„Eltanácsoltak a vívástól is, mert duci voltam” – interjúnk Nagy Tímea olimpiai bajnok vívóval

Semmi baja a világgal, nem érdeklik a sztereotípiák és bár szeretne még szerelmesen csókolózni, a családját mindenek elé helyezi. Kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, háromgyermekes édesanya, a Nemzetközi Vívó Szövetség alelnöke, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke, a Duna Aréna és a Hajós Alfréd uszoda létesítményvezetője, a Barnahus-módszer magyarországi jószolgálati nagykövete – mégis, beszélgetésünkből úgy tűnik, Nagy Tímea sportolói sikereinek igazi nyertesei a magyar gyerekek most cseperedő generációi lesznek.

Kötöttségek között szabadon – a kalákamunkák ma is jól jönnének

Mikor sóhajtozunk, hogy régen minden jobb volt, ha igazunk nincs is, részigazságunk lehet. Mert van, ami talán jobb volt; például a (fiatal) felnőttek közösségi élete. A társasági élet alkalmai bár kötöttebbek voltak, mint ma, mégis nyílt és a közösség által támogatott lehetőségeket kínáltak az udvarlásra, párválasztásra és az élet dolgainak megtanulására is.

Nem kell lemondanod a desszertekről, ha fogyni akarsz
Minél magasabb a gyümölcs- vagy a fehérjetartalom, annál kevesebb hozzáadott cukor kell bele. Ez az egyik módja, hogy egészséges és finom desszertet is becsempésszünk a diétánkba. Ha elég kreatívak vagyunk, nyugodtan megalkothatunk új recepteket, de addig is mutatunk néhány kímélő édességet!
Tuskót húzzon maga után, aki pártában maradt! – Így varázsoltak szerelmet a paraszti farsangon

„Mindennek megvan az ideje, mint a szalmakalapnak” – tartották a régiek, és ennek megfelelően igazították az élet járását. Főként az élet nagy dolgaiban vigyáztak a jó időzítésre; a párválasztásnál és a családalapításnál kevés fontosabb dolog akadt, aminek igencsak meg kellett adni a módját, hogy jól sikerüljön. Nem véletlenül a téli nagy farsang időszakára esik a népi kultúrában az udvarlás és a lakodalmak „szezonja”.

„Isten nélkül nem érdemes színésznek lenni” – Interjú Eperjes Károllyal
„Az identitásomnak megfelelően élek: keresztény apa vagyok Magyarországon, magyarul, színészként, mindenkiért” – vallja Eperjes Károly, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjával hitről, gyereknevelésről és színészi munkáról is beszélgettünk.
„Amikor minőségileg megemelnek a szakmában, emberileg is megpróbálsz felnőni hozzá” – Interjú Cserhalmi Györggyel

Az ötödik pecsét; 80 huszár; Psyché; Mephisto; Szirmok, virágok, koszorúk; Amerikai anzix; Drága besúgott barátaim; Végtelenben kettő – csupán néhány kiragadott pillanat egy tömény, témákban és sikerekben egyaránt gazdag művészi pályából. A reflexiók és önreflexiók folyamataira épülő színészi szakma kihívásairól és örömeiről, társadalmi és emberi vonatkozásairól beszélgettünk Cserhalmi György színművésszel, aki jelenleg kékkúti otthonából figyeli a világ járását.

„Anya, mesterlövész leszek!” – Neki álompálya, nekem pokolbéli csúf napok

Négyévesen állt elő az ötlettel, játék közben: „Anya, mesterlövész leszek!” Csak úgy dagadt a keblem a büszkeségtől, hogy micsoda harcos vér folyik az én trónörökösöm ereiben! Aztán telt, múlt az idő és tízévesen még mindig erre a dallamra keringett. Gondoltam, borogatjuk: elmúlik. Borogattuk: nem múlt el. Most tizennyolc, és mesterlövésznek készül. Én pedig elvesztettem a csatát az ő pályaképe ellen.

Vigyázz, kész, jajj! – Így (f)éltem túl a kölyök felvételijét
Nem vagyok egy Para Mari, de ami sok, az sok. Márpedig egy anyának végigasszisztálni, ahogy a nyolcadikos fia élete első felvételijére készül, az nem embernek való. Szerintem nem is volna szabad ilyen fiatal kölyköket és a szüleiket sem olyan helyzetbe hozni, hogy tizennégy évesen szálljanak ringbe valami homályos jövőkép miatt. Emelem kalapom minden olyan szülő és gyerek előtt, aki a középiskolai felvételit most szenvedi el, a koronavírus egyévnyi „áldásos” hatása után.
Ennek nézz utána, hogy ne öt év egyetem után jöjjön a hidegzuhany

Reméljük, mindenki gyermekének nagyszerű osztályfőnöke és kiváló tanárai vannak, mert természetesen remek iskolába jár, ahol sok segítséget kap a pályaorientációhoz, a szakmaválasztáshoz. Ha mégis bárkinek hiányérzete volna, most összegyűjtöttünk néhány információforrást a gyorsabb és alaposabb tájékozódás érdekében. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy – diákok, szülők és pedagógusok számára egyaránt – komolyabb fejtörést okoz, hogy nem kapnak koncentrált segítséget a tájékozódásban, holott sok és sokféle forrás áll rendelkezésre már középiskolások és leendő egyetemisták számára is a kiszemelt pálya megismeréséhez.

Diplomafüggő volna a magas jövedelem?
Évek óta hallgatjuk, hogy az IT szektor viszi a prímet a legjobban fizetett szakmák rangsorában, azonban a tudáspiac ennél hangyányit bonyolultabb. Ha megnézzük az állásportálok kínálatát, hamar kiderül, hogy egy árufuvarozó is kereshet annyit, mint egy informatikus, hiszen a hiányszakmákban felértékelődik a minőségi munkaerő. Ma már azt a közhelyet sem süthetjük el, hogy a diploma mindenképpen garancia a magasabb fizetésre, hiszen ez már nincs így.
„A hiteles példa a legerősebb tanítás” – Így segítsd a pályaválasztás előtt álló gyereked
Hatalmasat változott a világ egy emberöltő alatt: míg a 20. század 60-70-es éveiben, vagyis a jelenlegi nagyszülők, szülők generációja számára a szakmaválasztás még zömmel egyetlen egyenes pálya kijelölését jelentette, az elmúlt 20-30 év alatt megváltozott a képlet. Már induláskor, azaz középiskolásként is több lehetőség közül választhatunk, de a legnagyobb változás az, hogy ma már nem egyetlen szakmával tervezünk életünk aktív időszakára; akár több szakmaváltás is tarkíthatja pályánkat. Ezt a jelenséget azonban az oktatási rendszer nem tudta lekövetni, hiszen mai napig ragaszkodik az érettségi előtti pályaválasztáshoz, és nemhogy csökkent volna a fiatalokra háruló nyomás, de egyre nehezebben tudnak elköteleződni egyetlen pálya irányában.