Ebből az aprósüteményből szinte mindig volt nagyanyám kredencében. Ő nevezte „pereckulának”, hiszen virágos formájával, ropogós állagával aprócska perecekként tűntek el az unokák kezéből – villámgyorsan. Egyszerű linzertésztából készül, és legfőbb érdekessége, hogy a ráégetett cukorbunda mögött a tészta puha marad. Leginkább teába, tejeskávéba áztatva, és egy jó könyv olvasása közben majszolva mutatja meg igazi egyéniségét.

Valljuk be, többnyire romantikus elképzeléseink vannak a hóról, de ezen a vidéken nem sokan ismerjük a nagy havak igazi természetét – és egyre kevésbé van esélyünk megismerni. A hó világnapjára egy olyan filmválogatással készültünk, amelyben az igaz történettől a dokumentumfilmig és a látványos, romantikus moziig sok minden belefér: közös vonásuk, hogy minden filmben az egyik főszereplő a hó.

Itt a farsang, áll a bál – de miért azt esszük ilyenkor, amit? Vajon mi köze a karácsonynak, a párválasztásnak és a húsvéti menünek ahhoz, hogy ebben az időszakban lakomákat tartott a paraszti világ? Minden összefügg mindennel, és hasznunkra válik, ha ma is tudjuk, miképpen!

A szilveszter éjszakája után Boldogasszony havára ébredünk. Csodálatos ünneppel kezdődik az új esztendő: január 1-én Szűz Máriának, Magyarország védőszentjének istenanyaságát ünnepeljük, egyben ez a nap a béke világnapja is – ugyancsak egyházi kezdeményezésre. 

Alig tíz évre rá, hogy 2014-ben a debreceni mézeskalácsosság bekerült a debreceni és a Hajdú-Bihar megyei értéktárba, már csak egyetlen működő mézeskalácsos műhelyt találunk Debrecenben. A híres debreceni mézes tányért ma már csak Radics Zoltán fiatal mézeskalács készítő mester készíti, aki édesapjától, Radics Lászlótól tanulta a mesterséget. Vajon képes lesz fennmaradni ez a több száz éves hagyomány? Mi kell ahhoz, hogy megőrizzük? A szaktudás és a rengeteg munka bizonyosan nem elegendő hozzá – ez derült ki Radics Zoltánnál tett látogatásunk alkalmával is.

Annyira várjuk már, mint talán még soha, hogy végre a számláló eggyel többet mutasson a naptárban – ezzel talán a világ minden táján így vannak az emberek. Abban viszont nagyon is különbözünk, ahogy köszöntjük az új esztendőt, ahogy igyekszünk biztosra varázsolni a szerencsénket. A teljesség igénye nélkül idézünk fel pár érdekességet itthonról és a világ népeinek hagyományaiból.

Az emberi civilizáció történetében kevés olyan tudományos felfedezés született, amely olyan mélyrehatóan változtatta meg világképünket, mint Edwin Hubble (1889-1953) amerikai csillagász megfigyelései és következtetései. A huszadik század első felében végzett kutatómunkája nem egyszerűen új adatokkal gazdagította a csillagászatot, hanem alapjaiban formálta át az univerzumról alkotott elképzeléseinket. A Wilson-hegyi Obszervatóriumban végzett megfigyelései során olyan bizonyítékokat talált, amelyek végérvényesen megcáfolták azt az addigi elképzelést, miszerint a Tejútrendszer az egyetlen galaxis a világegyetemben. Éppen ma 100 éve jelentette be tudományos felfedezését.

Ma a harmadik gyertyát gyújtjuk a hanukián, a zsidók hanuka ünnepének jellegzetes, kilencágú gyertyatartóján. A fény ünnepe idén részleges átfedésben van a keresztény karácsonnyal, eredete történeti hagyományban gyökerezik, amely történet érdekessége, hogy nem része a tórának, viszont megtaláljuk a keresztény bibliában. A hanuka a jeruzsálemi szentélynek a makkabeusok általi felszabadításáról emlékezik meg. Megyeri Jonatán rabbival a hanuka történetéről és az ünnep szertartásairól beszélgettünk.

A karácsonyi ünnepkör mai tartalmát és jelentőségét a távolba nyúló idő és a történelem eseményei formálták – beleértve az ünnep küllemének kialakulásában kulcsszerepet játszó főúri és nemesi családokat is. Te tudod, ők mit ettek egykoron?

Középkori liturgikus hagyományok, újkori keresztény népi szokásréteg és a profán ünneplés tájegységenként változó formái határozzák meg a karácsonyi ünnepkört a magyar nyelvterületen. Hagyományosan a húsvét számított nagyobb ünnepnek, azonban a XIX. század vége táján – a magyar nyelvterület keleti részén ez a XX. század első felében, a világháború után következett be – ez megfordult: nagyobb figyelmet kapott a karácsony. Gazdag szokásvilágának egyik központi motívuma az áldáshozó köszöntés, ami a teljes karácsonyi időszakra jellemző – te ismered őket?

Fél évezreddel ezelőtt a mai napon hunyt el Vasco da Gama portugál felfedező, aki elsőként érte el az indiai partokat, Afrika megkerülésével. Többek között neki köszönhetjük  az arab kereskedők és Velence monópóliumának megszünését az európai fűszerpiacon.

Az adventi böjt szimbolikus feloldása a karácsonyi asztal megterítése különböző „kötelező” és mágikus erejű ételekkel. Népi kultúránk archaikus hagyományrétegeiben a szentesti vacsora elfogyasztása a családok egyik legfontosabb közösségi alkalma volt, amelyre „hivatalosak voltak” a már nem élő családtagok is. Mindennek, ami helyet kapott a karácsonyi asztalon, különleges jelentősége és ereje volt, katolikus vidékeken a karácsonyi asztalt ugyanis az oltár kicsinyített másként értelmezték.