„A bűnözők személyiségzavarral, a nem-bűnözők szorongással küzdenek” – interjú Dr. Haller József kriminálpszichológussal
Az elmúlt húsz évben folyamatosan csökken a bűnesetek és ezzel párhuzamosan a bűnelkövetők száma is Magyarországon. Dr. Haller József kriminálpszichológussal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán működő Kriminálpszichológiai Tanszék vezetőjével a bűnelkövetés pszichológiájáról és a kriminalizálódás társadalmi vetületeiről beszélgettünk.
Nálunk megtörténhet az, ami Törökországban? – interjú Szántó László épületszerkezeti szakértővel
Nem így kellene lennie, de az emberiség sok mindent csak a tragédiákból képes megtanulni – és van, amit azokból sem. A törökországi földrengés okozta humanitárius katasztrófa láttán ismét megrendültünk, és ezúttal tehetetlenségérzésünk nemcsak a segítségnyújtás korlátjaiból fakad, hanem abból a felismerésből is, hogy milyen keveset tudunk saját lakókörnyezetünkről, ingatlanainkról. Vajon megtörténhet-e ez velünk, és ha igen, túlélnénk-e a saját otthonunkban? – ez a kérdés motoszkál milliók fejében manapság. Szántó László statikus, tartó- és épületszerkezeti szakértő, a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatának elnöke igyekszik eloszlatni félelmeinket.
Olyan „szakvélemény” is volt, miszerint a rák ellenszere a nemi kielégülés – mit gondolunk a betegségekről?
Az egészségestől, azaz a normától való eltérés különböző formái mindenkori kultúránkban devianciának, rendellenes működésnek számítottak, így a betegségek az elsődleges fiziológiai, fizikai megnyilvánuláson túl mindig is szimbolikus jelentéssel bírtak. A betegségek értelmezése legalább annyira egy-egy kor tükörképe, mint azok a praktikák, amelyekkel legyőzni próbálták a bajokat. Egész hiedelemrendszereket lehet feltérképezni a történelem nagy járványai és sokáig gyógyíthatatlannak hitt betegségei kapcsán.
„Mióta nyugdíjas vagyok, alig vagyok otthon” – Interjú Kasparek Éva rejtvényfejtőmesterrel
Sokunk kedvenc kikapcsolódásának saját ünnepnapja is van 2007-től: az első Füles 1957. február 3-i megjelenéséhez igazították a rejtvényfejtés napját. A rejtvényfejtőversenyekkel teli ünneplést rendszerint a legközelebb eső vasárnapra szervezi a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete, idén ez mára esik. Kasparek Évával, az Egyesület elnökével beszélgettünk – nem csak a rejtvényekről.
„Itt minden egyes kő regényekbe illő történeteket mesélhetne” – speciális idegenvezetéssel jártuk be Krakkót
Számomra Európa egyik legszebb és legérdekesebb, egyben legszomorúbb városa Krakkó. Bármikor szívesen megyek oda, mert mindig tud újat mutatni. Jártam már itt családi nyaraláson, tudományos konferencián, hétvégi kiruccanáson, láttam már behavazva és olvasztó kánikulában, sétáltam a Visztula partján, a Posztócsarnokban és a Wawel pompás termeiben is, kóstoltam már az itt készülő pirogot mindenféle ízben – de ezúttal másért utaztunk oda. Végig akartuk járni a második világháború tragikus helyszíneit, és ebben egy Krakkóban élő magyar idegenvezető és pszichológus, Stász Magdaléna segítségét kértem. Riportázsunkban közös napunkról számolok be.
Auschwitz-Birkenau gyerekfejjel és negyven évvel később
Negyven éve, kislányként jártam először Auschwitz-Birkenauban, de most, ennyi év után visszatérve csak szaporodtak a kérdéseim. Vajon az idő értünk vagy ellenünk dolgozik? Vajon az emlékezetem csal, vagy az értelmezési keretek változtak meg? Vajon az akkori kislány, aki ma már a saját kislányának mutatta meg a múlt sötétkamráját, miért érzi úgy, mintha az emlékezésben valamitől meg akarnánk kímélni magunkat? Vajon jól értjük, mi dolgunk van a történelem örökségeivel? Bárcsak lennének igazi válaszaink!
A hó már csak látványosság – a klímaváltozás az identitást és a bevételt is viszi
Ültünk hétvégén a dugóban Dobogókőnél – már ezt is vicces leírni –, ugyanis mindenki, aki kisgyerekkel rendelkezik, úgy érezte, hogy minden más programot dobva, nagyon gyorsan meg kell mutatnia a csemetéinek azt a kicsi havat, ami leesett, netán szánkózni is megpróbál velük egy leheletnyit azon a zsebkendőnyi helyen, ahol az egy négyzetméterre eső gyerekek, szánkók és ideges apukák száma túllépi az udvariassági küszöböt. Még a legtürelmesebbek is, akik eddig csupán hisztinek tartották a klímaszorongást, a saját bőrükön érzik már a hatását. De mit kezd ezzel a helyzettel a téli turizmusból élő szegmens?
Informatikus szervezi Budapest egyik legpörgősebb buliját – riportunk az Aranyszeg Táncházból
Péntekenként, amikor a hétvégének nemcsak az ígéretét érezzük már, de délutánra ki is tör a weekend-láz, két választási lehetősége van az embernek: vagy leroskad otthon, és intenzíven rákapcsol a munka utáni semmittevésre, vagy ritmust vált, és felöltve táncos cipellőit, az Aranyszeg Táncházban ropja éjfélig. Mi ez utóbbit választottuk az idei első pénteken, és nem bántuk meg. Szentirmai Gergely, az Aranyszeg alapítója, Dömötör Kata és Szimandel Károly néptánctanárok mellett a Magyarok Háza földszinti csarnokát megtöltő alkalmi táncospárok is visszaigazolták: jól döntöttünk. Végre egy belvárosi néptáncklub, ahová emberi időben, péntek este lehet kiszabadulni mulatni!
„A sikertelen gyors fogyókúrákkal nagyon jól meg lehet hízni” – interjú Dr. Bedros J. Róbert obezitológiai tanszékvezetővel
A testsúlycsökkentő és alakformáló programok reneszánsza ellenére az elhízás mint népbetegség egyre sürgetőbb megoldásokért kiált hazánkban. Hogyan lehet, hogy egy nemzetgazdasági szempontból is költséges, súlyos egészségügyi problémát nem vagyunk képesek hatékonyan kezelni és visszaszorítani? Holott egyre többet tudunk róla, legalábbis látszólag. Dr. Bedros Jonatán Róbert címzetes egyetemi tanárral, obezitológiai tanszékvezetővel, a Szent Imre Kórház főigazgatójával, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alapító elnökével kerestük a válaszokat.
„Leszoktattak bennünket arról, hogy bízzunk az érzékszerveinkben” – Szöllősi Réka élelmiszer-politikai elemzővel beszélgettünk
Ünnepek környékén a mérleg a legkíméletlenebb bíránk, minden értelemben: kilóink gyarapodásánál már csak az ilyenkor keletkezett élelmiszerhulladék mértéke fájóbb. Ez utóbbira vajmi kevéssé figyelünk, pedig a két dolog nagyon is összefügg. Drámai képet mutat a világon megtermelt, majd kidobásra ítélt élelmiszer mennyisége, és ha tudatában lennénk, hogy ez mihez vezet, és mennyire rajtunk is múlik, hogy e szám csökkenjen, talán azt is megértenénk, hogy a kevesebb több, és jobb állapotban hagynánk a Földet a következő generációk számára. Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai szakértővel, lobbistával beszélgettünk a témáról.
