfoglalkozásunkból ered a karácsonyi menü egyik főszereplője, a halászlé
A magyar konyha háromféle halászlécsoportot különböztet meg: a dunai, a tiszai és a balatoni halászlét – legnagyobb vizeink szerinti értelemszerű csoportosításban. Mindhárom ételfajta közös jellemzője, hogy három fő alapanyagból készülnek: halhúsból, hagymából és pirospaprikából. A különbség az elkészítés módjában és a tálalás jellegzetességeiben rejlik.
„Igazi gyöngyhalásznak érzem magam” – interjú Popova Aleszja balettművésszel
Mária hercegnő, Odette és Odília, Makrancos Kata, Júlia, Scarlett O’Hara, Tatjana, Csipkerózsika és Coppelia – csupán néhány emlékezetes alakítás, mellyel Popova Aleszja Kossuth-díjas, Érdemes Művész saját páholyt érdemelt ki a klasszikus balett Pantheonjában. A bonyolult jellemek megformálója maga is összetett karakter, aki a színpadi lét után igazi gyöngyhalászként folytatja pályafutását. Saját klasszikusbalett-stúdiójában hosszú évek óta tehetséggondozás keretében kíséri a legkisebbek és az ígéretes nagyok kibontakozását. Értékes pillanatokról, sorsfordító rezdülésekről és a balett lélekformáló erejéről beszélgettünk az órák szünetében.
Mágikus erejű étkek a karácsonyi asztalon: hagyj helyet nekik!
Az adventi böjt szimbolikus feloldása a karácsonyi asztal megterítése különböző „kötelező” és mágikus erejű ételekkel. Népi kultúránk archaikus hagyományrétegeiben a szentesti vacsora elfogyasztása a családok egyik legfontosabb közösségi alkalma volt, amelyre „hivatalosak voltak” a már nem élő családtagok is. Mindennek, ami helyet kapott a karácsonyi asztalon, különleges jelentősége és ereje volt, katolikus vidékeken a karácsonyi asztalt ugyanis az oltár kicsinyített másként értelmezték.
Szobrot avattak Benyovszky Móricnak, de ki az a Benyovszky Móric?
Mellszobrot kapott Budapesten a XVIII. század egyik legkülönlegesebb nemzetközi hírű magyar kiválósága. 2021 Benyovszky Móric Emlékév volt, születésének 280., halálának 235. évfordulóját ünnepeltük idén. De ki volt valójában Gróf Benyovszky Móric Ágost Aladár, aki az idén ennyi figyelmet kapott a hazai tudományos és kulturális életben?
