Kedvenc pincesoraink az országban

 Az adonyi szőlőhegy

A Budapesttől 60 km-re fekvő Adony mezőváros, ahol annak ellenére alakult ki szőlőkultúra, hogy nem borvidéken fekszik. A festői szépségű dombjain elterülő 50 hektárnyi szőlőültetvényén 1100 présház osztozik: többek között ebből a magas számból is sejthetjük, hogy régi időkre nyúlik vissza az itteni szőlészeti-borászati hagyomány. Első írásos emléke 1331-ből való.

A gondos utókor szervezett formába terelte a szőlőhegyi gazdálkodást: néhány helyi borász 1993-ban megalapította a Szent Orbán Borbaráti Egyesületet, amely azóta továbbfejlődött, és a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének is tagja. Ha ellátogatunk az adonyi présházakhoz, szőlőhegyi sétánkat érdemes a kastélyparkban folytatni, de megnézhetjük a Dunát és a halastavakat is.

A bölcskei pincefalu

A Tolnai történelmi borvidék 400 présházas gyöngyszeme már 1808-ban hegyközségként működött, majd 1998 után indult újra fejlődésnek. Mint sok más helyen, itt is a középkori egyházi borkultúra alapozta meg a szőlőtelepítés és a borkészítés hagyományát. Ma már borversenyek és gasztronómiai események színhelyéül szolgál a bölcskei pincefalu, ahol múlt és jelen értékes szövetségéből bomlik ki az az egyedi ízvilág, melyet egy kiadós séta közben vagy csak valamelyik pincében borozgatva élvezhetünk. A pincesor nagyobbik része a Béke-téren, kisebbik része a Csorda úton található.

A cáki pincesor

Alpokalja egyik ékszerdobozát, a cáki pincesort nem véletlenül nyilvánították védett műemlékké: a kilenc, eredeti állapotukban megmaradt pincét, melyek többsége tölgy- és gesztenyefa gerendákból készült a 19. század elején, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban láthatjuk. Az aprócska skanzen hangulatos sétára és múltidézésre invitálja a nem csak borra áhítozó kirándulót. Bájos pincéin túl a cáki pincesor különleges értéke, hogy megtalálhatunk itt sok múltbéli, muzeális értékű szőlészeti-borászati eszközt, mint például oldalorsós, kősúlyos és középorsós préseket, de a kádárkiállítás is sok érdekességgel szolgál.

A cáki pincesor – Fotó: Wikipedia

A Gombos-hegyi pincesor

A világörökség részét képező Tokaj-hegyaljai pincesor a Gombos-hegy oldalában sorjázza három utcányi, háromszög alakú fronttal sorakozó borospincéit. Ezek a pincék már a 1782 és 1785 között készült 1. katonai felmérés térképén is szerepelnek, macskaköves utcáin 10-40 méteres, egy- vagy kétágú pincékbe térhetünk be, ahol a világhírű tokaji borok érnek. A pincesor fölött kálvária mentén is végigsétálhatunk: a 400 méteres sétány 15. stációja Krisztus feltámadását szimbolizálja. Aki a Gombos-hegyre ellátogatók pazar kilátásra számíthatnak, így nem csak e dombok boráért érdemes felkeresni a világörökség e helyszínét. 

A hajósi pincefalu

Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunsági Nemzeti Park területén található a Hajósi Pincefalu, Magyarország egyik leghíresebb pincesor-rendszere. Valamikor több pince volt a faluban, mint lakóház, mert sokan két pincét is építettek. Ma 1250 pincéje 24 utcán sorakozik: a bor és a látvány együttese itt is élményekben gazdag programmal várja a látogatókat. Érdemes megismerkedni közelebbről is a hajósi pincefalu történetével, kultúrájával, hiszen olyan – ma is alkalmazható – tárolási technikákat is megtanulhatunk, amiket az éléskamrának is használt pincékben hajdanán a falu lakói is használtak. A környék a Kiskunsági homokhátság egyedi élővilágával is csalogatja a természet csodáira is kíváncsi közönséget. 

A hajósi pincefalu – Fotó: Wikipedia

A mecseknádasdi borospincék

Több mint 300 éves szőlészeti és borkészítési hagyományait őrzi a Mecsek kincsesládája, Mecseknádasd és pincesora. A Pécs-Mecseki Borút állomásaként is ismert baranyai sváb faluban rendszeresen tartanak borszakmai rendezvényeke, borkóstolókat, borismereti túrákat. Öt nagy pincesorának tölgyfa. és acélhordóiba a 70 hektárnyi környező ültetvényekről, a Mecsek déli lejtőinek löszös, meszes, agyagos erdőtalajában kiválóan megtermő szőlő érik be. Látogatható pincesorai: 

1. Trieb-pincesor
2. Schlawaker Grund pincesor
3. Czehmanns Grund pincesor
4. Linkhool pincesor
5. Rékavölgyi-pincesor

A monori pincefalu

A Kunsági Borvidék Bácskai körzetéhez tartozó monori pincefalu Budapesttől 30 km távolságra várja a kikapcsolódni vágyókat. Ennek a vidéknek homokos talajában a hétköznapok bora terem évszázadok óta – ez a kocsmabor és a Strázsahegyről nyíló lenyűgöző kilátás ma is erős vonzerővel bír télen-nyáron egyaránt. Aki nemcsak koccintana, de alaposabban szemügyre venné a helyet, annak érdemes végigjárnia a Szőlészeti és Borászati Tanösvényt, és felkeresni a Strázsahegy rendezvényeit. A pincefalu közösségi alkalmain túl az egyes pincék ügyeleti rendben fogadják a látogatókat, illetve sok kulturális rendezvény, találkozó, élményséta és családi program kiváló helyszíne ez az egyedi és változatos képet mutató mikroközösség.

A nyúli pincesor

Győr-Moson-Sopron vármegye 4000 lakost számláló, második legnépesebb községe, Nyúl felett húzódik Európa egyik legnagyobb, homokkőben kialakult szurdokvölgye, a Szurdik. Több mint 600 méteres hosszúságával ez a hely önmagában egy természeti kuriózum, de borkedvelők a nyúli pincesor által kínált borokat sem vetik meg. A több száz éves, meredek homokkő falba vájt likpincék között ma már épített pincékben is mérik a bort. Különleges hangulatú sétára invitál ez a hely.

Az ócsai pincesor

Az ócsai Öreghegy nádtetős pincéit nem lehet elfelejteni: aki egyszer megpillantja a homoki szőlők e középkori technikával készült présházait, maradandó élményt visz haza. A 100 pince eredete a 13. századra nyúlik vissza, amikor a Franciaországból idetelepült premontrei szerzetesek meghonosították a szőlőművelést és kialakították a bortermelés eszközeit. A műemléki jelentőségű terület ollóágas, nyeregtetős, nádfedeles pincéi közt háromszáz éves is akad. 

A tolmácsi pincesor

A Tolmácsra vezető út jobb oldalán pincesor fogad – az egykor virágzó helyi szőlőkultúra bizonyítéka. A Rétságtól nyugatra, Budapesttől 54 km-re található község pincesora és maga a település is igen sok érdekességet kínál a szemlélődésre is nyitott utazónak. Az 1880-ban pusztított filoxéra járványig virágzó szőlőkultúra emléke a falu főterén, a templommal szemben látható, felújított dézsmaház, amit ma borháznak hívnak, de ittjártunkban érdemes kisétálni a kálváriadombra is. 

A tolmácsi pincesor – Fotó: Wikipedia

Csupán ízelítőül emeltük ki ezt a  néhány pincesort, kedvcsinálónak elmélyültebb felfedezőúthoz. Ennyiből is kiderülhetett azonban, milyen gazdag és változatos szőlészeti, borászati és pinceépítési kultúrával rendelkezünk, mennyi féle megoldással kísérleteztek őseink a bor elkészítésére, tárolására. Érdekes és értékes kincs ez, érdemes nem csak a borkóstolás felől megközelíteni.

Ezen felül Magyarország finom – széltében, hosszában: ezt többszörösen is igaz, ha alaposabban szemügyre vesszük gasztronómiai kultúránk egyes szegmenseit. Bármelyik irányba indulunk, értékes étel-bor kapcsolódásokat találunk, és még az absztinensek is örömüket lelhetik egy-egy pincesor vagy pincefalu felkeresésében, hiszen az aprócska pincék rendszerint pazar kilátással is kecsegtetnek, nemcsak változatos ízvilágú nedűkkel.

Közeleg a nyár, a könnyű borok és hosszú, szellős esték időszaka, amikor szívesen sétálunk a pincesorok kanyargós utcáin, vagy éppen telepszünk le egy-egy szőlősgazda pincéje előtt, kellemes baráti beszélgetésre. Családi kirándulásnak is kiváló helyszín, de biciklitúránk állomásait is tervezhetjük pincesorok hűvösébe. Fedezzük fel Magyarország pincefalvait!

A cikk megjelenését a METRO támogatta.