Szerencsehozó szokások az új esztendőre
Annyira várjuk már, mint talán még soha, hogy végre a számláló eggyel többet mutasson a naptárban – ezzel talán a világ minden táján így vannak az emberek. Abban viszont nagyon is különbözünk, ahogy köszöntjük az új esztendőt, ahogy igyekszünk biztosra varázsolni a szerencsénket. A teljesség igénye nélkül idézünk fel pár érdekességet itthonról és a világ népeinek hagyományaiból.
Így illeszd a krumplit a diétádba

A második világháború végén Magyarországon 300 ezer hektáron termesztettünk burgonyát, 2019-ben már csak 23 760 hektáron termett magyar krumpli. Burgonyafogyasztásunk negyedére csökkent a háború óta, mégis a krumpli vezeti a köretek listáját a magyar konyhában. Nem véletlenül. És a tévhitek ellenére még a diétákban is megtalálhatjuk a helyét!

 

„Magikat az Isten sok jóval megáldja!” – karácsonyi áldáshozó köszöntések a múltból
Középkori liturgikus hagyományok, újkori keresztény népi szokásréteg és a profán ünneplés tájegységenként változó formái határozzák meg a karácsonyi ünnepkört a magyar nyelvterületen. Hagyományosan a húsvét számított nagyobb ünnepnek, azonban a XIX. század vége táján – a magyar nyelvterület keleti részén ez a XX. század első felében, a világháború után következett be – ez megfordult: nagyobb figyelmet kapott a karácsony. Gazdag szokásvilágának egyik központi motívuma az áldáshozó köszöntés, ami a teljes karácsonyi időszakra jellemző – te ismered őket?
Hajdani karácsonyokról álmodom: mennyország a Kelemen-havasokban
Ropogós, hófehér gyermekkori karácsonyok hangjai kísértenek ilyentájt, s illatok, miket az egyre komorabb idő sem volt képes kiszellőztetni orromból. Szikkadt arcú, huncut szemű nagyapám nyikorgatja a kamara ajtaját. Egy lépés, és előkerül a bekecs, a viseltes báránybőr sapka, s egy pár gyapjúkesztyű, amit nagyanyám Isten tudja, melyik karácsonyi angyaljárásából őrizget. Miközben a posztószárú bőrcsizmával bíbelődik, nekem már vörösödik a fülem az izgalomtól: szánkózni megyünk, a hegyre.
Borbás Marcsi: Mintha védőangyalok terelnének – Exkluzív interjú

Borbás Marcsi személyiségének és több évtizedes televíziós munkájának esszenciájából született meg egy évvel ezelőtt az egy.hu online magazin és portál, hogy a legszélesebb közönség számára kínálja fel azt a tematikus sokszínűséget, mely egy kihívásokkal teli, rendkívül gazdag életpálya öröksége. Advent kezdetén erről, és sok másról is beszélgettünk vele.

Lelkünk adventje, szívünk karácsonya
Megérkezés: ezt jelenti a latin adventus, amit elsősorban a római katolikus liturgiából ismerünk, innen került át a magyar köznyelvbe. Gazdag jelentésrétegekből szőtt szeretetteljes várakozás, melyben méltó módon készíthetjük elő legbensőségesebb családi ünnepünket, a karácsonyt. Az idők során az adventi szokások is sokat változtak, ám a lényeg örökké ugyanaz marad: a felkészülés öröme a szeretet ünnepére való megérkezésben teljesedik ki.
Ahol az 1 + 1 több mint kettő – Ilyenek a városi örömkertek
Globalizáció ide vagy oda, éppen tudásunk összetételén és minőségén mutatkoznak markáns különbségek, egészen pontosan a tapasztalati tudásban. Ami egy vidéki gyereknek evidencia, azt a városi gyerek nem biztos, hogy ismeri. Kiszaladni a kertbe egy kis valamiért: ezt az élményt kevesen tapasztalják meg a nagyvárosban élők közül – többek között ezen is kíván változtatni a közösségi kertek mozgalom. Többről is szól… mindenkihez.
„Égig érő tantermek” – avagy miért kellene minden suliba egy iskolakert
A tudás lehet érdekes, hasznos, de lehet szórakoztató, izgalmas, sőt még finom is. Pedagógusaink legjobb szándékai szerint sem mindig ez derül ki az iskolapadban – és ezt már a régi „öregek” is tudták. Ahogy a mindennapi élethez szükséges önfenntartást, úgy a környezetünk iránt érzett felelősséget és gondoskodást sem az iskolai oktatás nevelte belénk a tradicionális társadalomban, úgy ezeket az értékeket ma is csak a gyakorlatban lehet átadni a gyermekeknek. Pontosan ezért jöttek létre az iskolakertek – más néven: tankertek –, de a városokban az utóbbi években népszerűvé vált közösségi kertek is.