Itt a farsang, áll a bál – de miért azt esszük ilyenkor, amit? Vajon mi köze a karácsonynak, a párválasztásnak és a húsvéti menünek ahhoz, hogy ebben az időszakban lakomákat tartott a paraszti világ? Minden összefügg mindennel, és hasznunkra válik, ha ma is tudjuk, miképpen!

Alig tíz évre rá, hogy 2014-ben a debreceni mézeskalácsosság bekerült a debreceni és a Hajdú-Bihar megyei értéktárba, már csak egyetlen működő mézeskalácsos műhelyt találunk Debrecenben. A híres debreceni mézes tányért ma már csak Radics Zoltán fiatal mézeskalács készítő mester készíti, aki édesapjától, Radics Lászlótól tanulta a mesterséget. Vajon képes lesz fennmaradni ez a több száz éves hagyomány? Mi kell ahhoz, hogy megőrizzük? A szaktudás és a rengeteg munka bizonyosan nem elegendő hozzá – ez derült ki Radics Zoltánnál tett látogatásunk alkalmával is.

Annyira várjuk már, mint talán még soha, hogy végre a számláló eggyel többet mutasson a naptárban – ezzel talán a világ minden táján így vannak az emberek. Abban viszont nagyon is különbözünk, ahogy köszöntjük az új esztendőt, ahogy igyekszünk biztosra varázsolni a szerencsénket. A teljesség igénye nélkül idézünk fel pár érdekességet itthonról és a világ népeinek hagyományaiból.

Az emberi civilizáció történetében kevés olyan tudományos felfedezés született, amely olyan mélyrehatóan változtatta meg világképünket, mint Edwin Hubble (1889-1953) amerikai csillagász megfigyelései és következtetései. A huszadik század első felében végzett kutatómunkája nem egyszerűen új adatokkal gazdagította a csillagászatot, hanem alapjaiban formálta át az univerzumról alkotott elképzeléseinket. A Wilson-hegyi Obszervatóriumban végzett megfigyelései során olyan bizonyítékokat talált, amelyek végérvényesen megcáfolták azt az addigi elképzelést, miszerint a Tejútrendszer az egyetlen galaxis a világegyetemben. Éppen ma 100 éve jelentette be tudományos felfedezését.

Ma a harmadik gyertyát gyújtjuk a hanukián, a zsidók hanuka ünnepének jellegzetes, kilencágú gyertyatartóján. A fény ünnepe idén részleges átfedésben van a keresztény karácsonnyal, eredete történeti hagyományban gyökerezik, amely történet érdekessége, hogy nem része a tórának, viszont megtaláljuk a keresztény bibliában. A hanuka a jeruzsálemi szentélynek a makkabeusok általi felszabadításáról emlékezik meg. Megyeri Jonatán rabbival a hanuka történetéről és az ünnep szertartásairól beszélgettünk.

Középkori liturgikus hagyományok, újkori keresztény népi szokásréteg és a profán ünneplés tájegységenként változó formái határozzák meg a karácsonyi ünnepkört a magyar nyelvterületen. Hagyományosan a húsvét számított nagyobb ünnepnek, azonban a XIX. század vége táján – a magyar nyelvterület keleti részén ez a XX. század első felében, a világháború után következett be – ez megfordult: nagyobb figyelmet kapott a karácsony. Gazdag szokásvilágának egyik központi motívuma az áldáshozó köszöntés, ami a teljes karácsonyi időszakra jellemző – te ismered őket?

Fél évezreddel ezelőtt a mai napon hunyt el Vasco da Gama portugál felfedező, aki elsőként érte el az indiai partokat, Afrika megkerülésével. Többek között neki köszönhetjük  az arab kereskedők és Velence monópóliumának megszünését az európai fűszerpiacon.

Az ünnepi hangolódásban valami olyasmit remélünk a karácsonytól, amire egész évben vágytunk: melegséget, megnyugvást, még több szeretetet, és titokban mindannyiunk lelkében ott a remény, hogy az év legszebb családi ünnepe a mi életünkbe is meghozza a csodát, amit oly régóta várunk már. Nem is sejtjük talán, hogy a csoda és a csodavárás gondolata, gyakorlata milyen mélyen gyökerezik az európai kultúrában, továbbá milyen nagy szerepet játszott az emberiség fejlődésében. Léteznek-e valóban csodák?

Hogyan tartósították a dinnyét, a tojást vagy a szőlőt nagyanyáink, hogy karácsonykor ne csak bejgli, halászlé és töltött káposzta kerüljön az ünnepi asztalra? Végtelenül egyszerűen és leleményesen. Ma már ezek a praktikák feledésbe mentek, hiszen az áruházak, bevásárlócsarnokok egész évben ontják magukból a nem szezonális terményeket is, de nagyanyáink idejében ez még nem így volt.

A karácsonyi időszak Európában nemcsak az ünnepségekről, ajándékokról és a családi együttlétről szól, hanem a különleges, fűszeres italok gazdag hagyományáról is. Minden egyes ország saját egyedi receptekkel és kulturális örökséggel járul hozzá ehhez a csodálatos gasztronómiai hagyományhoz, amely évszázadok óta melegséget és örömet hoz a hideg téli napokba.

A magyar konyha háromféle halászlécsoportot különböztet meg: a dunai, a tiszai és a balatoni halászlét – legnagyobb vizeink szerinti értelemszerű csoportosításban. Mindhárom ételfajta közös jellemzője, hogy három fő alapanyagból készülnek: halhúsból, hagymából és pirospaprikából. A különbség az elkészítés módjában és a tálalás jellegzetességeiben rejlik.

Karácsonyi szokásaink többségét nem egyetlen eredetre vezethetjük vissza, rendszerint több magyarázat is igazolja elterjedésüket. A karácsonyfa története viszonylag jól adatolt, és mai formájában a 19. századi Bécs polgári környezetének hagyományait idézi. Az ajándékozás szokását azonban egyesek a bibliai születéstörténettel magyarázzák.