„A faluban meisseni porcelán állt az ereszcsatorna alatt” – interjú a régiségkereskedő Németh családdal
Szentimentális kötődésünk a régi tárgyakhoz ugyanúgy kulturális identitásunk része, mint családtörténetünk, szűkebb közösségünk történelme. Az antik tárgyak szótlanul is képesek elmesélni régmúlt idők történeteit, megidézni ódon hangulatokat, ezáltal pedig visszacsempészni valamit a klasszikus értékek patinájából. Kovács Elvírával és Németh Istvánnal, a Győri Régiségvásár szellemi szerzőivel és szervezőivel, valamint Németh Dáviddal, a családi vállalkozás várományosával beszélgettünk szakmáról, generációváltásról és az értékek időtállóságáról.
Ciki ma a hazaszeretet? – Jakab György oktatáskutatót kérdeztük arról, miben áll a nemzettudat
Ahány embert megkérdeznénk, mit jelent a hazaszeretet, valószínűleg annyi választ kapnánk, és ha jól belegondolunk, nem is olyan könnyű röviden megfogalmazni. Abban talán egyetérthetünk: egyszerre érzelem, cselekvés és tudatos döntés – jó adag ismeretanyaggal alátámasztva. Vajon hogyan fejleszthető, hogyan alakul ki? S legfőképp: jó munkát végzünk a hazaszeretetre nevelés terén? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Jakab György tanárral, oktatáskutatóval, akinek egyik szakterülete az állampolgári ismeretek tantárgy.
„A gyerekhez is úgy szólok, mint a felnőtthöz, talán ez a titkom” – Kőnig dokival beszélgettünk
Vajon mi jár egy gyermeksebész fejében a műtőben állva, és mi visz rá valakit, hogy vállalja az efféle munkákat? Dr. Kőnig Róbert igyekszik ezekre a kérdésekre választ adni, nemcsak nekünk, hanem az internet népének is. A népszerű gyermeksebészt ma már médiajelenléte kapcsán az egész ország csak Kőnig dokinak hívja. Méltán a gyerekek kedvence, hiszen Kőnig doki helyreteszi a legtitokzatosabb orvosi témákat is – szülők és gyerekek számára egyaránt. Életről, a gyerekekről és a mosoly erejéről beszélgettünk vele.
„A szex itt a hatalomgyakorlásról szól” – interjú a háborús nemi erőszak kutatójával, Lator Anna Lucával
Bármennyire látványos esemény egy háború, bármilyen részletesek is a híradások és az elemzések és később a róla szóló könyvtárnyi irodalom, a háborúban elkövetett bűnök lajstroma sosem lehet teljes, hiszen ezek egy részét nemcsak a tettesek, de az áldozatok is elhallgatják. Az erőszak különböző formái ugyanis nem egyformán teszik tönkre az embereket: van, ami életben hagy, de lassú halállal öli meg nemzedékek lelkét. A háborúban elkövetett nemi erőszak jelenségét ezért sem könnyű feltárni, pedig a téma feldolgozása nemcsak a női test és lélek számára jelentene nagyobb biztonságot. Lator Anna Luca antropológussal a háborús nemi erőszak témáját kutatva jutott értékes felismerésekre – ezekről beszélgettünk.
„A bűnözők személyiségzavarral, a nem-bűnözők szorongással küzdenek” – interjú Dr. Haller József kriminálpszichológussal
Az elmúlt húsz évben folyamatosan csökken a bűnesetek és ezzel párhuzamosan a bűnelkövetők száma is Magyarországon. Dr. Haller József kriminálpszichológussal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán működő Kriminálpszichológiai Tanszék vezetőjével a bűnelkövetés pszichológiájáról és a kriminalizálódás társadalmi vetületeiről beszélgettünk.
Nálunk megtörténhet az, ami Törökországban? – interjú Szántó László épületszerkezeti szakértővel
Nem így kellene lennie, de az emberiség sok mindent csak a tragédiákból képes megtanulni – és van, amit azokból sem. A törökországi földrengés okozta humanitárius katasztrófa láttán ismét megrendültünk, és ezúttal tehetetlenségérzésünk nemcsak a segítségnyújtás korlátjaiból fakad, hanem abból a felismerésből is, hogy milyen keveset tudunk saját lakókörnyezetünkről, ingatlanainkról. Vajon megtörténhet-e ez velünk, és ha igen, túlélnénk-e a saját otthonunkban? – ez a kérdés motoszkál milliók fejében manapság. Szántó László statikus, tartó- és épületszerkezeti szakértő, a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatának elnöke igyekszik eloszlatni félelmeinket.
Olyan „szakvélemény” is volt, miszerint a rák ellenszere a nemi kielégülés – mit gondolunk a betegségekről?
Az egészségestől, azaz a normától való eltérés különböző formái mindenkori kultúránkban devianciának, rendellenes működésnek számítottak, így a betegségek az elsődleges fiziológiai, fizikai megnyilvánuláson túl mindig is szimbolikus jelentéssel bírtak. A betegségek értelmezése legalább annyira egy-egy kor tükörképe, mint azok a praktikák, amelyekkel legyőzni próbálták a bajokat. Egész hiedelemrendszereket lehet feltérképezni a történelem nagy járványai és sokáig gyógyíthatatlannak hitt betegségei kapcsán.
„Mióta nyugdíjas vagyok, alig vagyok otthon” – Interjú Kasparek Éva rejtvényfejtőmesterrel
Sokunk kedvenc kikapcsolódásának saját ünnepnapja is van 2007-től: az első Füles 1957. február 3-i megjelenéséhez igazították a rejtvényfejtés napját. A rejtvényfejtőversenyekkel teli ünneplést rendszerint a legközelebb eső vasárnapra szervezi a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete, idén ez mára esik. Kasparek Évával, az Egyesület elnökével beszélgettünk – nem csak a rejtvényekről.
„Itt minden egyes kő regényekbe illő történeteket mesélhetne” – speciális idegenvezetéssel jártuk be Krakkót
Számomra Európa egyik legszebb és legérdekesebb, egyben legszomorúbb városa Krakkó. Bármikor szívesen megyek oda, mert mindig tud újat mutatni. Jártam már itt családi nyaraláson, tudományos konferencián, hétvégi kiruccanáson, láttam már behavazva és olvasztó kánikulában, sétáltam a Visztula partján, a Posztócsarnokban és a Wawel pompás termeiben is, kóstoltam már az itt készülő pirogot mindenféle ízben – de ezúttal másért utaztunk oda. Végig akartuk járni a második világháború tragikus helyszíneit, és ebben egy Krakkóban élő magyar idegenvezető és pszichológus, Stász Magdaléna segítségét kértem. Riportázsunkban közös napunkról számolok be.
Auschwitz-Birkenau gyerekfejjel és negyven évvel később
Negyven éve, kislányként jártam először Auschwitz-Birkenauban, de most, ennyi év után visszatérve csak szaporodtak a kérdéseim. Vajon az idő értünk vagy ellenünk dolgozik? Vajon az emlékezetem csal, vagy az értelmezési keretek változtak meg? Vajon az akkori kislány, aki ma már a saját kislányának mutatta meg a múlt sötétkamráját, miért érzi úgy, mintha az emlékezésben valamitől meg akarnánk kímélni magunkat? Vajon jól értjük, mi dolgunk van a történelem örökségeivel? Bárcsak lennének igazi válaszaink!
