Élvezetes kipurcanás: a szüretek világát a ma gyerekei is megismerhetik – mutatjuk, hol!
Magyarország hat borrégiójában huszonkét borvidék pincészetei kínálják a jobbnál-jobb szüreti programokat az egész családnak.
Egy baszk nagymama receptjeinek és a magyar boroknak mesteri elegye: ez a Cut&Barrel
Az elmúlt tizenöt évben érezhetően nagyot változott a hazai borkínálat és étkezési kultúra: ezt a fordulatot szokták kulináris forradalomnak nevezni. A változás egyszerre több szálon indult meg. Egyfelől erősödtek az újjáéledő és újonnan születő családi borászatok, másfelől megérkezett a világkonyha, harmadik szálon pedig a fine dining irányába mutató kezdeményezések szaporodtak. Az argentin származású Carlos Alberto Coelho és magyar felesége, Ingeborg mindhárom területen kivette a részét a munkából.
Gyerekek által teremtett falu: riportunk a Fitos Dezső Társulat tehetséggondozó táborából
„Pörög a, forog a szoknya” miközben „egy pár lány, két pár lány” és az éppen hozzájuk való legények szaggatják cipőiket a kiscsőszi csűrben: zajlik a Fitos Dezső Társulat gyermek- és ifjúsági tagozatának nyári edzőtábora, közel százötven résztvevővel. Ropog a tánc, suhognak a szoknyák, izzik a levegő az amúgy is forró csűrben, de apraja-nagyja egyaránt érzi, hogy a szétrebbenő izzadságcseppek nem vesznek kárba: a néptáncos palánták őszi évadát kovászolják velük. Kocsis Enikő, Paár Julcsi és Fitos Dezső ugyanis igencsak feszes tempót diktál a néptáncra és népdaléneklésre edződő utánpótlásnak.
„A magyarság a Kárpát-medencében meglévő színekből új mintázatot kevert ki” – Katona Attila történésszel beszélgettünk
Augusztus 20-án a magyar államalapítást ünnepeljük, azonban a magyarság igazi ünnepelnivalója abban áll, hogy a Kárpát-medencében való letelepedése után meg tudott maradni önálló nemzetként a germán-szláv tengerben. Ahogy alakított bennünket a táj és a történelem, úgy mi is alakítottuk ezt a helyet. Vajon minek köszönhetjük megmaradásunkat? dr. Katona Attila történész, az ELTE Savaria Egyetemi Központjának docense válaszolt kérdéseinkre.
Cívisek és hajdúk öröksége – Debrecen, Hortobágy és a Tisza-tó csodája
A hamvaiból újjáéledő főnixmadár – ez Debrecen egyik jelképe, ha pedig jobban megismerjük Magyarország második legnagyobb városának történelmét, jelenét és a környéket, érthetővé válik, miért. A honfoglalás utáni kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél jött lére, majd a 16. században vallási és oktatási központtá vált. Működésének egyik legfontosabb társadalmi hatása az, hogy felemelte a magyar parasztságot. Ez a pezsgő nagyváros a térség arculatát formáló erők esszenciája, a magaskultúra kedvelői számára ugyanúgy tartalmas programokat kínál, mint a családdal érkezőknek.
„Nem érdekes, mikor térül meg” – interjú a nőtincsi Seholsziget és Alpaka Farm építőivel
A nyár egyik legforróbb napját sikerült kijelölnünk alpakanéző sétánk időpontjaként, de nem bántuk meg. A Nőtincsen lévő alpakafarmon ugyanis igazán bájos jószágok és egy rájuk nagy gonddal vigyázó házaspár feledtették a kánikula kellemetlen mellékhatásait. Családi túránkat beszélgetéssel és egy sétával zártuk a Seholszigeten, ahol az alpakák mellett más, egzotikus állatok is élnek, játszótér és régi mesterségek várnak: még Jancsi és Juliska kemencéjébe is bekukkanthattunk. Ahol az alpakák története véget ér, ott kezdődik két különleges ember közös életmeséje, akik számára az Alpaka Farm és a Seholsziget Élménypark a szenvedély gyümölcse, amelynek értékét nem lehet pénzben mérni.
Ahol Szűz Mária is papucsban jár – Szeged és térsége
A só, az arany és a fa római kori kereskedelmi útvonalain járva szinte biztos, hogy a hajdani Partiscum, azaz Szeged városába érkezünk. A lakosságát tekintve jelenleg Magyarország harmadik legnagyobb nagyvárosa igazi piros pont a térképen: kulturális identitásunk édes-pikáns fűszereiből talán ez a vidék ontja a leggazdagabb termést. Gazdálkodása, népművészete, gasztronómiája és folklórja egyaránt tükrözi a 10. században itt megtelepedő magyarok és leszármazottaik temperamentumos karakterét, erőteljes egyéniségét.
A design szakma oscarjának várományosa: Deák Zsuzsanna üvegművész
Több magyar innováció is született az építészeti üveg területén – például Losonczi Áron építészmérnök üvegbetonja és Hegedűs Andrea üvegtextilje. Most Deák Zsuzsanna üveg- és kerámiaművész jelentkezett előremutató fejlesztéssel: a szennyezett építészeti üveghulladék és üvegiszap újrahasznosításának technikáját dolgozta ki, a Re-built Glass nevet kapott anyagot, amely belsőépítészeti és dekorációs elemekben, dísztárgyakban kaphat új életet.
Wellnessre teremtett vidék, ahol kastélyokba és várakba botlani – Bük és Sárvár térsége
Mennyi minden elfér egyetlen ékszerdobozban! Ezzel az alapélménnyel kívánunk visszatérni a Magyarország észak-nyugati csücskében lévő Bük-Sárvár turisztikai régióba, amelyet gyógyvizei tettek híressé, de ennél sokkal gazdagabb élményekkel kecsegtet. Az Alpokaljától a Ság-hegyig húzódó vidék Kőszeg, Sárvár, Szombathely és Bük települések látnivalói és gyógyfürdői mellett természeti környezetével is rabul ejti szívünket. Családi kalandozásra ideális: a barangolós és vízparti napokat váltogatva szervezetünk garantáltan felfrissül ezen a csodálatos környéken.
Ahol két őserő találkozik: Sopron és a Fertő-tó környéke
E vidék két természeti elem találkozásából született, karakterét, derűjét és sejtelmes hangulatait is e két őselem viszonya formálja: a kő kapaszkodót kínál, a víz pedig élettel tölti meg. A lápok, nyílt vizek, lankák, emelkedők és szabálytalan útvonalak rejtélyes világa olyan természeti gazdagságot mutat, amiben nem sok tájon dúskálhatunk. Nem csoda, hogy itt csodálatos kulturális kincseink is születtek: kastélyok és legendák övezik a vidéket. A Fertő-Neusiedlersee Kultúrtáj nem véletlenül került fel a Hungaricumok listájára.
