Domestos az irodalomban – van értelme átírni Agatha Christie-t?
A Harper Collins Kiadónál úgy döntöttek, hogy Agatha Christie 1920 és 1976 között írt műveiből kiirtják a rasszista megjegyzéseket, helyzeteket, kifejezéseket. De felmerül a kérdés: kinek jó ez?
„Az ékszerkészítésben a bizalmi kapcsolat a legfontosabb” – Placskó Hedvig ékszertervezővel beszélgettünk
Az ékszer különleges tárgy: kapcsolatteremtésre született – ez lehet a magyarázata annak, hogy ősidők óta kíséri az emberi közösségek életét, formálja kultúrák arculatát. Legalább annyit elárul viselőjéről, mint a készítőről, aki az alkotás közben különleges állapotban, egy saját világban kalandozik. Nem meglepő, hogy egyes daraboknak varázserőt tulajdonítanak, talizmánként őrzik, és generációk örökítik át, családi ereklyeként. Ez a varázserő akár életeket is menthet – nem is csak képletesen. Placskó Hedvig életében is az ékszerkészítés nyitott új fejezetet – egyebek mellett erről beszélgettünk.
„A faluban meisseni porcelán állt az ereszcsatorna alatt” – interjú a régiségkereskedő Németh családdal
Szentimentális kötődésünk a régi tárgyakhoz ugyanúgy kulturális identitásunk része, mint családtörténetünk, szűkebb közösségünk történelme. Az antik tárgyak szótlanul is képesek elmesélni régmúlt idők történeteit, megidézni ódon hangulatokat, ezáltal pedig visszacsempészni valamit a klasszikus értékek patinájából. Kovács Elvírával és Németh Istvánnal, a Győri Régiségvásár szellemi szerzőivel és szervezőivel, valamint Németh Dáviddal, a családi vállalkozás várományosával beszélgettünk szakmáról, generációváltásról és az értékek időtállóságáról.
Ciki ma a hazaszeretet? – Jakab György oktatáskutatót kérdeztük arról, miben áll a nemzettudat
Ahány embert megkérdeznénk, mit jelent a hazaszeretet, valószínűleg annyi választ kapnánk, és ha jól belegondolunk, nem is olyan könnyű röviden megfogalmazni. Abban talán egyetérthetünk: egyszerre érzelem, cselekvés és tudatos döntés – jó adag ismeretanyaggal alátámasztva. Vajon hogyan fejleszthető, hogyan alakul ki? S legfőképp: jó munkát végzünk a hazaszeretetre nevelés terén? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Jakab György tanárral, oktatáskutatóval, akinek egyik szakterülete az állampolgári ismeretek tantárgy.
„A gyerekhez is úgy szólok, mint a felnőtthöz, talán ez a titkom” – Kőnig dokival beszélgettünk
Vajon mi jár egy gyermeksebész fejében a műtőben állva, és mi visz rá valakit, hogy vállalja az efféle munkákat? Dr. Kőnig Róbert igyekszik ezekre a kérdésekre választ adni, nemcsak nekünk, hanem az internet népének is. A népszerű gyermeksebészt ma már médiajelenléte kapcsán az egész ország csak Kőnig dokinak hívja. Méltán a gyerekek kedvence, hiszen Kőnig doki helyreteszi a legtitokzatosabb orvosi témákat is – szülők és gyerekek számára egyaránt. Életről, a gyerekekről és a mosoly erejéről beszélgettünk vele.
„A szex itt a hatalomgyakorlásról szól” – interjú a háborús nemi erőszak kutatójával, Lator Anna Lucával
Bármennyire látványos esemény egy háború, bármilyen részletesek is a híradások és az elemzések és később a róla szóló könyvtárnyi irodalom, a háborúban elkövetett bűnök lajstroma sosem lehet teljes, hiszen ezek egy részét nemcsak a tettesek, de az áldozatok is elhallgatják. Az erőszak különböző formái ugyanis nem egyformán teszik tönkre az embereket: van, ami életben hagy, de lassú halállal öli meg nemzedékek lelkét. A háborúban elkövetett nemi erőszak jelenségét ezért sem könnyű feltárni, pedig a téma feldolgozása nemcsak a női test és lélek számára jelentene nagyobb biztonságot. Lator Anna Luca antropológussal a háborús nemi erőszak témáját kutatva jutott értékes felismerésekre – ezekről beszélgettünk.
„A bűnözők személyiségzavarral, a nem-bűnözők szorongással küzdenek” – interjú Dr. Haller József kriminálpszichológussal
Az elmúlt húsz évben folyamatosan csökken a bűnesetek és ezzel párhuzamosan a bűnelkövetők száma is Magyarországon. Dr. Haller József kriminálpszichológussal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán működő Kriminálpszichológiai Tanszék vezetőjével a bűnelkövetés pszichológiájáról és a kriminalizálódás társadalmi vetületeiről beszélgettünk.
Nálunk megtörténhet az, ami Törökországban? – interjú Szántó László épületszerkezeti szakértővel
Nem így kellene lennie, de az emberiség sok mindent csak a tragédiákból képes megtanulni – és van, amit azokból sem. A törökországi földrengés okozta humanitárius katasztrófa láttán ismét megrendültünk, és ezúttal tehetetlenségérzésünk nemcsak a segítségnyújtás korlátjaiból fakad, hanem abból a felismerésből is, hogy milyen keveset tudunk saját lakókörnyezetünkről, ingatlanainkról. Vajon megtörténhet-e ez velünk, és ha igen, túlélnénk-e a saját otthonunkban? – ez a kérdés motoszkál milliók fejében manapság. Szántó László statikus, tartó- és épületszerkezeti szakértő, a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatának elnöke igyekszik eloszlatni félelmeinket.
Olyan „szakvélemény” is volt, miszerint a rák ellenszere a nemi kielégülés – mit gondolunk a betegségekről?
Az egészségestől, azaz a normától való eltérés különböző formái mindenkori kultúránkban devianciának, rendellenes működésnek számítottak, így a betegségek az elsődleges fiziológiai, fizikai megnyilvánuláson túl mindig is szimbolikus jelentéssel bírtak. A betegségek értelmezése legalább annyira egy-egy kor tükörképe, mint azok a praktikák, amelyekkel legyőzni próbálták a bajokat. Egész hiedelemrendszereket lehet feltérképezni a történelem nagy járványai és sokáig gyógyíthatatlannak hitt betegségei kapcsán.
„Mióta nyugdíjas vagyok, alig vagyok otthon” – Interjú Kasparek Éva rejtvényfejtőmesterrel
Sokunk kedvenc kikapcsolódásának saját ünnepnapja is van 2007-től: az első Füles 1957. február 3-i megjelenéséhez igazították a rejtvényfejtés napját. A rejtvényfejtőversenyekkel teli ünneplést rendszerint a legközelebb eső vasárnapra szervezi a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete, idén ez mára esik. Kasparek Évával, az Egyesület elnökével beszélgettünk – nem csak a rejtvényekről.
