„A néptáncban hazaérkezhetünk” – Juhász Zsolttal, a Duna Művészegyüttes vezetőjével beszélgettünk
Néptáncnagyhatalom vagyunk – joggal érezhetjük így, hiszen lakosságarányosan mi rendelkezünk az egyik leggazdagabb professzionális néptánckultúrával és -oktatással Európában, de világviszonylatban is jól állunk. Ennek a pezsgő szakmai életnek egyik markáns szereplője az idén 65 éves Duna Művészegyüttes, mely nemcsak egyedi produkcióiról híres, de emberi- és alkotóközösségként is egyedülálló a néptánc világában. A jubileum alkalmából Juhász Zsolttal, a Duna Művészegyüttes vezetőjével beszélgettünk sikerekről, tervekről és a néptánc emberformáló erejéről.
„Lélekben nem lehet nyugdíjba vonulni a jégtáncból” – Regőczy Krisztinával és Sallay Andrással beszélgettünk
Korcsolyaszezon van. Ilyentájt nemcsak a korcsolyapályák telnek meg, de szívesen idézzük fel a jégtánc magyar virtuózainak legendás alakításait is, akik között akad olyan páros, amely bár több mint harminc éve visszavonult, máig töretlen népszerűségnek örvend. A Regőczy–Sallay-jégtánckettős olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó tagjai ma is a korcsolyasportért élnek – kicsit másképp. Regőczy Krisztinával és Sallay Andrással jégtáncos emlékekről, a korcsolyasport személyiségformáló erejéről és az örömről beszélgettünk, amely titokzatos szálakkal fűzte össze a versenyzőpárost és közönségét.
Legősibb főfoglalkozásunkból ered a karácsonyi menü egyik főszereplője, a halászlé
A magyar konyha háromféle halászlécsoportot különböztet meg: a dunai, a tiszai és a balatoni halászlét – legnagyobb vizeink szerinti értelemszerű csoportosításban. Mindhárom ételfajta közös jellemzője, hogy három fő alapanyagból készülnek: halhúsból, hagymából és pirospaprikából. A különbség az elkészítés módjában és a tálalás jellegzetességeiben rejlik.
„Igazi gyöngyhalásznak érzem magam” – interjú Popova Aleszja balettművésszel
Mária hercegnő, Odette és Odília, Makrancos Kata, Júlia, Scarlett O’Hara, Tatjana, Csipkerózsika és Coppelia – csupán néhány emlékezetes alakítás, mellyel Popova Aleszja Kossuth-díjas, Érdemes Művész saját páholyt érdemelt ki a klasszikus balett Pantheonjában. A bonyolult jellemek megformálója maga is összetett karakter, aki a színpadi lét után igazi gyöngyhalászként folytatja pályafutását. Saját klasszikusbalett-stúdiójában hosszú évek óta tehetséggondozás keretében kíséri a legkisebbek és az ígéretes nagyok kibontakozását. Értékes pillanatokról, sorsfordító rezdülésekről és a balett lélekformáló erejéről beszélgettünk az órák szünetében.
Mágikus erejű étkek a karácsonyi asztalon: hagyj helyet nekik!
Az adventi böjt szimbolikus feloldása a karácsonyi asztal megterítése különböző „kötelező” és mágikus erejű ételekkel. Népi kultúránk archaikus hagyományrétegeiben a szentesti vacsora elfogyasztása a családok egyik legfontosabb közösségi alkalma volt, amelyre „hivatalosak voltak” a már nem élő családtagok is. Mindennek, ami helyet kapott a karácsonyi asztalon, különleges jelentősége és ereje volt, katolikus vidékeken a karácsonyi asztalt ugyanis az oltár kicsinyített másként értelmezték.
Szobrot avattak Benyovszky Móricnak, de ki az a Benyovszky Móric?
Mellszobrot kapott Budapesten a XVIII. század egyik legkülönlegesebb nemzetközi hírű magyar kiválósága. 2021 Benyovszky Móric Emlékév volt, születésének 280., halálának 235. évfordulóját ünnepeltük idén. De ki volt valójában Gróf Benyovszky Móric Ágost Aladár, aki az idén ennyi figyelmet kapott a hazai tudományos és kulturális életben?
Titokzatos tünetek, amelyekre érdemes figyelni
Milyen rémültek tudunk lenni, amikor felfedezünk magunkon valami szokatlant, valami elváltozást! Ilyenkor rendszerint elkezdünk magyarázatok után kutatni, azonnal meg akarjuk érteni, mi történik a testünkkel, és az internet világából remélünk válaszokat. Részben jogosan, hiszen annyi információ kering a neten, amennyit befogadni is képtelenség, joggal hihetjük hát, hogy a mi igazságunkat is megtaláljuk. Szeretünk felkészült betegként érkezni az orvoshoz, de ehhez tudnunk kell, honnan érdemes tájékozódni.
„A tervezett ékszer műfajának egyik fontos célja, hogy újrafogalmazzuk az érték fogalmát” – interjú Jermakov Katalin ötvösművésszel
Jermakov Katalin egyedi ékszerei az egyetemes érintését hozzák testközelbe. Szentendrei stúdiójában a világ kicsinyített másával találkozhatunk, kettős értelemben is: egyfelől ékszerei – pontosabban az általa készített, viselésre szánt műtárgyak – ősi kulturális gyökerek és szimbólumok kortárs megtestesítői, másfelől viszont a magyar ékszerművészet – kurzusai által – itt kapcsolódik be a nemzetközi vérkeringésbe. Történetei kivételes életpályát rajzolnak, ahogy ékszereinek viselői sem lesznek többé átlagemberek, amikor magukra öltik valamelyik ikonikus Jermakov-darabot. Fordulópontokról, az anyag törvényeiről és a gondolat erejéről beszélgettünk.
Nagyanyáink karácsonya: hogy került dinnye az ünnepi asztalukra?
Hogyan tartósították a dinnyét, a tojást vagy a szőlőt nagyanyáink, hogy karácsonykor ne csak bejgli, halászlé és töltött káposzta kerüljön az ünnepi asztalra? Végtelenül egyszerűen és leleményesen. Ma már ezek a praktikák feledésbe mentek, hiszen az áruházak, bevásárlócsarnokok egész évben ontják magukból a nem szezonális terményeket is, de nagyanyáink idejében ez még nem így volt.

Már követem az oldalt

X