Gazdag és széles spektrumot felölelő életpálya, rengeteg emlékezetes pillanattal, szállóigévé vált replikákkal egy olyan színészegyéniségtől, aki 88 évesen is több darabban játszik: Bodrogi Gyula naptárjában napjainkban is alig akad szabad perc. „Amíg az ember szereti csinálni, baj nem lehet” – ennyit mond röviden sűrű időbeosztásáról. Még a próbaszünetekben sincs nyugta az újságíróktól – éppen ezért nagyon hálás vagyok, hogy találkozhattunk.

Olyan sokat írtak már a karácsonyról néprajzi, kultúrtörténeti és laikus értekezésekben, hogy azt gondolnánk, mindent tudunk róla. Az ünnepről kialakult képet mégsem látjuk teljes egészében, hiszen a történelem zavaros korszakában nőtt ilyen hatalmas családi eseménnyé a karácsony tengeren innen és túl. A környezetünkben zajló kétségbeejtő háborús események kapcsán talán még megejtőbb az a történeti szál, amit Nagyné dr. Batári Zsuzsanna muzeológus, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos és ismeretátadási igazgatója felfejtett a karácsony hazai szokástörténetéből.

Az ünnepi hangolódásban valami olyasmit remélünk a karácsonytól, amire egész évben vágytunk: melegséget, megnyugvást, még több szeretetet, és titokban mindannyiunk lelkében ott a remény, hogy az év legszebb családi ünnepe a mi életünkbe is meghozza a csodát, amit oly régóta várunk már. Nem is sejtjük talán, hogy a csoda és a csodavárás gondolata, gyakorlata milyen mélyen gyökerezik az európai kultúrában, továbbá milyen nagy szerepet játszott az emberiség fejlődésében. Léteznek-e valóban csodák?

Kiváltságos helyzetben vagyunk, ehhez kétség nem férhet: Tárnok határában van ugyanis az angyalka varázsműhelye, ahol Magyarország legszebb karácsonyfadíszei készülnek, még mindig hagyományos eljárással: üvegből, kézi foncsorozással és festéssel. Az ilyentájt zsibongó műhely és üzlet ontja magából gyermekkorunk ismerős üveggömbjeit, hagyományos karácsonyfadísz-figuráit és persze minden évben újabb és újabb formákkal és mintákkal lepi meg az idelátogatókat. A karácsonyfák „divattervezőjével”, Szabó Lajos bácsival nemcsak híres díszei miatt érdemes találkozni – korábban nemzedékek nőttek fel az általa készített játékokon, és élettörténete is regénybe illő.

Az egészség a vastagbélben kezdődik – ezt a mondatot leginkább a helyes táplálkozás vonatkozásában szoktuk emlegetni, de többféle kontextusban is igaz. A bélflóránk egészségétől függ ugyanis a gyógyulásunk is, pontosabban az egyes betegségekre szedett gyógyszerek hatékonysága, továbbá az immunválaszunk. Eközben viszont nemcsak az antibiotikumok, hanem más gyógyszerek is képesek károsítani. Segítenek-e a probiotikumos készítmények?

Bármilyen kedves gyermekkori élményeink fűződnének a forró csokihoz, a kakaós kávéhoz és a leginkább ajándékként kapott csokoládékhoz, a fantáziánk sem képes előrevetíteni, milyen íz- és illatorgiára számíthatunk a Rózsavölgyi Csokoládémanufaktúrában. Legjobb, ha hátrahagyjuk minden, a csokoládéval kapcsolatos eddigi elképzelésünket és tapasztalatunkat, és úgy lépünk be a hajdani Haggenmacher sörgyár budafoki épületében berendezett műhelybe, hogy teljesen átadjuk magunkat az élménynek. Garantáltan függővé válunk, ami Csiszár Katalin, a csokigyár megálmodója és tulajdonosa szerint csak jól sülhet el, hiszen a minőségi kakaóbabból készült kézműves csokoládé nagyon egészséges. Többek között erről beszélgettünk vele a karácsonyi készülődés közepette.

A test és lélek harmóniáját sokszor emlegetjük, még mindig van mit tanulnunk arról, hogyan teremtsük meg. A tökéletes összhangot nevezhetnénk a makulátlan egészség állapotának, ám, ha akár a testi, akár a lelki oldal hiányt szenved, tennünk kell azért, hogy az egyensúly helyreálljon. Közhelyeket cáfoló gondolatokat osztott meg velünk erről Dr. Kegye Adrienne, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének pszichoterapeuta szakorvosa, egyben a pszichoonkológia munkacsoportjának munkatársa.

Egy régi hagyomány szerint december első csütörtökén Krakkóban karácsonyi betlehemes versenyt rendeznek, amelyre már nemcsak Krakkóból, de a környező településekről, akár távoli országokból is érkeznek impozáns alkotások. Idén december 1-jén a Főtérre hozták ki alkotásaikat a betlehemkészítők, december 4-étől pedig a Krzysztofory-palotában csodálhatjuk meg a nyolcvanadik jubileumi verseny győztes alkotásait. A krakkói betlehem világhírű hagyományának idén mi is tanúi voltunk.

Ma van a magyar rádiózás napja: 1925-ben december 1-én este 8 órakor indult a folyamatos rádiós műsorsugárzás Magyarországon. A szakma történetét viszont csakis személyes életutakból lehet hitelesen kibontani, és ezúttal ez különösen igaz. Ugyanis Gáspár Sándor erdélyi magyar rádiós újságíró indította újra a marosvásárhelyi rádió magyar adását az 1989-es decemberi romániai forradalom idején. Vele beszélgettünk.

Az éppen változó felsőoktatási felvételi rendszer egyik meglepő újítása, hogy az egyetemek alapjáraton nem követelhetik meg többé az idegennyelv-tudást. Az új előírások szerint viszont magának a felsőoktatási intézménynek kell biztosítania a szükséges, esetleg hiányos vagy nem létező, a képzés elvégzéséhez azonban elengedhetetlen idegennyelvi ismereteket. Ennek a változtatásnak többféle – nem csak az oktatást érintő – hatása lehet: ezeket jártuk körbe Kacsirek László nemzetközi közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszakjának szakfelelősével.

Az orvostudomány rohamos fejlődéséből laikusként legfeljebb akkor érzékelünk valamit, amikor egészségügyi ellátásra szorulunk, vagyis immunrendszerünk nem tud megfelelő hatékonysággal ellenállni a kórokozóknak. Pedig a kutatások egyre innovatívabb eredményekkel kecsegtetnek, különösen az olyan rettegett civilizációs betegségek esetében, mint a rák. Ezen a területen évtizedek óta folynak nemcsak immunonkológiai vizsgálatok, de a kór leküzdésében hatékonynak bizonyuló immunterápiák is.

Sok stigmát visel magán az, aki kilép egy házasságból, pláne, ha gyerekek is születettek a kapcsolatból. Csakhogy valójában a házasságban élő két fél tudja, mi történik közöttük, bennük. És olykor igenis a váltás a legjobb döntés, minden fél számára. Ilyenkor pedig életbátorság és nem kevés energia kell ahhoz, hogy a reménytelen helyzetből ismét fölépítsük a bizalmat önmagunkban, majd egy új kapcsolatban, egy másik partnerrel. Lukács István és felesége, Lukács Lili negyvenes éveik derekán találkoztak, és alakítottak ki egy új, közös, mozaikcsaládos életet.