Most tele van az erdő gombával, mintha a természet szeretne kárpótolni bennünket a nyári gombaszezon kieséséért. Ez a különleges, se növény se állat élőlény sokunk kedvence, rengetegen szedik a különböző gombákat fogyasztási céllal annak ellenére, hogy a laikus gombagyűjtők viszonylag szűk ismerettel rendelkeznek a hazánkban élő gombafajokról. Nem veszélytelen vállalkozás, hiszen vannak mérgező gombák, amelyekből akár egyetlen példány is egy egész család életébe kerülhet. Albert Lászlóval, a Magyar Mikológiai Társaság elnökével beszélgettünk a gombákról és a gombagyűjtés szabályairól.

Gomba, ez a Budapesttől félórányi járásra lévő, háromezer fős község sok évvel ezelőtt lopta be magát a szívembe gyönyörű fekvésével, szív-lélek embereivel. Több nevezetességét is volt szerencsém megismerni az évek során, de ami ennél sokkal fontosabb, és ami valóban visszacsalogat időről-időre, azok az idős emberek, akiknek a község otthonosságát, vendégszerető légkörét köszönheti. Az idősek világnapján az Őszirózsák Nyugdíjas Klub Egyesület tagjaival beszélgettünk.

Talán nem mesebeszéd, hogy a mese műfaja – megannyi változatában – reneszánszát éli Magyarországon. Ma már nemcsak irodalmi műfajként és kisgyermekek varázslataként, de terápiás eszközként is használják. A mese kialakulása az emberi közösségek létrejöttével lehet egyidős: hogyan alakult ki és mitől válhatott ennyire fontossá? Mekkora mesekinccsel rendelkezünk mi, magyarok? A magyar mesekutatás doyenjével, dr. Voigt Vilmos folkloristával beszélgettünk a népmese napja alkalmából.

Globális felmelegedés, aszály, klímapánik – az idei évünket talán leginkább meghatározó három jelenség összefüggései csak erősítik bennünk a tehetetlenség érzését. Vajon tényleg ennyire rossz a helyzet? Előfordult-e már hasonló az emberiség történetében, és ha igen, hogyan sikerült túlélni a szélsőséges helyzeteket? Dr. Rácz Lajos klímatörténésszel beszélgettünk a témáról.

Formákba szelídíteni a legmakacsabb anyagokat: az emberiség egyik legtitokzatosabb és legértékesebb tudása, amit ősidők óta feltétlen tisztelet övez. Beavatottak kiváltságának tartották régen, de ma is különös misztikum övezi a kovácsmesterség és az ötvös szakma tudományát. E két művészeti ágnak teremtett közös otthont Bartha Ágnes zománc- és ékszerkészítő ötvösművész, illetve Takáts Zoltán kovács-iparművész egy különleges házban, ahol a falak is rengeteget mesélhetnének e két szabálytalan művész életéről.

Minden évben van egy nap, amikor országszerte az összes tolltartóban tűhegyesek a ceruzák, csurig vannak a festékes tégelyek, és a léniával is „fogatlan” vonalat lehet húzni a papíron. A fekete-fehér ünneplőben érkező gyerekek ropogós, friss füzetpakkokat és új tankönyveket pakolnak táskáikba, és miközben megosztják egymással a vakációs történeteket, máris egy új tanév lapjain írják tovább közös sajátjukat. Alig százötven éve van tömeges oktatás Magyarországon, a hajdani becsöngetés és a mostani szeptember 1-i csengőszó között mégis hatalmas a különbség.

Újságíró, közéleti személyiség és a magyar jazz krónikása: a 20. századi zene- és kultúrtörténetünk egyik legérdekesebb fejezetének látleleteit gyűjtötte össze. Turi Gábor Pernye András-díjas jazzkritikus nemrég megjelent könyve, a Magyar jazznapló kiváló összefoglalója a százéves magyar jazz történetétnek koncertbeszámolók, muzsikusportrék, hanglemezkritikák és interjúk tükrében. A szerzővel A magyar jazz napja alkalmából beszélgettünk.

Meseország, ahol dióbél-királykisasszonyok és dióbél-királyfik lehetünk egy szusszanásnyira: a lovasberényi Dióliget Budapesttől csak egy mókusugrásra van, de aki egyszer ide ellátogat, örökre itthagy egy darabot a szívéből. Cserébe vihet magával egy diónyi világmindenséget. A hely története már meseszerű: egy fiatal házaspár élet-szerelmének gyümölcse ez a sokarcú oázis.

A hemofília több mint 2700 ember életét keseríti meg Magyarországon – főleg, de nem kizárólag a férfiakét. A súlyos szövődményekkel járó betegséget gyógyítani nem lehet, de kezelni igen. Ugyanakkor a hemofíliában szenvedők életminősége nagymértékben függ a környezetük tájékozottságától is – ezért született meg ez a cikk.

A somogyi Buzsák közösségében mindig is fontos volt a búcsú. Ötven évre visszamenőleg találunk archív felvételeket, amelyekből megismerhetjük, milyen volt egykoron a falu ünnepe. Az elmúlt hétvégén ide látogattunk, hogy felfedezzük, napjainkban miképp éltetik a hagyományokat.

Zenél, a művészet és az irodalom szerelmese, közel tíz nyelven beszél, protestáns teológiából doktorált és civilben jár: Dr. Köllő Gábor nyárádremetei római katolikus plébánosról méltán tartják, hogy ő Bekecsalja élő lexikonja, akit ugyanúgy hallhatunk a szószékről beszélni, mint a sorskérdéseinkért folytatott tüntetések élvonalában. Életbátorságról, hivatásról és hitről beszélgettünk.

Éppen 200 éve, 1822. augusztus 7-én hunyt el Teleki Sámuel, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója. Az évforduló alkalmából Teleki évet hirdetett a sok tekintetben különleges erdélyi könyvmúzeum és régi könyves könyvtár. Ellátogattunk a nemcsak művelődéstörténeti, de turisztikai szempontból is érdekes gyűjteménybe, és nektek is ezt javasoljuk!