Informatikusként dolgozó matematikus, aki civilben többek között Kézműves Remek Díjjal, Gránátalma Dííjjal és Junior Príma Díjjal is elismert hímestojás-festő népi iparművész, és munkáit nemcsak a Fejér megyei Értéktár őrzi, hanem tengerentúlon is ismertek és népszerűek az általa készített hímesek. Még csak a húszas éveiben járt, de már többet letett az asztalra a hímes tojások megismerése és népszerűsítése terén, mint sok néprajzos: magángyűjteménye túlszárnyalja a Néprajzi Múzeum tojásgyűjteményét, a Viasszal írt üzenet – A Kárpát-medence hímes tojásai című reprezentatív kiadványa pedig a szakma számára is hiánypótló forrásmunka. Jelenleg azon dolgozik, hogy interaktív térképre vigye térségünk hímeseit, és ez a vállalkozása már a Kárpát-haza határain is átnyúlik. Fekete Ildikóval otthonában, Alcsútdobozon beszélgettünk – néhány kosárnyi pazar hímes bűvöletében.

Hajdúdorogon nagypénteken bevonultak a Krisztus-katonák a sírbatételi vecsernyére, hogy idén is betöltsék a görögkatolikus központban évszázados hagyományként ismert szentsírőrzés tisztségét. Kilenc pár hajdúdorogi, nőtlen görög-katolikus legény vállalta ez évben a szolgálatot, már nagyböjt kezdete óta készültek a feladatra. Hűség és kitartás – a hajdú-erények a húsvéti paraliturgikus (liturgia melletti) szertartásnak is központi elemei egy olyan korból, amikor a kardforgatás még napi valóság volt. Riportunk a tavalyi Krisztus-katonákról.

A mai nappal belépünk a húsvéti ünnepkör legszigorúbb időszakába: nagycsütörtök van. De miért hívjuk a nagycsütörtököt „zöldcsütörtöknek”? Hová mennek ezen a napon a harangok? Mit jelent az oltárrablás és a pilátusverés? Mi köze a nagycsütörtöknek a rózsavízhez? Milyen hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz? Már a kérdésekből is kiderül, milyen gazdag szokásanyag élt a magyar nyelvterületen ezen a napon.

Szakrális életszimbólum, termékenység-jelkép és tökéletes forma, amire az emberi kreativitás valószínűleg évszázadok óta rituális jelentőségű mintákat rajzol. A húsvéti tojásdíszítés gazdag motívumkincsét és díszítési technikáit a magyar nyelvterület egészén megcsodálhatjuk mind a mai napig, hiszen nálunk a legősibb „hímek” is életre kelnek ilyenkor.

Különleges és hiánypótló kiállítás nyílt nemrégiben az Evangélikus Országos Múzeumban: az evangélikus diakonisszák magyarországi történetét ismerhetik meg belőle a látogatók – a hazai egyházi segítő szolgálatok és nőmozgalmak egyik eddig feltáratlan, monografikus igénnyel még feldolgozatlan fejezetét. Kondor Boglárkával, az evangélikus diakonisszák történetének kutatójával, egyben a kiállítás egyik kurátorával beszélgettünk.

Életünk egyik alapfeltétele – a víz – térségünkben még bőséggel áll rendelkezésünkre, és csak akkor kap külön figyelmet részünkről, ha elapad, ha szárazság sújtja termőföldjeinket, vagy egy-egy természeti katasztrófa kapcsán. Tulajdonképpen nem is igazán ismerjük ezt az őselemet, hiszen a környezetismeret tankönyvek is csak evidenciaként emlegetik. Nádasi Tamással, az Aquaprofit Tervező és Építő Zrt. elnökével többek között arról is beszélgettünk, hogy miként tudnánk megtartani rendelkezésre álló vízkészleteinket, és hogy mi minden derül ki 9000 darabos ásványvíz-gyűjteményéből.

A böjt után igazi jutalom a húsvéti asztal bősége. Sok helyen a tojás, sonka, bárány, kalács és a tavalyi szőlő jól megérdemelt zamata teszi teljessé a közös ünneplést. Bármennyire is egyszerű étel, a húsvéti sonkának mégis vannak titkai: ezeknek jártunk utána.

Borbás Marcsi Konyhám sorozatának 200-ik adását látjuk ma az egy.hu oldalán. Ez alkalomból páros interjú keretében villantjuk fel a műsor készítésének kulisszatitkait. Antal Csilla tíz éve segíti Marcsit a konyhában. Ahol egyikük mozdulata véget ér, ott kezdődik a másiké: ebből a szimbiózisból bontakoznak ki hétről-hétre a sokunk által kedvelt finomabbnál-finomabb receptek. 

A 2024. március 5. és 7. között hatodik alkalommal megrendezett SIRHÁ-n, Közép-Kelet Európa legjelentősebb nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításán Koncz Jánossal, a METRO friss és fagyasztott hal értékesítési és kategória szakértőjével beszélgettünk a a halfogyasztással kapcsolatos magyarországi igényekről. 

„Szőlőből is lehet bort készíteni, fiam...” – ezt a mondatot általában humoros felütéssel szoktuk hallani, pedig nagyon is igaz. A szőlő csak az egyik a gyümölcsök közül, amiből bor készül, hiszen majdnem mindegyik gyümölcs alkalmas arra, hogy bort állítsunk elő belőle. Teljes felsorolásra nem vállalkozhatunk, de nézzünk néhány különleges példát!

A nagybányai Teleki Magyar Ház a Zazar parti város magyarságának szellemi központja: gróf Teleki Sándor egykori lakhelye ma igazi közösségi tér, pezsgő kulturális élettel. Híven őrzi azt a hagyományt, melynek letéteményese egykori tulajdonosa, a „vad gróf”, aki nyughatatlan természetével nagy társasági életet szervezett otthonában. Ezernyi történetet mesélnek itt a falak. Mi most csak egy rövid sétára vállalkoztunk, e nagyívű életpálya néhány fontos állomását érintve.

Az évnek ebben a szakában még a mármarosi bércek felől érkező hideg szél ölelgeti a koltói kastélykert öles fáit. A kert szegletében meghúzódó híres somfa éppen virágba borult, mintha tudná: ünnepelni illik most, csendben emlékezni és figyelni az idők szavára. Hajdanvolt utolsó pillanatokat idézni, melyek fénye a mát is beragyogja, s talán örökké világít majd az otthon, a haza és a nemzet közösségi tereiben. Petőfi hangját hallgatjuk a csendben, az ő mozdulatait figyeljük a somfa alatti kőasztalnál, s a Teleki kastély termeit bejárva két szerelmes szív dobbanásaival mérjük az időt. Koltó titka a csend, ahogy Petőfié a lángolás – csak akkor érezzük igazán, ki volt ő valójában, ha léptei nyomán keressük a válaszokat.