6 érv, hogy pulykahús kerüljön az asztalra (minél többször)
Finom, kiadós, és zsírszegény – és akkor még csak három nyilvánvaló érvet soroltunk fel a pulykahús fogyasztása mellett. A tengerentúlról származó baromfi azonban ennél több figyelmet érdemel, hiszen gasztonómiai kultúránk egyik legjobban variálható, tápanyagokban gazdag alapanyaga. Miért érdemes rendszeresen fogyasztanunk pulykát? Utánajártunk!
Fenntarthatósági trendek az élelmiszerpiacon – világpiaci áttekintés
Számunkra elsősorban a lokális lépték jelenti az élhető, belátható és épeszű cselekvési keretet és viszonyítási alapot a mindennapokban, de néha nem árt kitekinteni ebből, hogy megértsük: a mi helyi cselekvésünk milyen globális kontextusban zajlik. Az Innova Market Insights holland piackutató rendszeresen monitorozza a globális fogyasztói trendeket és vezető szerepet tölt be az élelmiszer-, ital-, szépség- és testápolási szektorok piacelemzésében. Áprilisban közzétett Új termék trendfigyelés: A fenntarthatóság legújabb globális trendjei. című kutatásának gondolatait osztjuk meg.
A 19. század nagy mesélőjére emlékezünk – Mennyire ismered Jókai életét és munkásságát? Kvízezz!
120 éve ezen a napon hunyt el a magyar irodalom nagy történetmesélője, Jókai Mór. Aki nemcsak az iskolai kötelezőkből ismeri munkásságát, annak mai napig élmény újraolvasni terjedelmes természetleírásait, érzékeny jellemábrázolásait, és szívesen belefeledkezünk történetszövésébe. Hány kérdésre tudod a jó választ az életével, életművével kapcsolatban? Töltsd ki kvízünket, és kiderül!
Örök-ifjak életelixírje ‒ az idő barát vagy ellenség?
A tükör lehet az oka, persze, de eljön az idő, amikor bevillan, hogy van az a pénz, amit megadnál, csakhogy ne legyen téma a korod. Van az az energia, amit kencére, vitaminra, speciális kezelésekre, fittness‒wellness‒happyness programokra szánnál, hátha elég lesz a genetika ördögének, a biológia törvényeinek és jajj… a robogó idő fékentartására. Közben persze vígan lejtenek el melletted az örök ellenpéldák, hogy akaratlanul bár, mégis sebesen zúzzák még apróbbra maradék önbecsülésed. Mégis mit csinálnak másképp az örök-ifjak? 
Ma tündérharangok balzsamozzák a levegőt – május elseje virága: a gyöngyvirág
Apró harangjaiból olyan erős illat árad, hogy méltán érezhetjük: a harangvirág amilyen pici, éppen annyira dominálja a környezetét, amikor nyílik. Május elsejét nem véletlenül szentelik a franciák a gyöngyvirág ünnepének. Ezen a napon kis gyöngyvirágcsokrokat adnak szeretteiknek, hogy szerencsések, egészségesek és boldogok legyenek egész évben. Akinek a csokrában van 13 harangocskával illatozó gyöngyvirágfürt, annak a sorsa végérvényesen jóra fordul. E szerény virág nagy hagyománnyal rendelkezik Európában, több legenda, hiedelem és szokás fűződik hozzá, és a magyar népi szimbolika és folklór számára sem ismeretlen. Története legalább annyira izgalmas, mint bódító illata.
Nyafogás helyett összefogás: így lehet védekezni a tavaszi fagyok ellen
A tavaszi fagyok, más néven „késői fagyok”– különösen a gyümölcstermesztésben – ilyentájt, fagyosszentek előtt a kertészek legnagyobb aggodalma. Valóban hatalmas károkat képes okozni egy hirtelen jött mínusz, de védekezni is lehet ellene. A héten virulens tartalomként söpört végig a világhálón egy dél-tiroli felvétel, amelyen óriási szőlőültetvényeken fagyvédelmi gyertyákkal melegítették a szőlőt a helybéliek. Ha csak a képsorokat nézzük, pontosan érzékeljük, mit jelent, ha nyafogás helyett összefogással vesszük fel a harcot a természeti károk ellen.
49 családtagját elvesztette, de nem gyűlölt senkit, csak megbocsátani nem tudott – Fahidi Évára emlékezünk
Örök felelősségünk marad az emlékezés és az emlékeztetés, ahogy az is, hogy észrevegyük, hová vezethet a gyűlölet, kortól függetlenül. A holokausztot az emberiség szégyenfoltjaként égette bele történelmünkbe a 20. század. Nincs mentség rá, és szavakkal nem is lehet pontosan visszaadni, ami történt. Ezért is olyan értékesek a túlélők, akiktől kérdezhetünk, visszaemlékezéseik a valóság mozaikjaiból rakják össze a sötét korképet. A holokauszt magyar áldozatainak emléknapján a buchenwaldi koncentrációs tábort megjárt, tavaly szeptemberben elhunyt Fahidi Évára emlékezünk egy 2021-ben rögzített beszélgetéssel – táncba ölelt szeretete örökké velünk marad.
 
11 marcipángolyó a 110 éves anyák napi tortán – te mivel leped meg idén édesanyádat?
Rhea, Kronosz felesége és Zeusz anyja méltán vált a görögök tavaszünnepének főhősévé már az ókorban. A mitológia szerint ugyanis Kronosz az elő öt közös gyermeküket lenyelte, abbéli félelmében, hogy azok veszélyeztetik hatalmát, és végül a legkisebbik testvér, Zeusz mentette fivéreit és nővéreit a haláltól: végül a három fiútestvér osztozott a világ uralmán, három lánytestvérük pedig istennőként éltek az Olümposzon. A görögök az istenek anyjaként tisztelték Rheát, neki szentelték tavaszünnepüket, amely a mai anyák napja eredete. Később az őskeresztények Szűz Mária tiszteletének szentelték nagyböjt negyedik vasárnapját, a 17. századi Angliában pedig már az összes anyára kiterjedt a megemlékezés, és időpontja kitolódott a húsvét utáni negyedik vasárnapra. Jelentősége nem változott, formája annál inkább – készüljünk együtt anyák napjára!
„Volt, aki egész életében nem csomagolt ki a ládákból” – Ma van a Felvidékről kitelepítettek emléknapja
A 20. századi magyar történelem sötét fejezetei legfeljebb árnyalataikban különböznek egymástól. Az I. világháborút követő „vérveszteség” után felocsúdni sem volt időnk, máris belesodródtunk a II. világháború szörnyűségeibe. Épeszű ember belegondolni sem mert, nemhogy elhitte volna a deportálások hírét. Ugyanígy sokáig nem vette komolyan a honi és a külhoni magyarság a Beneš-dekrétumok irányelveit sem, gondolván, hogy ilyesmit úgysem mernek megtenni. 1947. április 12-én indult el Felvidékről az első vasúti szerelvény az otthonaikból kitelepített magyarokkal, akik közül sokan Tótkomlóson telepedtek le. Riportunk anyagát 2021-ben rögzítettük – emlékeznünk és emlékeztetnünk pedig ma is kötelességünk.
Régi szokás új szerepben: tízéves a tótvázsonyi komatál hagyománya
A húsvéti ünnepkör a húsvét utáni első vasárnappal, azaz fehérvasárnappal zárul – ezen a napon vetették le az egy hétig viselt fehér ruhát a nagyszombaton megkeresztelt felnőttek, a katekumenek. Hagyományaink gazdag tárházában erre a napra is jutott bőven érdekes szokásanyag, melyek többsége mára már kiveszett vagy átalakult, esetleg új formában él tovább. A komatál eredetileg kapcsolatépítő, barátságkötő, azt megerősítő szokás volt, helyenként pedig a mátkaválasztással is összefüggött. Tótvázsonyban új hagyományt teremtettek a régi nyomán: 2014 óta komatállal köszöntik a közösség újszülőtt tagjait és a faluba beköltöző családokat. Példaértékű kezdeményezés, amely ma már új szokássá alakult Tótvázsony közösségében.