A hamvaiból újjáéledő főnixmadár – ez Debrecen egyik jelképe, ha pedig jobban megismerjük Magyarország második legnagyobb városának történelmét, jelenét és a környéket, érthetővé válik, miért. A honfoglalás utáni kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél jött lére, majd a 16. században vallási és oktatási központtá vált. Működésének egyik legfontosabb társadalmi hatása az, hogy felemelte a magyar parasztságot. Ez a pezsgő nagyváros a térség arculatát formáló erők esszenciája, a magaskultúra kedvelői számára ugyanúgy tartalmas programokat kínál, mint a családdal érkezőknek.

Az 1904-től a Keresztes nővérek leánynevelő intézetének parkja, a ma Zárdakertként ismert, 2009 óta műemléki védettséget élvező zsámbéki kert az itteni lakosok számára az egyik legfontosabb közterület. A kőfallal körülvett romantikus parkban, ahol a Török-kút forrása által táplált tavacska, sétányok és öles fák között sétáltak, imádkoztak és elmélkedtek az apácák, ma izgalmas rendezvényeket tartanak. Olyanokat, mint például a bodzavirágzás ünnepeként meghonosodott Sambucus Zsámbéki Bodzafesztivált, melyre idén június 7-8. között kerül sor. Balzsamos muzsikák és jó hangulat – ezt ígéri a program.

A második világháború végén Magyarországon 300 ezer hektáron termesztettünk burgonyát, 2019-ben már csak 23 760 hektáron termett magyar krumpli. Burgonyafogyasztásunk negyedére csökkent a háború óta, mégis a krumpli vezeti a köretek listáját a magyar konyhában. Nem véletlenül. És a tévhitek ellenére még a diétákban is megtalálhatjuk a helyét!

Gyerekkorom legkedvesebb emlékei között maradt meg, ahogy a nagyanyám éppen vajat köpülni tanít. A művelet elsőre nem volt túl sikeres: a köpülőt elejtettem, a vaj kiborult, a savó és az író a padlóra ömlött. Akkor még nem tudtam, miért keseredett el annyira Irén mama, de ma kincset érne, ha visszapörgethetném az időt. A szeretet mellé – amellyel tanításait a szívem közepébe írta – felbecsülhetetlen tudást is kaptam, amit csak később kezdtem el igazán értékelni. Így kezdődött kapcsolatom az íróval is, ami ma már az egész családunk mindennapi étele és hűsítő itala.

Országszerte több településen is szokás virágos sátrat és virágszőnyeget készíteni Úrnapjára. A hagyomány leglátványosabb formáit talán a Budapest környéki, jórészt sváb és szlovák nemzetiségű településeiben figyelhetjük meg, és a káprázatos virágözön jelentéstartalma és üzenete egyre gazdagabb, ahogy távolodunk a szokás 19. századi formáitól. Az eredetileg elsősorban paraliturgikus cselekvésként meghonosodott úrnapi sátor-állítás és virágszőnyeg-készítés szerepe mára jócskán túlmutat az egyházi, vallásos kereteken: a helyi közösségek identitásának szerves részévé vált, és felértékelődött generációkat összekovácsoló, közösségszervező ereje. Idén Budaörsön követtük nyomon az egyik legszebb oltár készítését, majd a szombati koszorúkötést, a vasárnapi virágszőnyeg leterítését, és elmondhatjuk: a látvány csak a felszín, a lényeg a közösségi összetartozáson van. A hagyomány emberi oldalát mutatjuk.

Sokféleképpen lehet imádkozni. A szavakkal mormolt fohászon túl a cselekvés erejéből fakadó áhitat talán erősebb is, közösségmegtartó kapocsként egészen biztos. Csodálatos példája ennek a sváb kultúra paraliturgikus hagyománya, a gazdag pompával készülő úrnapi virágszőnyeg és sátor. Dunán innen és Dunán túl, a fővárost körülvevő, svábok és szlovákok lakta falvakban mai napig élő szokás úrnapján virágszőnyeget készíteni az Oltáriszentséget hordozó körmenet útvonalán.

Csuda egy hely lehetett az a 19. század végén, a nagy millenniumi ünnepségsorozat idején Lágymányoson felépített szórakozónegyed, mely Konstantinápoly névvel nyitotta meg kapuit 1896. május 23-án! A Gerster Károly által tervezett épületegyüttes mindössze féléves volt, mikor a szúnyogok miatt csődbe ment – finanszírozójával, Somossy Károly vállalkozót is a tönk szélére sodorva. A könnyűszerkezetes, díszletszerű építészeti kuriózumról ma nyílik időszaki kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. 

E vidék két természeti elem találkozásából született, karakterét, derűjét és sejtelmes hangulatait is e két őselem viszonya formálja: a kő kapaszkodót kínál, a víz pedig élettel tölti meg. A lápok, nyílt vizek, lankák, emelkedők és szabálytalan útvonalak rejtélyes világa olyan természeti gazdagságot mutat, amiben nem sok tájon dúskálhatunk. Nem csoda, hogy itt csodálatos kulturális kincseink is születtek: kastélyok és legendák övezik a vidéket. A Fertő-Neusiedlersee Kultúrtáj nem véletlenül került fel a Hungaricumok listájára.  

A só, az arany és a fa római kori kereskedelmi útvonalain járva szinte biztos, hogy a hajdani Partiscum, azaz Szeged városába érkezünk. A lakosságát tekintve jelenleg Magyarország harmadik legnagyobb nagyvárosa igazi piros pont a térképen: kulturális identitásunk édes-pikáns fűszereiből talán ez a vidék ontja a leggazdagabb termést. Gazdálkodása, népművészete, gasztronómiája és folklórja egyaránt tükrözi a 10. században itt megtelepedő magyarok és leszármazottaik temperamentumos karakterét, erőteljes egyéniségét.

Mennyi minden elfér egyetlen ékszerdobozban! Ezzel az alapélménnyel kívánunk visszatérni a Magyarország észak-nyugati csücskében lévő Bük-Sárvár turisztikai régióba, amelyet gyógyvizei tettek híressé, de ennél sokkal gazdagabb élményekkel kecsegtet. Az Alpokaljától a Ság-hegyig húzódó vidék Kőszeg, Sárvár, Szombathely és Bük települések látnivalói és gyógyfürdői mellett természeti környezetével is rabul ejti szívünket. Családi kalandozásra ideális: a barangolós és vízparti napokat váltogatva szervezetünk garantáltan felfrissül ezen a csodálatos környéken.

Urbánus legendák helyett hallgassunk inkább a szakértőkre, mert a hajóaljban nevelkedett csirkék vagy éppen a túl fehér tojások kapcsán is nagy félreértések keringenek. Íme minden, amit rosszul gondolunk a helyes baromfitartásról és az egészséges tojásról!

Először csak a lisztek csomagolása tűnik fel: letisztult, fogyasztóbarát grafika, némi játékossággal fűszerezve. Biztos, hogy megnézem, hol készülnek ezek a termékek, amelyek kitűnnek a tömegből, hiszen ezen a piacon nem könnyű szembeötlően újat mutatni a vásárlóknak. A celldömölki Czelli Malom oldalára navigál a kereső, ahol a nemcsak a lisztekről tudhatunk meg többet, hanem recepteket is találok a lisztek kipróbálásához. Végül a malomba is ellátogatunk, hogy megismerkedjünk az itt folyó munkával, amit Dorogi Melinda, a Czelli Malom ügyvezetője és Budai Gábor cégvezető mutat meg nekünk. Sejtésünk beigazolódik: a boltban érzékelt frissesség a Czelli Malom egész működését jellemzi. Fiatalos lendülettel, kompromisszumok nélküli minőségi szemlélettel készülnek itt a kiváló lisztek, amiket csak ajánlani tudunk mindenkinek, aki friss, omlós finomságokat szeretne sütni a családi asztalra.