„Kiafisáltuk a plakátot, hogy tentálja a poport” ̶ Kvízezz, hány idegen szó jelentését ismered!

A sokak számára érthetetlen mondatra diákújságíró koromból emlékszem: egyik szerkesztőtársam ezzel a címmel közölt cikket az iskolaújságban, hogy felhívja a figyelmet az idegen nyelvi hatás veszélyeire. Így hangzik magyarul: „Kitettük a plakátot, hogy csábítsa a népet.” Nem is a mondat értelme volt a lényeg, hanem az idegen szavak erőltetett asszimilálásának érzékeltetése. Ezeket az idegen szavakat pedig meg kell tanulni helyesen használni.

„Azért érzékenyítek másokat, mert tudom, milyen elhagyatottnak lenni” – interjú Kováts Rozival

Belső tenger – Rozi igaz története: erre a könyvre kapta fel a fejét a szakma és a szélesebb közönség a tavalyi év végén. Ebben olvashattunk ugyanis először hiteles beszámolót arról, milyen érzés sönttel (shunt) élni, és ez az első könyv, ami KÉK-összefoglalót tartalmaz a szövegértésben akadályozottak számára. Sok minden magyarázatra szorul az előző mondatból – ebben lesz segítségünkre Kováts Laura Rozália, a kötet szerzője, akivel mi is az alapoktól kezdjük a témával való ismerkedést.

„Legbecsesebb örökségem” – gyermekkorom húsvétjairól
Imádságos vidékről származom, ahol a hit a falu mindennapjainak formálója volt, így húsvétkor is szorosan egybefonódtak a szent és a profán készülődés elemei. Minél távolabb kerülök tőle, annál elevenebbé válik bennem a gyermekkor. Különösen az ünnepi időszakok: a lázas készülődés, a mindennek értelmet adó magyarázatok, a közös várakozás és az a belső pompa, amivel lelkünk valóban ünnepi fénybe borult. 
Miért pont ezek a klasszikus húsvéti receptek?
A húsvét ünnepének jellegzetes ételei szimbolikus jelentéssel bírnak, egyben a gazdasági év praktikus ritmusának mérföldkövei is. Keresztény kultúránk hagyományainak alapjai ugyanakkor sok közös vonást őriznek a mitikus-mágikus világképpel. Így alakult ki húsvéti ételeink egyetemes szimbolikája.
Ezek a hagyományos húsvéti ételek a határon túl
Magyarország finom – széltében, hosszában. Ezt az evidenciát ünnepeink alkalmával mindig megerősítjük: a legfinomabb falatok hagyományaink jellegzetes ízvilágát teremtik újjá. A magyar nyelvterület szélein, határainkon túl is őrzünk sajátos helyi fogásokat, amelyek húsvétkor kerülnek az asztalra.
Földi gyönyörök és hátborzongató látomások – ezért nézd meg a Bosch-kiállítást!

A pokoli látomások és a túlvilág fantasztikus festőjének eddigi legjelentősebb közép-európai tárlata nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A 15-16. századi németalföldi festőzseni, Hieronymus Bosch aligha remélhette, hogy művei ötszáz év múltán is ennyire aktuálisak lesznek. A nemzetközi múzeumi világban is az elmúlt fél évszázad legszéleskörűbb Bosch kiállításán látható közel 90 mű félszáz köz- és magángyűjteményből érkezett Magyarországra.

 

„Van, aki trezornak hívja a felesége gardróbját”– interjú Zoób Kati divattervezővel
A kifinomult elegancia sokféle formát ölthet. Olykor minimalista, máskor hagyománytisztelő, bátrabb tervezőknél extravagáns, a legbátrabb alkotóegyéniségek víziójában viszont örökérvényű, időtlen. Kortalan, kényelmes öltözetekben tükrözi vissza viselőjük személyiségének markáns vonásait. A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével elismert Zoób Kati haute couture divatvilága ilyen időtlen találkozásra hív – minden ruhája egy-egy történet, melyet viselője fejezhet be, saját személyes mondanivalójával kiegészítve. Jelképe az egyik legerősebb egyetemes szimbólum, a geometrikus rend és egyensúly, az ellentétek harmóniája – az időtlenség alapfeltétele.
Így készülnek falun a húsvétra

A hagyományos társadalomban a húsvét a megtisztulás, az újjászületés, az újrakezdés és az új gazdasági év kezdetének ünnepe, így legnagyobb sátoros ünnepünk előkészületei is e gondolatok mentén szerveződnek.

Mélységből magasra: Sipos Mihály a nyolcadik kerületben bokszedzésen tanítja az életet
Elképesztő életút, rendkívüli mélységek és magasságok, nagy vívódások és szilárd bizonyosság az isteni igazságban: aki egy életet is megment, az egész világot menti meg – dióhéjban ebből áll Sipos Mihály ökölvívó edzőnek, a nyolcadik kerület „Misi bácsijának” élete. Az utca törvénye által keményre nevelt ember miként válik generációk megmentőjévé, hogyan küzd a mélyszegénységben élő fiatalokért, és hogy a Szelídek Tanodájának kijárna már egy tisztességes hely, ahol ez a 2006 óta működő, létfontosságú program biztonságos körülmények között továbbélhet: erről szól ez a beszélgetés.