Aligha létezik sokoldalúbb húsféle, ami az asztalunkra kerülhet: a pulykahús beltartalmi értékekben gazdag, és az elkészítési módja szinte végtelen. Gasztronómiai kultúránk ugyanakkor még korántsem aknázta ki a pulykahúsban rejlő összes lehetőséget, bőven tartogat még meglepetéseket ez a minden szempontból kiadós baromfi.

A Börzsöny hegység északi részén, egy 444 méter magas vulkanikus hegycsúcson magasodik Drégely vára, a magyar történelem és kultúra egyik kiemelkedő emléke. Ez a romjaiban is impozáns erődítmény nemcsak stratégiai jelentőségű volt egykor, de ma is fontos turisztikai célpont és a nemzeti emlékezet meghatározó helyszíne.

Az ősz a csonthéjasok Mekkája: most érik be a dió és a mogyoró, most kezdünk dúskálni a legkülönfélébb olajos magvakban. Egy részük nálunk terem, de ma már sok olyan magot is fogyasztunk, amelyek nem a mi égövünkön őshonosak. A diófélék az emberi táplálkozás nélkülözhetetlen részét képezik évezredek óta. Ezek a tápanyagokban gazdag magvak nem csak ízletesek, de számos egészségügyi előnnyel is rendelkeznek, némelyiket pedig nem csak élelmiszerként használta az ember. Vegyük sorra a legnépszerűbb dióféléket, a dióhoz kapcsolódó mítoszokat és a világ népei körében legnépszerűbb diós ételeket!

Bár a nyári nap még jócskán fitogtatja erejét, azért már érezhető, hogy az ősz is hamarosan kopogtat – nemcsak a naptár szerint. Az ősz beköszöntével a természet csodálatos átalakuláson megy keresztül. A lombhullató fák levelei aranysárgára, vörösre és narancssárgára színeződnek, a levegő frissé és üdévé válik, és a táj egy varázslatos, új arcát mutatja meg nekünk. Ez az évszak tökéletes lehetőséget kínál arra, hogy túrázással fedezzük fel környezetünket és élvezzük a szabadban töltött idő számos előnyét. Pontokba szedtük, mi mindenről gondoskodj a felkészülés során és mire figyelj az útvonalak megtervezésekor.

A Föld legfontosabb ásványa talán az egyetlen nélkülözhetetlen fűszerünk is egyben. Méltán népszerű tanmesénk fülünkbe csengő fordulata – „úgy szeretlek, mint sót az ételben” – jól tükrözi, mennyire fontos szerepet tölt be az emberiség történetében a só, mennyire elemi szükségletünk szervezetünk kiegyensúlyozott sóháztartásának megőrzése. A ma ismert öt alapíz közül az egyik a sós íz, és bár senkinek sem kell magyarázni, ez milyen, azt már sokkal kevesebben tudnák megfogalmazni, pontosan milyen só került az éppen kóstolt ételbe. Ismerkedjünk kicsit közelebbről a só különböző fajtáival!

Az éléskamra évszázadok óta szerves része otthonainknak. Definíció szerint a kamra olyan tárolóhelyiség, amely elsősorban élelmiszerek és háztartási eszközök megőrzésére szolgál. Jelentősége a háztartásban felbecsülhetetlen: biztosítja az élelmiszer-tartalékokat, segít a háztartás hatékony szervezésében, és hozzájárul a pazarlás csökkentéséhez. Történelmi szempontból a kamra funkciója az idők során alig változott, bár kialakítása és tartalma jelentősen átalakult. Az ókori civilizációktól kezdve a középkori várak éléskamráin át a modern lakások beépített szekrényeiig a kamra mindig is kulcsszerepet játszott az élet gördülékeny működésében.

Az ősz a betakarítás és a bőség évszaka, amikor a természet gazdag választékát kínálja a tápanyagokban dús zöldségeknek. Ezek az ízletes termények nem csupán kulináris élvezetet nyújtanak, de egyben létfontosságú vitaminforrások is, melyek segítenek felkészíteni szervezetünket a közelgő hideg hónapokra. Ebben a részletes útmutatóban sorravesszük az ősz legjelentősebb zöldségeit, feltárva vitamintartalmukat és sokoldalú felhasználási lehetőségeiket.

Bor, mámor, Szekszárd! Szerintem ez így helyes. Azóta gondolom így, amióta először jártam a szekszárdi dombok öleléséből kibontakozó vörösbor-termő vidéken, és megkóstoltam az itteni kadarkát.  Azóta azt is gondolom, hogy jó bort csak jó emberek tudnak készíteni, és ezzel talán fel is fedtük a Szekszárdi borvidék titkát.

Búcsúzik a nyár, ezzel együtt az utolsó nyári táborok is zárnak a héten. Mi mindent adhat a bontakozó gyermeki léleknek egy jól felépített nyári tábor? Mire képes a zene, az ének és a tánc ereje, ha összeszokott közösségben, profi mesterek irányításával mozgatja meg a serdülő ifjúság hangját, zsigereit? Miért olyan fontos, hogy koncentráltan kapják meg ugyanazt az élményt, amit az év folyamán heti bontásban mélyítenek el a különböző foglalkozásokon? Miért szerencsésebb nyár végén tartani a néptánc edzőtábort és nem a vakáció elején? Csupán néhány kérdés, amelyekre Kiscsőszön, a Fitos Dezső Társulat tehetséggondozási programjának táborában kerestük a választ a tábor zárónapján. A budapesti Fonó- és a Zugligeti Táncegyüttes, valamint a győri Lippentő- és a Szentendre Táncegyüttes apraja-nagyja zsibbadt el a hétvégére a sodró erejű ritmustól, amit Kocsis Enikő, Fitos Dezső és profi táncosaik, valamint Paár Julcsi énekes és zeneterapeuta diktált.

A jó borban nemcsak az igazság lakik, de a napfény ereje, a nyár balzsamos illata, a szőlőt művelők jövőbetekintő gondoskodása, és persze a találkozások, amelyeknek egy pohár jóféle bor mellett sorsfordító beszélgetések adják igazi lényegét. Miközben aggódva figyeljük az éghajlatváltozás saját életünkre gyakorolt hatásait, óhatatlanul feltűnik, hogy a szőlő is alkalmazkodásra kényszerül, és lassacskán a mi borfogyasztási szokásaink is változnak. Hogyan hat a klímaváltozás a szőlőre és a borra? Néhány vonással felskicceljük az eddig tapasztalható folyamatokat.

Évtizedek távlatából is átragyog a mába a gyermekkorom nyarainak ritmusát szigorúan szabályozó augusztusi Szent István búcsúk emléke. Nagyobb ünnep volt ez, mint a húsvét vagy a karácsony, és sokkal érdekesebb, gazdagabb – nyilván munkásabb is –, mint bármelyik másik sátoros felhajtás az év folyamán. Talán azért, mert ilyenkor találkozott a nagy család, de még a barátok és a távolabbi rokonok is ott ültek házunk tornácán, sőt: olykor cigányprímás és lakodalomra hívogató vőfélyek is bekéredzkedtek. Búcsúra vettük fel a legjobb ruhánkat, ilyenkor terítettük a leggazdagabb asztalt, és ilyenkor estünk a legkönnyebben szerelembe az esti bálon. Ezt a történetet mesélem el most. 

Nevezték már „az alkotmány napjának”, „a legősibb magyar ünnepnek”, „Szent István ünnepének” és természetesen tudjuk: „az államalapítás ünnepét” üljük ezen a napon. Augusztus 20-a jelentéstartalmát legalább négy rétegben lehet értelmezni, hiszen egyszerre népi, nemzeti, egyházi és állami ünnep, és bár elnevezése koronként változott, ezekkel a tartalmakkal csak gazdagodott jelentéstartalma, nőtt a jelentősége.