Sikerélmény a gyerekeknek – a nyári tábor pótolja azt, amit az iskolának kellene biztosítania
A vakációval együtt a nyári táborok szezonja is elstartolt: azt hiszem, sosem vártuk még ennyire a tanév végét, mert évek óta azt tapasztaljuk, hogy a nyári táborok olyan gyors sikerélményeket és készségfejlesztést nyújtanak a gyerekeknek, amit az iskola soha. Egy-két hét alatt többet tanulnak meg egy témáról, mint az iskolában egész évben, ráadásul kényszerek nélkül, élményekkel telve. Ez óriási löketet jelent az életben és a pályaválasztásban is.
A pityke ellenszer élethazugságokra – Kovács Levente pitykegombkészítővel beszélgettünk
Kovács Levente ötvösmester pitykéiről vált széles körben ismertté. Aranyművesként indult jónevű ékszerészműhelyekben, de hamar rá kellett jönnie, hogy nem képes megalkuvásra, és bár a szabadság nem mindig könnyű kenyér, tisztábban tartja a fejet és a lelket. A pityke miatt kerestem fel műhelyében, ám a beszélgetés során kiderült, a pityke csak az egyik kapocs számára a tudatosan és hitelesen felépített életformához és mestersége gyakorlásához.
„Törekszünk a jónak gyakorlására” – Dr. Lőrincz György borásszal beszélgettünk
Az egri borvidéken működő St. Andrea Szőlőbirtok szakmája egyik legjobbika, de ami még ennél is fontosabb: a borászat fejlődésében mára több generációs sikertörténetet követhetünk végig. Dr. Lőrincz Györggyel, a birtok vezetőjével ezúttal a vállalkozás emberi oldaláról beszélgettünk, hogy kiderüljön, mi kell ahhoz, hogy a gyerekek is beleszeressenek a szülők foglalkozásába.
Ösztönös mosolykerekítő, tudatos életkerekítő: Paár Julcsival beszélgettünk
Paár Julcsi zeneterapeuta lemezei kiragyognak a mezőnyből. Műfajteremtőnek is nevezhetjük, hiszen népzene és világzene találkozását a mese udvarában szervezi meg, azon a helyen, ahol a felnőtt lélek is visszanyeri gyermeki őszinteségét, tisztaságát. Nem lehet beskatulyázni, és éppen ettől olyan erős. Paár Julcsi valami egészen újat mutat – nézzétek, hallgassátok!
„Engem csak az ostobaság bosszant” – Oszvald Marikával beszélgettünk
Csak az élet napos oldala számít: ez az érzésem, miközben Oszvald Marikával beszélgetek. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas operett-szubrett vitalitása a legfáradtabb emberben is felszítja az energiát, és ehhez még énekelnie sem kell. Ám, amikor felcsendül a hangja a színpadon, úgy érezzük, „szép a világ, gyönyörű a világ és nincs hiba benne”. Sokáig szeretnénk még hallgatni!
„Csak őszintén lehet művészetet csinálni” – interjú Virág Emese zongoraművésszel
A legnagyobb tehetségek alakulása is kérdéses, ha nem áll mellettük egy emberfaragó mester. Virág Emese Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és korrepetitor számára éppen ez a pálya, a tehetséggondozás bizonyult a legizgalmasabbnak. Tanítványok sokasága köszönheti neki azt az őszinte, elmélyült önismeretet, műveltségbeli és technikai tudást, amit a professzionális énekesi pálya megkíván. Sokat hallhattunk róla a Tár című film kapcsán, amelyben az ő munkáját dicséri Cate Blanchett zenei játéka. De nem csak e mű kapcsán érdemes megjegyezni Emese nevét – ő egész lényével tanít, nemcsak zenét, de életszemléletet is. Hálás vagyok ezért a beszélgetésért.
Fel-feltűntek magyar termékek a Columbo és a Dallas sorozatokban – gyártóhelyükön, Parádsasváron jártunk
A majd’ 20 000 éves anyag a természet ajándékából lett az emberi alkotókedv és fantázia egyik legkedvesebb és leghasznosabb játékszere. Különleges tulajdonságai révén pedig minduntalan emlékeztet az élet törékenységére, fényáteresztő képessége által pedig örök eszköze a nézőpontváltásnak. Esztétikai minőségei mellett az üveg figyelemre, gondoskodásra tanít. Honnan ered, mire alkalmas ez az éteri anyag? Hogy néz ki ma az egyik leghíresebb hazai üvegműves központ? Hogyan emlékszik a parádsasvári üveggyár fénykorára Horváth Géza üvegfúvó?
Miért jó minél többet kihozni önmagunkból? – Nedeczky Júlia pszichológus és hegymászó
Szenvedély – ez a kulcs nyitja a rejtélyt Nedeczky Júlia magashegyi hegymászó, zenész és pszichológus életéhez: az első magyar nőként ért föl nyolcezer méter fölé Erőss Zsolt oldalán, őt láthattuk a Magasságok és mélységek című filmben, Tankó Erika megformálásában. Miközben Suhajda Szilárd drámáját követtük, többek között arról is beszélgettünk, mi az igazán morális kérdés a hegymászói szenvedély megítélésében, hogyan lehet az álomból valóságot formálni, és hogyan érdemes élni az életet.
Aki hamarabb ismerte Ady verseit, mint a meséket – Hegedűs D. Gézával beszélgettünk
Szenvedéllyel megélt repülés – teljes fesztávval: tömören így is lehetne jellemezni Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész ötven évnyi pályafutását, amiben a legszélesebb spektrumot kirajzoló szerepfeladatok igazolják vissza tehetségét, szinte minden színpadi műfajban. Egész lénye egyetlen hatalmas ölelésként vonzza a közönség figyelmét, jelenlétével megemel, beszédével az élet természetes ritmusát kéri ki – nemcsak magának. Hetvenéves születésnapja alkalmából beszélgettünk.
„Csúszunk bele a társadalmi demenciába” – szinte senki nem tanítana természettudományokat, és ez fájni fog még nekünk
Most múlik pontosan, és mi engedjük, hadd menjen tönkre az egyik legfontosabb hivatás, a tanári szakma, amelynek színvonala – és természetesen a pályán lévők száma – társadalmi és kulturális létfeltételünk. Apokaliptikus jövőt ígérnek a számok, és ezt csak egy nagy horderejű, komoly oktatásszakmai, társadalmi és politikai összefogással tudjuk megakadályozni. Vajon képesek leszünk rá? Ha nem, mire a mostani óvodások felnőnek, a Mengyelejev-féle tábla retró dekorációvá züllik az iskolákban, és nem ez a legkínosabb része a történetnek.
