Csuda egy hely lehetett az a 19. század végén, a nagy millenniumi ünnepségsorozat idején Lágymányoson felépített szórakozónegyed, mely Konstantinápoly névvel nyitotta meg kapuit 1896. május 23-án! A Gerster Károly által tervezett épületegyüttes mindössze féléves volt, mikor a szúnyogok miatt csődbe ment – finanszírozójával, Somossy Károly vállalkozót is a tönk szélére sodorva. A könnyűszerkezetes, díszletszerű építészeti kuriózumról ma nyílik időszaki kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
E vidék két természeti elem találkozásából született, karakterét, derűjét és sejtelmes hangulatait is e két őselem viszonya formálja: a kő kapaszkodót kínál, a víz pedig élettel tölti meg. A lápok, nyílt vizek, lankák, emelkedők és szabálytalan útvonalak rejtélyes világa olyan természeti gazdagságot mutat, amiben nem sok tájon dúskálhatunk. Nem csoda, hogy itt csodálatos kulturális kincseink is születtek: kastélyok és legendák övezik a vidéket. A Fertő-Neusiedlersee Kultúrtáj nem véletlenül került fel a Hungaricumok listájára.
A só, az arany és a fa római kori kereskedelmi útvonalain járva szinte biztos, hogy a hajdani Partiscum, azaz Szeged városába érkezünk. A lakosságát tekintve jelenleg Magyarország harmadik legnagyobb nagyvárosa igazi piros pont a térképen: kulturális identitásunk édes-pikáns fűszereiből talán ez a vidék ontja a leggazdagabb termést. Gazdálkodása, népművészete, gasztronómiája és folklórja egyaránt tükrözi a 10. században itt megtelepedő magyarok és leszármazottaik temperamentumos karakterét, erőteljes egyéniségét.
Mennyi minden elfér egyetlen ékszerdobozban! Ezzel az alapélménnyel kívánunk visszatérni a Magyarország észak-nyugati csücskében lévő Bük-Sárvár turisztikai régióba, amelyet gyógyvizei tettek híressé, de ennél sokkal gazdagabb élményekkel kecsegtet. Az Alpokaljától a Ság-hegyig húzódó vidék Kőszeg, Sárvár, Szombathely és Bük települések látnivalói és gyógyfürdői mellett természeti környezetével is rabul ejti szívünket. Családi kalandozásra ideális: a barangolós és vízparti napokat váltogatva szervezetünk garantáltan felfrissül ezen a csodálatos környéken.
Urbánus legendák helyett hallgassunk inkább a szakértőkre, mert a hajóaljban nevelkedett csirkék vagy éppen a túl fehér tojások kapcsán is nagy félreértések keringenek. Íme minden, amit rosszul gondolunk a helyes baromfitartásról és az egészséges tojásról!
Először csak a lisztek csomagolása tűnik fel: letisztult, fogyasztóbarát grafika, némi játékossággal fűszerezve. Biztos, hogy megnézem, hol készülnek ezek a termékek, amelyek kitűnnek a tömegből, hiszen ezen a piacon nem könnyű szembeötlően újat mutatni a vásárlóknak. A celldömölki Czelli Malom oldalára navigál a kereső, ahol a nemcsak a lisztekről tudhatunk meg többet, hanem recepteket is találok a lisztek kipróbálásához. Végül a malomba is ellátogatunk, hogy megismerkedjünk az itt folyó munkával, amit Dorogi Melinda, a Czelli Malom ügyvezetője és Budai Gábor cégvezető mutat meg nekünk. Sejtésünk beigazolódik: a boltban érzékelt frissesség a Czelli Malom egész működését jellemzi. Fiatalos lendülettel, kompromisszumok nélküli minőségi szemlélettel készülnek itt a kiváló lisztek, amiket csak ajánlani tudunk mindenkinek, aki friss, omlós finomságokat szeretne sütni a családi asztalra.
A holland Innova Market Insights piackutató minden évben közzéteszi azokat az fogyasztási trendeket, amelyek meghatározzák a különböző élelmiszerek fogyasztásának globális alakulását. Egyik ilyen trendelemzésük a sütőipari termékek kategóriájára vonatkozik, Nézzük, melyek az idei trendek a kenyér- és egyéb pékségi áruk piacán!
Ma már elképzelhetetlen volna nélküle a „hagyományos” magyar konyha, pedig eleinte mérgező növénynek tartották és óvakodtak tőle: a pirosbors, tatárkabors vagy törökbors néven is ismert fűszerpaprika története gasztronómiai kultúránk egyik legélénkebb színfoltja. A Közép- és Dél-Amerikából származó paprikát tulajdonképpen Kolumbusz Kristóf orvosának, Diego Alvarez Chanca hajóorvosnak köszönhetjük, aki a nagy felfedező második útján gyűjtötte és írta le a mai fűszernövény első ismert fajtáit.
Az idei rövid bazsarózsaszezon végén látogattunk el Magyarország legnagyobb ültetvényére, a Csizmadi Farm Bugyin működő gazdaságába. Csizmadi Imre szerelemprojektnek nevezi a bazsarózsa termesztését, de ha nem mondja, akkor is feltűnik az oda látogatóknak. Eddig is csodáltuk ezt a pompás virágot, de Imrétől azt is megtudtuk, milyen különleges növény, hogyan kell bánni vele és hol termesztik a legnagyobb mennyiségben Európában. Miközben beszélgettünk, élményfotózás és szedd magad virággyűjtés is zajlott a háttérben, mi pedig nem győztünk betelni a virágok látványával, illatával.
El vagyunk kényeztetve – ezt be kell látnunk. E falatnyi országban számos lehetőségünk van nemcsak egyre gazdagabb borválasztékunk kóstolására, fogyasztására, de a szőlő termőhelye szerinti élménytúrákra, sétákra bájos pincefalvainkban, napsütötte dűlök pincesorai között. Ez nemcsak a borról szól: ez életérzés, és ugyanúgy nemzeti identitásunk része, mint történelmi emléknapjaink, nemzeti ételeink és a hely, ahol élünk. Néhány kedvenc pincesorunkat mutatjuk most be, kedvcsinálónak.
Pásztorok asztaláról vált nemzeti eledellé a 18. században a magyar gulyás, amit 2017 óta hungarikumként őriz a Magyar Értéktár. Kevesen tudják, hogy kalandos „karrierjét” éppen egy Habsburg uralkodó, II. József országegyesítő reformtörekvéseinek köszönheti, és hogy valójában a magyar nemesi kiváltságok megtartásának egyik eszközeként vették fel a „nemzeti menübe”.
Hagyományos kultúránk legjavának sűrítményét vonultatja fel idén is a Szentendrei Néprajzi Múzeum az idei Pünkösd alkalmából – immár 13. alkalommal. Két napon át szokásbemutatók, színpadi produkciók, zenés és táncos programok várják a látogatókat a szabadtéri múzeumban, ahol minden évben egyszer egy helyen találkoznak az ország szellemi kulturális örökségeit őrző közösségek.
