Virágból szőtt imádság – mire tanít a svábok úrnapi hagyománya?
Sokféleképpen lehet imádkozni. A szavakkal mormolt fohászon túl a cselekvés erejéből fakadó áhitat talán erősebb is, közösségmegtartó kapocsként egészen biztos. Csodálatos példája ennek a sváb kultúra paraliturgikus hagyománya, a gazdag pompával készülő úrnapi virágszőnyeg és sátor. Dunán innen és Dunán túl, a fővárost körülvevő, svábok és szlovákok lakta falvakban mai napig élő szokás úrnapján virágszőnyeget készíteni az Oltáriszentséget hordozó körmenet útvonalán.
Kiállítás a budapesti vigalmi negyedről, amit a szúnyogok vittek csődbe
Csuda egy hely lehetett az a 19. század végén, a nagy millenniumi ünnepségsorozat idején Lágymányoson felépített szórakozónegyed, mely Konstantinápoly névvel nyitotta meg kapuit 1896. május 23-án! A Gerster Károly által tervezett épületegyüttes mindössze féléves volt, mikor a szúnyogok miatt csődbe ment – finanszírozójával, Somossy Károly vállalkozót is a tönk szélére sodorva. A könnyűszerkezetes, díszletszerű építészeti kuriózumról ma nyílik időszaki kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Ahol két őserő találkozik: Sopron és a Fertő-tó környéke
E vidék két természeti elem találkozásából született, karakterét, derűjét és sejtelmes hangulatait is e két őselem viszonya formálja: a kő kapaszkodót kínál, a víz pedig élettel tölti meg. A lápok, nyílt vizek, lankák, emelkedők és szabálytalan útvonalak rejtélyes világa olyan természeti gazdagságot mutat, amiben nem sok tájon dúskálhatunk. Nem csoda, hogy itt csodálatos kulturális kincseink is születtek: kastélyok és legendák övezik a vidéket. A Fertő-Neusiedlersee Kultúrtáj nem véletlenül került fel a Hungaricumok listájára.
Ahol Szűz Mária is papucsban jár – Szeged és térsége
A só, az arany és a fa római kori kereskedelmi útvonalain járva szinte biztos, hogy a hajdani Partiscum, azaz Szeged városába érkezünk. A lakosságát tekintve jelenleg Magyarország harmadik legnagyobb nagyvárosa igazi piros pont a térképen: kulturális identitásunk édes-pikáns fűszereiből talán ez a vidék ontja a leggazdagabb termést. Gazdálkodása, népművészete, gasztronómiája és folklórja egyaránt tükrözi a 10. században itt megtelepedő magyarok és leszármazottaik temperamentumos karakterét, erőteljes egyéniségét.
Wellnessre teremtett vidék, ahol kastélyokba és várakba botlani – Bük és Sárvár térsége
Mennyi minden elfér egyetlen ékszerdobozban! Ezzel az alapélménnyel kívánunk visszatérni a Magyarország észak-nyugati csücskében lévő Bük-Sárvár turisztikai régióba, amelyet gyógyvizei tettek híressé, de ennél sokkal gazdagabb élményekkel kecsegtet. Az Alpokaljától a Ság-hegyig húzódó vidék Kőszeg, Sárvár, Szombathely és Bük települések látnivalói és gyógyfürdői mellett természeti környezetével is rabul ejti szívünket. Családi kalandozásra ideális: a barangolós és vízparti napokat váltogatva szervezetünk garantáltan felfrissül ezen a csodálatos környéken.
5 gyakori, de ártalmas tévhit a tojás- és baromfifogyasztás kapcsán
Urbánus legendák helyett hallgassunk inkább a szakértőkre, mert a hajóaljban nevelkedett csirkék vagy éppen a túl fehér tojások kapcsán is nagy félreértések keringenek. Íme minden, amit rosszul gondolunk a helyes baromfitartásról és az egészséges tojásról!
„A prémium liszt nem csak hangzatos PR-szlogen: mi a szabvány fölé gyártunk” – A Czelli Malommal tényleg egy malomban őrlünk
Először csak a lisztek csomagolása tűnik fel: letisztult, fogyasztóbarát grafika, némi játékossággal fűszerezve. Biztos, hogy megnézem, hol készülnek ezek a termékek, amelyek kitűnnek a tömegből, hiszen ezen a piacon nem könnyű szembeötlően újat mutatni a vásárlóknak. A celldömölki Czelli Malom oldalára navigál a kereső, ahol a nemcsak a lisztekről tudhatunk meg többet, hanem recepteket is találok a lisztek kipróbálásához. Végül a malomba is ellátogatunk, hogy megismerkedjünk az itt folyó munkával, amit Dorogi Melinda, a Czelli Malom ügyvezetője és Budai Gábor cégvezető mutat meg nekünk. Sejtésünk beigazolódik: a boltban érzékelt frissesség a Czelli Malom egész működését jellemzi. Fiatalos lendülettel, kompromisszumok nélküli minőségi szemlélettel készülnek itt a kiváló lisztek, amiket csak ajánlani tudunk mindenkinek, aki friss, omlós finomságokat szeretne sütni a családi asztalra.
Világviszonylatban változóban van a kenyérhez való viszonyunk
A holland Innova Market Insights piackutató minden évben közzéteszi azokat az fogyasztási trendeket, amelyek meghatározzák a különböző élelmiszerek fogyasztásának globális alakulását. Egyik ilyen trendelemzésük a sütőipari termékek kategóriájára vonatkozik, Nézzük, melyek az idei trendek a kenyér- és egyéb pékségi áruk piacán!
Így lett a mérgezőnek hitt burgonyaféle a C-vitamin forrása és a magyar konyha egyik alapfűszere
Ma már elképzelhetetlen volna nélküle a „hagyományos” magyar konyha, pedig eleinte mérgező növénynek tartották és óvakodtak tőle: a pirosbors, tatárkabors vagy törökbors néven is ismert fűszerpaprika története gasztronómiai kultúránk egyik legélénkebb színfoltja. A Közép- és Dél-Amerikából származó paprikát tulajdonképpen Kolumbusz Kristóf orvosának, Diego Alvarez Chanca hajóorvosnak köszönhetjük, aki a nagy felfedező második útján gyűjtötte és írta le a mai fűszernövény első ismert fajtáit.
„Csak szerelemből lehet bazsarózsát termeszteni” – Csizmadi Imrével, a legnagyobb hazai bazsarózsa farm tulajdonosával beszélgettünk
Az idei rövid bazsarózsaszezon végén látogattunk el Magyarország legnagyobb ültetvényére, a Csizmadi Farm Bugyin működő gazdaságába. Csizmadi Imre szerelemprojektnek nevezi a bazsarózsa termesztését, de ha nem mondja, akkor is feltűnik az oda látogatóknak. Eddig is csodáltuk ezt a pompás virágot, de Imrétől azt is megtudtuk, milyen különleges növény, hogyan kell bánni vele és hol termesztik a legnagyobb mennyiségben Európában. Miközben beszélgettünk, élményfotózás és szedd magad virággyűjtés is zajlott a háttérben, mi pedig nem győztünk betelni a virágok látványával, illatával.
