Mi kell a nőnek? A klasszikus kérdésre, amelyre Mel Gibsonnak is csak komoly áldozatok árán sikerült – korántsem teljes – választ találnia az azonos című filmben, kétségtelenül csakis a nők adhatnak pontos feleletet. Éppen ezért született meg Szentendrén a Nők Szentendréért Egyesület, és ezért működik immár második éve. A nő ugyanis, aki egyszerre feleség, anya, háziasszony, munkavállaló és olykor a hétköznapok forgatagából ki sem látszó logisztikus, a mindennapi elfoglaltságoknál olykor sokkal többre vágyik: értelmes együttlétre, lélekemelő kulturális programokon való feltöltődésre és – ami a szentendrei nők példájából tanítható – a női erőforrások közösségi kamatoztatására is. Mutatjuk, hogy működik ez a gyakorlatban!

Oscar-díjas magyar rendező új nagyjátékfilmje kavarta fel az állóvizet január elején: egy ország beszédtémájává vált Az unoka, amelynek apropójául egy országhatárokat nem ismerő bűncselekmény szolgál. Az unokázós csalás azonban tényleg csak ürügy valami sokkal fontosabbnak a kibeszélésére: a mozitermet elhagyva alaposan nézzünk körbe, de elsősorban magunkba nézzünk. Deák Kristóf rendezővel és alkotótársával és feleségével, Nina Kov koreográfussal, társ-forgatókönyvíróval beszélgettünk.

Magyarország legidősebb aktív színésznője 95. évében jár, de a feleennyi időseket is megszégyenítő lendülettel dolgozik – ahogy azt tőle megszokhattuk, egyszerre több műfajban. Titokzatos szövetségben a múló idővel Békés Itala művésznő majdnem egy évszázad szemtanújaként nyíltan beszél koráról, hiszen vallja: csakis a teljes őszinteségben megélt életből fakadhat emberi és művészi érték a színpadon is. Mozgás, természetesség, egyszerűség, őszinteség és fegyelmezett munka – világlátásának kulcsszavai. Aktuális feladatai mellett többek között ezekről is beszélgettünk.

Ezekben a napokban Budapesten a világ cirkuszművészeinek és cirkuszkedvelő közönségének szeme: most zajlik a 14. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál Közép-Európa egyetlen kőcirkuszában. A „leg”-ek művészetéről, a cirkuszi artisták életformájáról, a cirkuszfesztivál hagyományáról és a fesztivál nyitó akkordjaként megszületett új rekordról beszélgettünk Graeser József Dodival, a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetőjével.

Sztojka Szabina a Budapesti Református Skót Misszió angolul prédikáló református lelkésze, aki saját élete kálváriájában találta meg az istenhitet és vált sokak számára hiteles mintává. Cigány-magyar vegyes házasságból született, a családban egyedüli gyermekként szerzett felsőfokú képzettséget két szakmában is. Angliai és amerikai tanulmányutakon nyílt ki számára még jobban a világ: ott tapasztalta meg, hogy amiért itthon hátrányba került, az a világ más tájain nem ok a megkülönböztetésre és, hogy fiatal, modern gondolkodású kortársai milyen természetes könnyedséggel képesek az isteni gondviselésre bízni életüket. „Értékes vagyok” – ennek az érzésnek a megszületése egyben új életének kezdete is. A Református Skót Misszióról, saját életútjáról és hitbéli kérdésekről beszéltünk a Vörösmarty utca 51. szám alatti gyülekezet templomában.

A szilveszter éjszakája után Boldogasszony havára ébredünk. Csodálatos ünneppel kezdődik az új esztendő: január 1-én Szűz Máriának, Magyarország védőszentjének istenanyaságát ünnepeljük, egyben ez a nap a béke világnapja is – ugyancsak egyházi kezdeményezésre.

Néptáncnagyhatalom vagyunk – joggal érezhetjük így, hiszen lakosságarányosan mi rendelkezünk az egyik leggazdagabb professzionális néptánckultúrával és -oktatással Európában, de világviszonylatban is jól állunk. Ennek a pezsgő szakmai életnek egyik markáns szereplője az idén 65 éves Duna Művészegyüttes, mely nemcsak egyedi produkcióiról híres, de emberi- és alkotóközösségként is egyedülálló a néptánc világában. A jubileum alkalmából Juhász Zsolttal, a Duna Művészegyüttes vezetőjével beszélgettünk sikerekről, tervekről és a néptánc emberformáló erejéről.

Bátran mondhatjuk, hogy a klinikai vizsgálatok valójában az új esélyt jelentik a gyógyulásra. Ugyanakkor nem mindenki lehet a részese egy-egy ilyen kutatásnak. Összegyűjtöttük, mit kell tudni róluk!

Korcsolyaszezon van. Ilyentájt nemcsak a korcsolyapályák telnek meg, de szívesen idézzük fel a jégtánc magyar virtuózainak legendás alakításait is, akik között akad olyan páros, amely bár több mint harminc éve visszavonult, máig töretlen népszerűségnek örvend. A Regőczy–Sallay-jégtánckettős olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó tagjai ma is a korcsolyasportért élnek – kicsit másképp. Regőczy Krisztinával és Sallay Andrással jégtáncos emlékekről, a korcsolyasport személyiségformáló erejéről és az örömről beszélgettünk, amely titokzatos szálakkal fűzte össze a versenyzőpárost és közönségét.

A magyar konyha háromféle halászlécsoportot különböztet meg: a dunai, a tiszai és a balatoni halászlét – legnagyobb vizeink szerinti értelemszerű csoportosításban. Mindhárom ételfajta közös jellemzője, hogy három fő alapanyagból készülnek: halhúsból, hagymából és pirospaprikából. A különbség az elkészítés módjában és a tálalás jellegzetességeiben rejlik.

Mária hercegnő, Odette és Odília, Makrancos Kata, Júlia, Scarlett O’Hara, Tatjana, Csipkerózsika és Coppelia – csupán néhány emlékezetes alakítás, mellyel Popova Aleszja Kossuth-díjas, Érdemes Művész saját páholyt érdemelt ki a klasszikus balett Pantheonjában. A bonyolult jellemek megformálója maga is összetett karakter, aki a színpadi lét után igazi gyöngyhalászként folytatja pályafutását. Saját klasszikusbalett-stúdiójában hosszú évek óta tehetséggondozás keretében kíséri a legkisebbek és az ígéretes nagyok kibontakozását. Értékes pillanatokról, sorsfordító rezdülésekről és a balett lélekformáló erejéről beszélgettünk az órák szünetében.

Az adventi böjt szimbolikus feloldása a karácsonyi asztal megterítése különböző „kötelező” és mágikus erejű ételekkel. Népi kultúránk archaikus hagyományrétegeiben a szentesti vacsora elfogyasztása a családok egyik legfontosabb közösségi alkalma volt, amelyre „hivatalosak voltak” a már nem élő családtagok is. Mindennek, ami helyet kapott a karácsonyi asztalon, különleges jelentősége és ereje volt, katolikus vidékeken a karácsonyi asztalt ugyanis az oltár kicsinyített másként értelmezték.