A méhek különleges képességeiről, ember és méh szimbiotikus viszonyáról sokat hallottunk már, de kevesen ismerik a témát olyan mélyen, mint Kutasi Tamás. A Magyar Apiterápiás Társaság alelnökével, a Brunner Méhészet tulajdonosával a rendszerint április 30-án tartott Méhek napja alkalmából beszélgettünk.  

„A halál a vastagbélben kezdődik.” Elie Mechinoff Nobel-díjas orosz biológus mondata évszázados figyelmeztetésként lebeg fölöttünk. Emésztőrendszerünk és az azt érintő betegségek tükrözik leghívebben civilizációs ártalmainkat – ráadásként pedig olyan érzelmi terhekkel is nyomasztanak, mint a bűntudat, a szégyenérzet vagy a kontrollvesztés érzése. Betegségeink mindegyike érzelmi lenyomatokat hagy bennünk, így gyógyulásunk sem csupán a gyógyszereken múlik.

A sokak számára érthetetlen mondatra diákújságíró koromból emlékszem: egyik szerkesztőtársam ezzel a címmel közölt cikket az iskolaújságban, hogy felhívja a figyelmet az idegen nyelvi hatás veszélyeire. Így hangzik magyarul: „Kitettük a plakátot, hogy csábítsa a népet.” Nem is a mondat értelme volt a lényeg, hanem az idegen szavak erőltetett asszimilálásának érzékeltetése. Ezeket az idegen szavakat pedig meg kell tanulni helyesen használni.

Belső tenger – Rozi igaz története: erre a könyvre kapta fel a fejét a szakma és a szélesebb közönség a tavalyi év végén. Ebben olvashattunk ugyanis először hiteles beszámolót arról, milyen érzés sönttel (shunt) élni, és ez az első könyv, ami KÉK-összefoglalót tartalmaz a szövegértésben akadályozottak számára. Sok minden magyarázatra szorul az előző mondatból – ebben lesz segítségünkre Kováts Laura Rozália, a kötet szerzője, akivel mi is az alapoktól kezdjük a témával való ismerkedést.

Imádságos vidékről származom, ahol a hit a falu mindennapjainak formálója volt, így húsvétkor is szorosan egybefonódtak a szent és a profán készülődés elemei. Minél távolabb kerülök tőle, annál elevenebbé válik bennem a gyermekkor. Különösen az ünnepi időszakok: a lázas készülődés, a mindennek értelmet adó magyarázatok, a közös várakozás és az a belső pompa, amivel lelkünk valóban ünnepi fénybe borult. 

A húsvét ünnepének jellegzetes ételei szimbolikus jelentéssel bírnak, egyben a gazdasági év praktikus ritmusának mérföldkövei is. Keresztény kultúránk hagyományainak alapjai ugyanakkor sok közös vonást őriznek a mitikus-mágikus világképpel. Így alakult ki húsvéti ételeink egyetemes szimbolikája.

Húsvét. Tartjuk, de tudjuk-e, miről szól? A kevésbé ismert, eredeti funkciójukban ma már kiveszett vagy csak elvétve fellelhető húsvéti szokásokról beszélgettünk dr. Verebélyi Kincső szokáskutatóval, az ELTE Néprajzi Intézetének nyugalmazott professzorával.

Magyarország finom – széltében, hosszában. Ezt az evidenciát ünnepeink alkalmával mindig megerősítjük: a legfinomabb falatok hagyományaink jellegzetes ízvilágát teremtik újjá. A magyar nyelvterület szélein, határainkon túl is őrzünk sajátos helyi fogásokat, amelyek húsvétkor kerülnek az asztalra.

A pokoli látomások és a túlvilág fantasztikus festőjének eddigi legjelentősebb közép-európai tárlata nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A 15-16. századi németalföldi festőzseni, Hieronymus Bosch aligha remélhette, hogy művei ötszáz év múltán is ennyire aktuálisak lesznek. A nemzetközi múzeumi világban is az elmúlt fél évszázad legszéleskörűbb Bosch kiállításán látható közel 90 mű félszáz köz- és magángyűjteményből érkezett Magyarországra.  

A kifinomult elegancia sokféle formát ölthet. Olykor minimalista, máskor hagyománytisztelő, bátrabb tervezőknél extravagáns, a legbátrabb alkotóegyéniségek víziójában viszont örökérvényű, időtlen. Kortalan, kényelmes öltözetekben tükrözi vissza viselőjük személyiségének markáns vonásait. A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével elismert Zoób Kati haute couture divatvilága ilyen időtlen találkozásra hív – minden ruhája egy-egy történet, melyet viselője fejezhet be, saját személyes mondanivalójával kiegészítve. Jelképe az egyik legerősebb egyetemes szimbólum, a geometrikus rend és egyensúly, az ellentétek harmóniája – az időtlenség alapfeltétele.

A hagyományos társadalomban a húsvét a megtisztulás, az újjászületés, az újrakezdés és az új gazdasági év kezdetének ünnepe, így legnagyobb sátoros ünnepünk előkészületei is e gondolatok mentén szerveződnek.

Hogyan készül a csipsz? Mitől egészséges? Hogyan ismerhetjük fel a minőséget a reklámzajban? Utánajártunk!