„Sokak szekrénykéjét nyitogatom, akaratlanul is” – interjú Berecz Andrással

A népi kultúra „lármafái” közül kétségkívül Berecz Andrásé az egyik legmagasabbra csapó láng hazánkban. Szava és éneke megjárta a magyar vidék minden zugát, kirepült a bércek felett, és a tengerentúlon is felmelegítette a magyar nyelv és folklórkincs iránt fogékony emberek szívét. Tiszta forrásból merített tudását – mellyel kapcsolatban a néprajz régóta a huszonnegyedik óra veszélyeire figyelmeztet – saját egyéniségén átszűrve adja tovább és teszi emlékezetessé óvodásoktól nyugdíjasokig minden korosztálynak. Berecz Andrással tudásról, munkáról és az örökség erejéről beszélgettünk.

„Volt, aki egész életében nem csomagolt ki a ládákból” – Hetvenöt éves teher a csehszlovák-magyar kitelepítés
A 20. századi magyar történelem sötét fejezetei legfeljebb árnyalataikban különböznek egymástól. Az I. világháborút követő „vérveszteség” után felocsúdni sem volt időnk, máris belesodródtunk a II. világháború szörnyűségeibe. Épeszű ember belegondolni sem mert, nemhogy elhitte volna a deportálások hírét. Ugyanígy sokáig nem vette komolyan a honi és a külhoni magyarság a Beneš-dekrétumok irányelveit sem, gondolván, hogy ilyesmit úgysem mernek megtenni. 
„Mi mindenképpen ki akartunk törni valamiből, a mai világ viszont elkényelmesedett” – interjú Frenreisz Károllyal

A zene mindenkié, a tehetség is sokak szerencséje, de a sikeres rockzenei karrierhez ennél jóval több kell: rengeteg munka. Hazai viszonylatban igazán nem panaszkodhatunk: az 1960-as évek óta a magyar rockzene a világ élvonalában is megállta a helyét, amit többek között olyan zseniális tehetségeknek köszönhetünk, mint Frenreisz Károly. A Kossuth-díjas rocklegenda nevét zenekarok alapítójaként, virtuóz basszusgitárosként, klarinétosként, szaxofonosként, énekesként és jó érzékű menedzserként is jegyzi a poptörténelem. Múltról, jelenről és szakmai csemegékről beszélgettünk vele.

Jó zsír, rossz zsír: hol a helyük a diétában? (és így fogyasszuk őket)
Magyar ember nem veti meg a jó szaftos fogásokat, és ez így van jól. Az elmúlt ötven évben azonban kénytelenek voltunk fokozatosan átértékelni a zsíros fogások szerepét táplálkozás-kultúránkban, mert míg a kemény munkához szokott paraszti világban a zsíros étel elsősorban az energiabomba szerepét töltötte be, manapság inkább ínyencségnek érdemes tekintenünk, hiszen életformánk igencsak megváltozott.
„Eltanácsoltak a vívástól is, mert duci voltam” – interjúnk Nagy Tímea olimpiai bajnok vívóval

Semmi baja a világgal, nem érdeklik a sztereotípiák és bár szeretne még szerelmesen csókolózni, a családját mindenek elé helyezi. Kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, háromgyermekes édesanya, a Nemzetközi Vívó Szövetség alelnöke, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke, a Duna Aréna és a Hajós Alfréd uszoda létesítményvezetője, a Barnahus-módszer magyarországi jószolgálati nagykövete – mégis, beszélgetésünkből úgy tűnik, Nagy Tímea sportolói sikereinek igazi nyertesei a magyar gyerekek most cseperedő generációi lesznek.

Kötöttségek között szabadon – a kalákamunkák ma is jól jönnének

Mikor sóhajtozunk, hogy régen minden jobb volt, ha igazunk nincs is, részigazságunk lehet. Mert van, ami talán jobb volt; például a (fiatal) felnőttek közösségi élete. A társasági élet alkalmai bár kötöttebbek voltak, mint ma, mégis nyílt és a közösség által támogatott lehetőségeket kínáltak az udvarlásra, párválasztásra és az élet dolgainak megtanulására is.

Nem kell lemondanod a desszertekről, ha fogyni akarsz
Minél magasabb a gyümölcs- vagy a fehérjetartalom, annál kevesebb hozzáadott cukor kell bele. Ez az egyik módja, hogy egészséges és finom desszertet is becsempésszünk a diétánkba. Ha elég kreatívak vagyunk, nyugodtan megalkothatunk új recepteket, de addig is mutatunk néhány kímélő édességet!
Tuskót húzzon maga után, aki pártában maradt! – Így varázsoltak szerelmet a paraszti farsangon

„Mindennek megvan az ideje, mint a szalmakalapnak” – tartották a régiek, és ennek megfelelően igazították az élet járását. Főként az élet nagy dolgaiban vigyáztak a jó időzítésre; a párválasztásnál és a családalapításnál kevés fontosabb dolog akadt, aminek igencsak meg kellett adni a módját, hogy jól sikerüljön. Nem véletlenül a téli nagy farsang időszakára esik a népi kultúrában az udvarlás és a lakodalmak „szezonja”.

„Isten nélkül nem érdemes színésznek lenni” – Interjú Eperjes Károllyal
„Az identitásomnak megfelelően élek: keresztény apa vagyok Magyarországon, magyarul, színészként, mindenkiért” – vallja Eperjes Károly, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjával hitről, gyereknevelésről és színészi munkáról is beszélgettünk.
„Amikor minőségileg megemelnek a szakmában, emberileg is megpróbálsz felnőni hozzá” – Interjú Cserhalmi Györggyel

Az ötödik pecsét; 80 huszár; Psyché; Mephisto; Szirmok, virágok, koszorúk; Amerikai anzix; Drága besúgott barátaim; Végtelenben kettő – csupán néhány kiragadott pillanat egy tömény, témákban és sikerekben egyaránt gazdag művészi pályából. A reflexiók és önreflexiók folyamataira épülő színészi szakma kihívásairól és örömeiről, társadalmi és emberi vonatkozásairól beszélgettünk Cserhalmi György színművésszel, aki jelenleg kékkúti otthonából figyeli a világ járását.

„Anya, mesterlövész leszek!” – Neki álompálya, nekem pokolbéli csúf napok

Négyévesen állt elő az ötlettel, játék közben: „Anya, mesterlövész leszek!” Csak úgy dagadt a keblem a büszkeségtől, hogy micsoda harcos vér folyik az én trónörökösöm ereiben! Aztán telt, múlt az idő és tízévesen még mindig erre a dallamra keringett. Gondoltam, borogatjuk: elmúlik. Borogattuk: nem múlt el. Most tizennyolc, és mesterlövésznek készül. Én pedig elvesztettem a csatát az ő pályaképe ellen.