„Az összeomlás már a jelen” – interjú Horváth Balázs biológussal
Horváth Balázs szakmai érdeklődésen túl főként személyes indíttatásból kezdett el foglalkozni a fenntarthatóság témakörével, és nincsenek jó hírei számunkra. Szavait akár az emberiség végrendeletének nyitófejezeteként is olvashatjuk, és jó volna, ha nemcsak a Föld napján vennénk komolyan érveit.
Egy dal fogja megmenteni a világot – interjú Francesco Lotoróval, aki a koncentrációs táborok zenéjét kutatja
A koncentrációs táborok világáról szinte kizárólag a borzalom, az embertelenség és a halál jut eszünkbe, és bárki, aki ellátogatott valamelyik múzeummá alakított lágerbe, maga is érzékelhette, hogy ezeket a helyeket nem az életre tervezték. Francesco Lotoro magyarországi kötődésekkel is rendelkező olasz zenetudós viszont éppen az itt felragyogó életszikrákat gyűjti több mint három évtizede: a koncentrációs táborokban született zeneművek kutatásának szentelte életét. E felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény keletkezéséről és a vele kapcsolatos további tervekről beszélgettünk A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján.
Kiürültek az élelmiszerek, mert öljük a talajt: húsbavágóan fontos, hogy minél többen felfedezzék a biokertészkedést
A spanyolviasz helyett találjuk fel újra magunk számára a biogazdálkodást, mert ezzel nemcsak önmagunkat, de a Földet is megmenthetjük! Az első lépés mindig rajtunk múlik!
„Egy szorongó tanár nehezen lehet jó tanár” – Kaposi József oktatáskutatóval beszélgettünk
Több mint egy éve figyeljük, ahogy a pedagógus-társadalom küzd valamiért, amit nem is olyan könnyű röviden megfogalmazni. Szinte mindannyian érintettek vagyunk ebben a történetben, ki közvetlenül, ki csak közvetve – ezért sem mindegy, mit értünk meg a mostani folyamatokból. Dr. Kaposi József oktatáskutatóval, iskolaalapítóval, történelem- és drámatanárral beszélgetünk az oktatás és a pedagógia jelenlegi kihívásairól.
„Volt, hogy kifliért rajzoltam” – interjú Szabados Norbert kortárs festővel
Színek, fények, arcok – e három alapelemből építkezik Szabados Norbert festőművész, aki nem mindennapi életútjával és tehetségével nem csak a művészetben alkotott különlegeset. Igazi különc, a szó többféle értelmében, képei pedig összetéveszthetetlenül képviselik azt a nyers erőt és merészséget, amellyel az autodidakta festő- és életművész saját világot épített. Otthonában beszélgettünk felemelkedésről és újrakezdésről, színekről és árnyakról.
Húsvét a határon túl: kár lenne elfeledni ezeket a népszokásokat
Az év hagyományosan legnagyobb sátoros ünnepének szokás- és hiedelemvilága igen változatos képet mutat, ahogy az is, mit őriztünk meg a régiek gyakorlatából, és mi az, amire már csak kulturális kuriózumként emlékezünk. Húsvét a belső és külső feltámadás ünnepe, és bár manapság leginkább egyénre szabottan és szűkebb családi körben éljük meg, tágabb kontextusban sok értékes gondolatot, hiedelmet és hagyományt tartogat Kárpát-medencei közösségünk számára.
Domestos az irodalomban – van értelme átírni Agatha Christie-t?
A Harper Collins Kiadónál úgy döntöttek, hogy Agatha Christie 1920 és 1976 között írt műveiből kiirtják a rasszista megjegyzéseket, helyzeteket, kifejezéseket. De felmerül a kérdés: kinek jó ez?
„Az ékszerkészítésben a bizalmi kapcsolat a legfontosabb” – Placskó Hedvig ékszertervezővel beszélgettünk
Az ékszer különleges tárgy: kapcsolatteremtésre született – ez lehet a magyarázata annak, hogy ősidők óta kíséri az emberi közösségek életét, formálja kultúrák arculatát. Legalább annyit elárul viselőjéről, mint a készítőről, aki az alkotás közben különleges állapotban, egy saját világban kalandozik. Nem meglepő, hogy egyes daraboknak varázserőt tulajdonítanak, talizmánként őrzik, és generációk örökítik át, családi ereklyeként. Ez a varázserő akár életeket is menthet – nem is csak képletesen. Placskó Hedvig életében is az ékszerkészítés nyitott új fejezetet – egyebek mellett erről beszélgettünk.
„A faluban meisseni porcelán állt az ereszcsatorna alatt” – interjú a régiségkereskedő Németh családdal
Szentimentális kötődésünk a régi tárgyakhoz ugyanúgy kulturális identitásunk része, mint családtörténetünk, szűkebb közösségünk történelme. Az antik tárgyak szótlanul is képesek elmesélni régmúlt idők történeteit, megidézni ódon hangulatokat, ezáltal pedig visszacsempészni valamit a klasszikus értékek patinájából. Kovács Elvírával és Németh Istvánnal, a Győri Régiségvásár szellemi szerzőivel és szervezőivel, valamint Németh Dáviddal, a családi vállalkozás várományosával beszélgettünk szakmáról, generációváltásról és az értékek időtállóságáról.
Ciki ma a hazaszeretet? – Jakab György oktatáskutatót kérdeztük arról, miben áll a nemzettudat
Ahány embert megkérdeznénk, mit jelent a hazaszeretet, valószínűleg annyi választ kapnánk, és ha jól belegondolunk, nem is olyan könnyű röviden megfogalmazni. Abban talán egyetérthetünk: egyszerre érzelem, cselekvés és tudatos döntés – jó adag ismeretanyaggal alátámasztva. Vajon hogyan fejleszthető, hogyan alakul ki? S legfőképp: jó munkát végzünk a hazaszeretetre nevelés terén? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Jakab György tanárral, oktatáskutatóval, akinek egyik szakterülete az állampolgári ismeretek tantárgy.
