Fontos, de nem a gyermek élete múlik rajta – a felvételi kudarcról szakértői szemmel
A középiskolai felvételik eredményváró, átjelentkezési időszakában éppen az online sorrendmódosítás zajlik. Szakemberek és laikusok egyaránt elismerik, hogy a középiskolai felvételi nagyon rossz időszakban van a fiatalok életében: a kamaszkor derekán kell olyasmiről dönteniük, ami egész későbbi életüket meghatározhatja. Nem ritka hát, hogy amennyiben a felvételi kudarccal zárul, az elképzelt pályaív már a kezdetek kezdetén akadályokkal indul. Gebauer Ferenc pszichológussal, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat igazgatójával beszélgettünk a témáról.
„Bennem mindenképpen kettősség van” – interjú Lovas Rozival
Magyarországon nagy hagyománya van a karakterszínészetnek, sok kiváló színművészünknek lehetünk hálásak egy-egy kimunkált figuráért. Kevesebben vannak viszont olyan alkotók, akik ennyire fiatalon ilyen széles vertikumban képesek biztonságosan mozogni – minden lehetséges szakmai elismerést és díjat besöpörve. Rengeteg belső munka és tömény élettapasztalat is kell hozzá, nem csupán szerencsés alkat.
„Embertelenül bántunk a parasztokkal” – Interjú Andrásfalvy Bertalan néprajztudóssal, volt kultuszminiszterrel
90 év, nyolc unoka és a népi kultúra iránti valódi elkötelezettség, amely ma is aktív alkotói életformában teljesedik ki – Andrásfalvy Bertalan nevét egyaránt ismerjük a közéletből – ő volt az Antall kormány első kultuszminisztere –, valamint a magyar néprajzból az ártéri gazdálkodás kutatójaként és szenvedélyes gyűjtőként is. A megélt idő és a szilárd pedagógiai elveken keresztül végzett rengeteg munka nemzetépítő törekvéseket szült: a néphagyományban rejlő bölcsesség megismerésére és alkalmazására hívja fel a figyelmet.
Tündér és boszorkány egy személyben – Habos süteményt Kiss Manyi születésnapjára!
Tüneményes színpadi jelenség, aki egyszerre hordozta játékában a komédia könnyedségét és a drámai mélységeket, és akire mindig szívesen emlékezünk: 110 évvel ezelőtt ezen a napon született Kiss Manyi, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színésznő.
Apám, Rímhányó Romhányi: 100 éve született a magyar nyelv virtuóza
Harmincnyolc év telt el a halála óta és apám él: él a köztudatban, él a fiatalok között, azt érzem, hogy még mindig itt van közöttünk.
„Szeressük vissza Erdélyt!” – interjú Dolhai Attilával
Aligha maradt szerepálom Magyarország egyik legnépszerűbb zenés színésze számára, aki már harminchét évesen túl volt a musical műfaj összes fontos darabjának férfiszerepén. Innen hová képes továbbívelni egy művészpálya, amelyben a hangé a főszerep? Dolhai Attila több válasszal is készült a kérdésre: a musical és az operett mellett kipróbálta az operát is. Többek között erről is beszélgettünk – szabadon, ahogy szereti.
„Sokak szekrénykéjét nyitogatom, akaratlanul is” – interjú Berecz Andrással
A népi kultúra „lármafái” közül kétségkívül Berecz Andrásé az egyik legmagasabbra csapó láng hazánkban. Szava és éneke megjárta a magyar vidék minden zugát, kirepült a bércek felett, és a tengerentúlon is felmelegítette a magyar nyelv és folklórkincs iránt fogékony emberek szívét. Tiszta forrásból merített tudását – mellyel kapcsolatban a néprajz régóta a huszonnegyedik óra veszélyeire figyelmeztet – saját egyéniségén átszűrve adja tovább és teszi emlékezetessé óvodásoktól nyugdíjasokig minden korosztálynak. Berecz Andrással tudásról, munkáról és az örökség erejéről beszélgettünk.
„Mi mindenképpen ki akartunk törni valamiből, a mai világ viszont elkényelmesedett” – interjú Frenreisz Károllyal
A zene mindenkié, a tehetség is sokak szerencséje, de a sikeres rockzenei karrierhez ennél jóval több kell: rengeteg munka. Hazai viszonylatban igazán nem panaszkodhatunk: az 1960-as évek óta a magyar rockzene a világ élvonalában is megállta a helyét, amit többek között olyan zseniális tehetségeknek köszönhetünk, mint Frenreisz Károly. A Kossuth-díjas rocklegenda nevét zenekarok alapítójaként, virtuóz basszusgitárosként, klarinétosként, szaxofonosként, énekesként és jó érzékű menedzserként is jegyzi a poptörténelem. Múltról, jelenről és szakmai csemegékről beszélgettünk vele.
Jó zsír, rossz zsír: hol a helyük a diétában? (és így fogyasszuk őket)
Magyar ember nem veti meg a jó szaftos fogásokat, és ez így van jól. Az elmúlt ötven évben azonban kénytelenek voltunk fokozatosan átértékelni a zsíros fogások szerepét táplálkozás-kultúránkban, mert míg a kemény munkához szokott paraszti világban a zsíros étel elsősorban az energiabomba szerepét töltötte be, manapság inkább ínyencségnek érdemes tekintenünk, hiszen életformánk igencsak megváltozott.
„Eltanácsoltak a vívástól is, mert duci voltam” – interjúnk Nagy Tímea olimpiai bajnok vívóval
Semmi baja a világgal, nem érdeklik a sztereotípiák és bár szeretne még szerelmesen csókolózni, a családját mindenek elé helyezi. Kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, háromgyermekes édesanya, a Nemzetközi Vívó Szövetség alelnöke, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke, a Duna Aréna és a Hajós Alfréd uszoda létesítményvezetője, a Barnahus-módszer magyarországi jószolgálati nagykövete – mégis, beszélgetésünkből úgy tűnik, Nagy Tímea sportolói sikereinek igazi nyertesei a magyar gyerekek most cseperedő generációi lesznek.
Kötöttségek között szabadon – a kalákamunkák ma is jól jönnének
Mikor sóhajtozunk, hogy régen minden jobb volt, ha igazunk nincs is, részigazságunk lehet. Mert van, ami talán jobb volt; például a (fiatal) felnőttek közösségi élete. A társasági élet alkalmai bár kötöttebbek voltak, mint ma, mégis nyílt és a közösség által támogatott lehetőségeket kínáltak az udvarlásra, párválasztásra és az élet dolgainak megtanulására is.
