„Azonnal láttam, hogy egy zsenivel van dolgom” – családi interjú Lukácsi László és Borbás Dorka üvegművészekkel
Most múlik pontosan… Az Üveg Nemzetközi Éve – rengeteg szép mementóval. A varázslatos anyag tiszteletére meghirdetett kulturális évet mi is egy különleges beszélgetéssel zárjuk: Borbás Dorka és Lukácsi László Ferenczy Noémi-díjas is elismert üvegművészek emberi és szakmai találkozása nagybetűkkel írja tovább a hazai szakma történetét: egyéni életpályájuk mintául szolgál a család következő generációja számára is. Gyökerekről és szárnyakról, valamint a művészet hagyományteremtő erejéről beszélgettünk.
„Csakis Istentől való lehet, hogy a hangoddal végigsimogathatsz tizenkétezer embert” – interjú Rúzsa Magdival
Ha ez a beszélgetés egy dal volna, bizonyára Hála lehetne a címe, hiszen sokak kedvenc énekesnője, Rúzsa Magdi a tőle megszokott természetességgel és gyermeki érzékenységgel osztja meg legintimebb érzéseit énekesi pályáról, nagy találkozásokról és az anyaság örömeiről.
„A színészetet se tanulni, se tanítani nem lehet, csak gyakorolni” – interjú Bodrogi Gyula színművésszel
Gazdag és széles spektrumot felölelő életpálya, rengeteg emlékezetes pillanattal, szállóigévé vált replikákkal egy olyan színészegyéniségtől, aki 88 évesen is több darabban játszik: Bodrogi Gyula naptárjában napjainkban is alig akad szabad perc. „Amíg az ember szereti csinálni, baj nem lehet” – ennyit mond röviden sűrű időbeosztásáról. Még a próbaszünetekben sincs nyugta az újságíróktól – éppen ezért nagyon hálás vagyok, hogy találkozhattunk.
„Frontkarácsonyok is formálták a mai ünnepünket” – Nagyné dr. Batári Zsuzsanna muzeológussal beszélgettünk
Olyan sokat írtak már a karácsonyról néprajzi, kultúrtörténeti és laikus értekezésekben, hogy azt gondolnánk, mindent tudunk róla. Az ünnepről kialakult képet mégsem látjuk teljes egészében, hiszen a történelem zavaros korszakában nőtt ilyen hatalmas családi eseménnyé a karácsony tengeren innen és túl. A környezetünkben zajló kétségbeejtő háborús események kapcsán talán még megejtőbb az a történeti szál, amit Nagyné dr. Batári Zsuzsanna muzeológus, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos és ismeretátadási igazgatója felfejtett a karácsony hazai szokástörténetéből.
A karácsony már nemcsak szakrális, de profán csodavárással is telik – Miért van szükségünk ma is csodákra?
Az ünnepi hangolódásban valami olyasmit remélünk a karácsonytól, amire egész évben vágytunk: melegséget, megnyugvást, még több szeretetet, és titokban mindannyiunk lelkében ott a remény, hogy az év legszebb családi ünnepe a mi életünkbe is meghozza a csodát, amit oly régóta várunk már. Nem is sejtjük talán, hogy a csoda és a csodavárás gondolata, gyakorlata milyen mélyen gyökerezik az európai kultúrában, továbbá milyen nagy szerepet játszott az emberiség fejlődésében. Léteznek-e valóban csodák?
Akinek játékain nemzedékek nőttek fel – Szabó Lajos játék- és karácsonyfadísz-készítővel beszélgettünk
Kiváltságos helyzetben vagyunk, ehhez kétség nem férhet: Tárnok határában van ugyanis az angyalka varázsműhelye, ahol Magyarország legszebb karácsonyfadíszei készülnek, még mindig hagyományos eljárással: üvegből, kézi foncsorozással és festéssel. Az ilyentájt zsibongó műhely és üzlet ontja magából gyermekkorunk ismerős üveggömbjeit, hagyományos karácsonyfadísz-figuráit és persze minden évben újabb és újabb formákkal és mintákkal lepi meg az idelátogatókat. A karácsonyfák „divattervezőjével”, Szabó Lajos bácsival nemcsak híres díszei miatt érdemes találkozni – korábban nemzedékek nőttek fel az általa készített játékokon, és élettörténete is regénybe illő.
Mi mindenre hat a bélflóránk, és mi árthat neki?
Az egészség a vastagbélben kezdődik – ezt a mondatot leginkább a helyes táplálkozás vonatkozásában szoktuk emlegetni, de többféle kontextusban is igaz. A bélflóránk egészségétől függ ugyanis a gyógyulásunk is, pontosabban az egyes betegségekre szedett gyógyszerek hatékonysága, továbbá az immunválaszunk. Eközben viszont nemcsak az antibiotikumok, hanem más gyógyszerek is képesek károsítani. Segítenek-e a probiotikumos készítmények?
„Maga a csoki nem is hizlal” – Csiszár Katalinnal, a világ tíz legjobb csokikészítőjének egyikével beszélgettünk
Bármilyen kedves gyermekkori élményeink fűződnének a forró csokihoz, a kakaós kávéhoz és a leginkább ajándékként kapott csokoládékhoz, a fantáziánk sem képes előrevetíteni, milyen íz- és illatorgiára számíthatunk a Rózsavölgyi Csokoládémanufaktúrában. Legjobb, ha hátrahagyjuk minden, a csokoládéval kapcsolatos eddigi elképzelésünket és tapasztalatunkat, és úgy lépünk be a hajdani Haggenmacher sörgyár budafoki épületében berendezett műhelybe, hogy teljesen átadjuk magunkat az élménynek. Garantáltan függővé válunk, ami Csiszár Katalin, a csokigyár megálmodója és tulajdonosa szerint csak jól sülhet el, hiszen a minőségi kakaóbabból készült kézműves csokoládé nagyon egészséges. Többek között erről beszélgettünk vele a karácsonyi készülődés közepette.
„A gyógyulás fele a lelki tényezőkön múlik” – interjú Dr. Kegye Adrienne pszichoterapeutával
A test és lélek harmóniáját sokszor emlegetjük, még mindig van mit tanulnunk arról, hogyan teremtsük meg. A tökéletes összhangot nevezhetnénk a makulátlan egészség állapotának, ám, ha akár a testi, akár a lelki oldal hiányt szenved, tennünk kell azért, hogy az egyensúly helyreálljon. Közhelyeket cáfoló gondolatokat osztott meg velünk erről Dr. Kegye Adrienne, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének pszichoterapeuta szakorvosa, egyben a pszichoonkológia munkacsoportjának munkatársa.
Nyolcvanéves krakkói hagyományért rajong a világ – riportunk a helyszínről
Egy régi hagyomány szerint december első csütörtökén Krakkóban karácsonyi betlehemes versenyt rendeznek, amelyre már nemcsak Krakkóból, de a környező településekről, akár távoli országokból is érkeznek impozáns alkotások. Idén december 1-jén a Főtérre hozták ki alkotásaikat a betlehemkészítők, december 4-étől pedig a Krzysztofory-palotában csodálhatjuk meg a nyolcvanadik jubileumi verseny győztes alkotásait. A krakkói betlehem világhírű hagyományának idén mi is tanúi voltunk.
