Gáspár Kinga

„Egy életre elköteleződtem a fontos színház mellett” – interjú Kubik Anna színésznővel
„Egy életre elköteleződtem a fontos színház mellett” – interjú Kubik Anna színésznővel

Úgy őrizni lelkünk tisztaszobáját, hogy közben természetes könnyedséggel tudjunk közel kerülni az emberekhez – kevesek kegyelme. Kubik Anna Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színésznőnek éppen ebben rejlik istenadta tehetsége: a művészi létformában az életet, az életben pedig a művészet által megemelt értékeket képviseli. Nem címkéz és nem címkézhető, a színpadnak az ügyet kell szolgálnia és nem fordítva, a színészt pedig nem a kitárulkozás, hanem éppen a szemérmesség teszi hitelessé – erre tanít pályájával, egész lényével. Életről és művészetről beszélgettünk – mindkettőhöz szemérmesen közelítve.

A gyógyíthatatlansággal együtt a remény is belopakodik tudatunkba
A gyógyíthatatlansággal együtt a remény is belopakodik tudatunkba

Mi történik, amikor a gyógyíthatatlanság tudata válik az élet rendezőelvévé? Hogyan alakítja át egy végzetes kimenetelű kór a beteg és környezete életét, mindennapjait? Rövid válasz aligha létezik ezekre a nehéz kérdésekre, de néhány tipikus jelenséget érdemes összefoglalni. A legtöbb tapasztalattal az ápolási osztályok dolgozói, a hospice házak szakemberei és maguk a közvetlen és közvetett érintettek rendelkeznek a témában. Bár minden eset egyedi, a végzetes kimenetelű betegségek néhány jellegzetes lelki lenyomata felismerhető.

„Afrika rég máshol tart, mint ahogy képzeljük” – interjú az Afrika-zöldítő Domonyai Andrással
„Afrika rég máshol tart, mint ahogy képzeljük” – interjú az Afrika-zöldítő Domonyai Andrással
Domonyai András elsősorban közgazdász, de színészként is dolgozott már, fő foglalkozása azonban már évek óra az agráriumhoz köti: Afrikában kertészkedik. Ami még ennél is érdekesebb, hogy szinte egész Afrikát bejárta már, és olyan értékes, friss tudással rendelkezik a hatalmas kontinensről, ami szemléletváltásra késztet – el kellene felejtenünk az Afrikáról alkotott sztereotípiáinkat, hiszen lehet, hogy ez a sokat szenvedett földrész lesz a jövő élelmiszerraktára számunkra is.
„A szégyenérzet a gyógyulás halála” – A vastagbéldaganat „ciki”, ezért tabu, ezért is túl veszélyes
„A szégyenérzet a gyógyulás halála” – A vastagbéldaganat „ciki”, ezért tabu, ezért is túl veszélyes

„A halál a vastagbélben kezdődik.” Elie Mechinoff Nobel-díjas orosz biológus mondata évszázados figyelmeztetésként lebeg fölöttünk. Emésztőrendszerünk és az azt érintő betegségek tükrözik leghívebben civilizációs ártalmainkat – ráadásként pedig olyan érzelmi terhekkel is nyomasztanak, mint a bűntudat, a szégyenérzet vagy a kontrollvesztés érzése. Betegségeink mindegyike érzelmi lenyomatokat hagy bennünk, így gyógyulásunk sem csupán a gyógyszereken múlik.

„Kiafisáltuk a plakátot, hogy tentálja a poport” ̶ Kvízezz, hány idegen szó jelentését ismered!
„Kiafisáltuk a plakátot, hogy tentálja a poport” ̶ Kvízezz, hány idegen szó jelentését ismered!
A sokak számára érthetetlen mondatra diákújságíró koromból emlékszem: egyik szerkesztőtársam ezzel a címmel közölt cikket az iskolaújságban, hogy felhívja a figyelmet az idegen nyelvi hatás veszélyeire. Így hangzik magyarul: „Kitettük a plakátot, hogy csábítsa a népet.” Nem is a mondat értelme volt a lényeg, hanem az idegen szavak erőltetett asszimilálásának érzékeltetése. Ezeket az idegen szavakat pedig meg kell tanulni helyesen használni.
„Azért érzékenyítek másokat, mert tudom, milyen elhagyatottnak lenni” – interjú Kováts Rozival
„Azért érzékenyítek másokat, mert tudom, milyen elhagyatottnak lenni” – interjú Kováts Rozival

Belső tenger – Rozi igaz története: erre a könyvre kapta fel a fejét a szakma és a szélesebb közönség a tavalyi év végén. Ebben olvashattunk ugyanis először hiteles beszámolót arról, milyen érzés sönttel (shunt) élni, és ez az első könyv, ami KÉK-összefoglalót tartalmaz a szövegértésben akadályozottak számára. Sok minden magyarázatra szorul az előző mondatból – ebben lesz segítségünkre Kováts Laura Rozália, a kötet szerzője, akivel mi is az alapoktól kezdjük a témával való ismerkedést.

„Legbecsesebb örökségem” – gyermekkorom húsvétjairól
„Legbecsesebb örökségem” – gyermekkorom húsvétjairól
Imádságos vidékről származom, ahol a hit a falu mindennapjainak formálója volt, így húsvétkor is szorosan egybefonódtak a szent és a profán készülődés elemei. Minél távolabb kerülök tőle, annál elevenebbé válik bennem a gyermekkor. Különösen az ünnepi időszakok: a lázas készülődés, a mindennek értelmet adó magyarázatok, a közös várakozás és az a belső pompa, amivel lelkünk valóban ünnepi fénybe borult. 
Miért pont ezek a klasszikus húsvéti receptek?
Miért pont ezek a klasszikus húsvéti receptek?
A húsvét ünnepének jellegzetes ételei szimbolikus jelentéssel bírnak, egyben a gazdasági év praktikus ritmusának mérföldkövei is. Keresztény kultúránk hagyományainak alapjai ugyanakkor sok közös vonást őriznek a mitikus-mágikus világképpel. Így alakult ki húsvéti ételeink egyetemes szimbolikája.
Ezek a hagyományos húsvéti ételek a határon túl
Ezek a hagyományos húsvéti ételek a határon túl
Magyarország finom – széltében, hosszában. Ezt az evidenciát ünnepeink alkalmával mindig megerősítjük: a legfinomabb falatok hagyományaink jellegzetes ízvilágát teremtik újjá. A magyar nyelvterület szélein, határainkon túl is őrzünk sajátos helyi fogásokat, amelyek húsvétkor kerülnek az asztalra.
Első
Utolsó