Google az én barátom – megszoktuk már, hogy egészségügyi kérdésekben is előszeretettel használjuk az internetet, például diagnózisok vagy kezelések keresésére. Helytelenül. Ugyanis az információhiánynál sokkal rosszabb a félretájékozottság, amely komoly veszélyt jelenthet.

Szemtelenül fiatal legenda int búcsút az úszósportnak, megőrizve a magyar közönség rajongását és az igazán nagyoknak kijáró örökös figyelmet. Cseh László száztízszeres magyar bajnok úszónk minden idők egyik legemlékezetesebb pályáját zárja le az arénában. A jelen pillanatra és az átmenetre figyeltünk ebben a beszélgetésben, akárcsak Laci egész pályafutása alatt: kivételes sikerének záloga ugyanis, hogy a jobb teljesítményért képes volt minden pillanatban megújulni.

Nem könnyű olyan ember szemébe nézni, aki arra tette fel az életét, hogy annyiszor ismételteti át velünk a leckét, ahányszor csak szükséges: ember, ne szemetelj! Olyasmit mantráz, amitől önkéntelenül is elszégyelljük magunkat, hiszen mindannyiunk egyéni felelőssége, milyen környezetben élünk és mit hagyunk majd örökül gyermekeinknek. Mégsem vagyunk képesek tisztán, ökotudatosan élni, legalábbis nem olyan arányban, hogy azzal visszafordíthatnánk az ember által okozott károkat a természetben. Ljasuk Dimitry küldetése mindannyiunk ügye: ezért beszélgetünk most a reklámszakemberből lett független filmessel, környezetvédelmi aktivistával.

Rettegett diagnózis: daganatot hordunk a testünkben. Ilyenkor minden szakértelemre szükség van ahhoz, hogy megküzdjünk az előttünk álló feladattal, a gyógyulással. A siker ebben az esetben nemcsak fejben dől el, hiszen a korszerű terápiás lehetőségek egyre nagyobb eséllyel fékezik meg ennek az alattomos kórnak a terjedését. Orvosszakértő segítségével annak jártunk utána, milyen terápiák állnak rendelkezésre a daganatos betegségek gyógyításában, és mi az, amit mi magunk megtehetünk a „nagy baj” megelőzése érdekében.

Vigyázat! Ez amolyan megaszongya-típusú írás lesz. Kultúrsznob tartalom következik, némi moralizálással. És igen: meg vagyok győződve róla, hogy igazam van, ahogy arról is: nem egyedül engem gyötör ez az egyre nyilvánvalóbb körülmény. Kultúrnemzet volnánk ugyanis.

Végre itt az ősz, végre visszatért a kakaószezon! Gyermekkorunk legkedvesebb emlékei kapcsolódnak ehhez a selymes, kényeztető italhoz, ami oly sok mindenre gyógyírnak bizonyult: fáradtságban pihenést, szomorúság ellen megnyugvást jelentett, egyedüllétre pedig a barátság ígéretét lopta szívünkbe. Azt hiszem, ez ma is így van.

Széleskörű zenei műveltség, kimeríthetetlen kíváncsiság és belső derű – csak néhány kulcsszó a legendás szerkesztő-műsorvezető, Juhász Előd lenyűgöző pályájához, aki egy emberöltőnyi időn túllépve még mindig hallgatók sokaságának szerez örömet változatos, gondosan kiválasztott zenékkel, izgalmas beszélgetésekkel. Az idén gyémántdiplomás zenetörténésszel, a negyvenéves Zenebutik 83 éves szerkesztő-műsorvezetőjével beszélgettünk.

Sikeres karrierje zenitjén mondott le a kecsegtető folytatásról, hogy egy járatlan és minden szempontból nehezebb terepen vágjon ösvényt, nem csak magának. Nagygyörgy Miklós háromgyermekes apukaként 2018-ban negyedmagával alapította meg az Apaépítőt, mai nevén Apa meg én társadalmi célú vállalkozást azzal a céllal, hogy élményprogramok keretében lehetőséget kínáljon az apukáknak elmélyíteni gyerekeikkel való kapcsolatukat. Apaszerepről, változásról, sikerekről és tervekről beszélgettünk.

Tíz év távlatából is elfog a düh, ha visszaemlékszem a fiam iskolakezdő évére, amiből nekünk rögtön kettő jutott. Ma sem csinálnék semmit másképp, mégis dühös vagyok. Ugyanis a fiam két év alatt járta ki az első osztályt úgy, hogy nem a teljesítménye miatt hagytunk ott két elitiskolát. Azóta már azt is tudom, hogy a mi történetünk nemcsak hogy nem egyedi, de sokkal gyakoribb, mint azt gondolnánk. Ahogyan azt is jól tudom, hogy sok szülő nem mer váltani, pedig…

Míg egykor a ház tájáról, maximum a faluból összeszedtek minden reggelihezvalót, ma könnyen lehet, hogy a tej az alpesi dombokon legelő tehenektől, a sajt a holland manufaktúrákból a zöldség pedig Dél-Amerikából került az asztalra. Míg a termékek jórésze idehaza is megtalálható, ha nem figyelünk rá, mit teszünk a bevásárlókosárba, könnyen lehet, hogy a külföldi terméket olcsóbban, könnyebben megszerezzük. Csakhogy nagyobb kárt okozunk ezzel magunknak és a környezetünknek, mint hinnénk. 

Nem jó neki idehaza, ezért negyvenes évei elején Japánba utazik, amiből tizenhét évnyi japán emigráció lesz, majd Fukushimát Németországra cseréli. Összehasonlító gazdaságtörténészként és egyetemi tanárként Japán hozza meg számára szakmai teljesítménye elismerését, de a gyermekkorból hozott belső nélkülözésen ezek a sikerek sem segíthetnek. Könyveket ír, idén az irodalom kapuján is belépett, nem kis feltűnést keltő, mindössze három mondatával. Ferber Katalinnal az indulás éveiről, Japánnal kapcsolatos sztereotípiáinkról és a kiemelkedő tehetség ambivalens megítéléséről beszélgettünk.

Kisasszony napja (Szeptember 8.) a 19. századtól a 20. századi háborúk végéig fordulópontot jelentett a szegényebb sorsú lányok életében: az eladósorba kerülő fiatal lányokat polgári családokhoz vagy módosabb gazdaemberekhez szegődtették cselédnek, hogy a megkeresett pénzből ki lehessen állítani a kelengyét. Ennél persze sokkal árnyaltabb képet mutatnak a cselédtörténetek lapjai.