„Nem lehetek semleges a szenvedésre” – egy segítő nap tapasztalatai

Ebben a háborúban sem lehet senki semleges az emberi szenvedésre. Ésszel bár felfogható, hogy a katonai és politikai logika merőben mást diktál, mint amit az alapvető humánum és a józan paraszti ész mondana, mégis minden élet- és kultúraellenes beavatkozás szürreális. Minél közelebb van hozzánk, annál rémisztőbb és annál erőteljesebb reakciókra késztet. Csakhogy a segítségnyújtásban is okosnak kell lenni, nem mindegy, hogyan tesszük és mennyire vagyunk képesek saját ösztöneinket a valós igényekre hangolni. A háború hetedik napja ennyire volt elég nekem.

„Nem láttunk még ilyen összefogást” – báró Kemény János erdélyi vadászkastélya is nyitva áll a menekültek előtt
Míg Magyarország száz egynéhány kilométeren határos Ukrajnával, Románia ezen táv többszörösén érintkezik a háborús országgal. Ahogyan tízezrével érkeznek hazánkba a menekültek, úgy igyekeznek a tömegek román földre is. Egészen szívsajdító, és egyben felemelő azt látni, ahogy a határ túlfelén, Romániában élő magyarok válogatás nélkül igyekeznek segíteni kárpátaljai magyar testvéreiknek és a menekülni kényszerülő ukránoknak. Ennek az összefogásnak különös színfoltja Nagy Kemény Géza, aki nagyapjának, báró Kemény Jánosnak több mint százéves vadászkastélyában várja a segítségre szorulókat.
Megnyílt az első Ötvös Mesterségtörténeti Gyűjtemény
Az ötvös- és fémművesség eszközrendszerét bemutató magángyűjteményből nyílt kiállítás Budapesten. Zoltán Tamás ötvösművész több mint huszonöt évnyi gyűjtőmunkájának, valamint a fémműves és ötvös szakmák összefogásának hála egy történelmi jelentőségű tárlat állt össze, amely bemutatja a kincskészítők műhelytitkait: az anyagok megmunkálását, a különböző eszközök fejlődését és a szakma intézményesülésének állomásait.
„Előkészített bilincsekkel vártak volna haza” – Petrás Máriával, Csángóföld művészével beszélgettünk
Kerámiaművész és népdalénekes, de ami ennél is fontosabb: egy nemzeti ügy örökös nagykövete – Petrás Mária vállalását nem lehet tömörebben kifejezni. Az idén 65 éves alkotóművésszel egész életművét meghatározó gyermekkori örökségéről, a csángókat ért veszteségekről és a megtartó reményről beszélgettünk, otthonában, a pomázi Mesélő-hegyen, ahonnan lélekben mindig ellátni az igazi otthonig, Csángóföldig.
„Ma is tartanak rabszolgákat, Magyarországon is” – Interjú De Coll Ágnes emberkereskedelem-szakértővel
Emberkereskedelem-szakértő: ezt a címként szokták De Coll Ágnes neve mellé tenni, aki a Baptista Szeretetszolgálat keretében küzd a modernkori rabszolgaság változatos formái ellen. Bármennyire is megdöbbentő számunkra, a kereslet-kínálat elvén működő bűnözési formák igen széles tárházát meríti ki az emberkereskedelem, és afelől se legyen illúziónk, hogy saját környezetünkben is élnek ilyen kiszolgáltatott emberek. Beszélgetésünk célja rávilágítani a legfőbb jelekre, hogy felszámoljuk a morális közöny kényelmét és magunk is belépjünk a jelzőrendszerbe szükség esetén.
Időutazás a szerelmi életedben: különleges játék indul A házasság hete alkalmából

A házasság hete van. Ez a pár nap olyan, mintha egy nagyítóval életünk egyik legmeghatározóbb társas élményére, a párkapcsolatunkra irányítanánk a figyelmet: miközben emlékezünk és tervezünk, önvizsgálatra is kényszerülünk. A Bízd Rá Magad portál különleges játékkal kapcsolódik a házasság hete programsorozathoz: Élménytér – ahol együtt játszunk címmel virtuális társasjátékra hívja a párkapcsolatban élőket, jegyeseket és a házasokat, kortól függetlenül.

„Több mint 30 milliót fizettek a képért, mégis azt kellett mondanom: hamisítvány” – interjú Végvári Zsófiával

Eredeti vagy hamisítvány? – a leggyakoribb kérdés műtárgyvásárlás fontolgatása közben, és mindig jogos, akkor is, ha az adott műtárgy rendelkezik már eredetiségigazolással. Van azonban egy hely Budapesten, ahol még a „legbiztosabb” eredetikről is kiderülhet, hogy hamisítványok: a Festményvizsgálati Laborban műszeres elemzések eredményei mutatják meg az igazságot. Végvári Zsófiával, a labor alapítójával és vezetőjével beszélgettünk.

A történetek kávéháza, ahol az ég a földdel összeér: a mátészalkai Képes Kávéházban jártunk
A mátészalkai Képes Kávéházba lépve mintha a történelem egy fejezetébe nyernénk bebocsátást, egy régen letűnt korba, amikor még a társasági élet zsivaját művészek, irodalmárok, tudósok és a városi élet különc figurái hangolták, amikor a polgári erényekből még nem hiányzott a lovagiasság és, amikor még a kávéházi asztalok mellett egész sorsok dőltek el.  A 19. századi polgári szalonok hangulatát idéző miliő viselkedésre, beszélgetésre, kapcsolódásra késztet, olyan érzelmi húrokat is képes megpendíteni, amelyeken addig talán nem is mertünk játszani. 
„Volt, aki azért vallotta bűnösnek magát, hogy kiengedjék a mosdóba” – Janecskó Kata az ártatlanul elítéltekről írt könyvet
Hogy fordulhat elő, hogy el nem követett bűncselekményekért kerülnek börtönbe és töltenek ott éveket ártatlan emberek? Egyáltalán miként lehet kibírni lelkileg és persze fizikailag a megbélyegzést, a bebörtönzést úgy, hogy közben tudjuk, nem szolgáltunk rá a bűnhődésre? Mitől vallja valaki bűnösnek magát, ha közben tudja, hogy nem követett el semmi terhelőt? Mi kell ahhoz, hogy mégis kiderüljön az igazság? Fel lehet-e épülni egy ilyen trauma után? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Janecskó Kata Ártatlanul elítélve című könyvében.
„Kiderült már, melyik nem ismeri jobban az illemet” – Görög Ibolya és Kibédi Varga Katalin illemtanárokkal beszélgettünk
Jó modor, illem, etikett és protokoll – vajon hogy látja a két különböző generációt képviselő protokollszakértő mai viselkedéskultúránkat? Görög Ibolya könyvei és előadásai nemzedékek számára alapozták meg nem csupán a protokollszakmát, de az illemtani alapokat is, Dr. Kibédi Varga Katalin pedig, aki ugyancsak a nemzetközi protokoll világában dolgozott, a kamaszok illemtani oktatásában teljesíti ki ezt a hivatást. Magyarország két vezető szakértőjét ültettük egy asztalhoz, hogy a számunkra, laikusok számára legfontosabb kérdésekről beszélgessünk.
„Mindig rátennék egy lapáttal” – interjúnk a világ leggyorsabb kezű zongoristájával, Péter Bencével
Több mint 40 országban koncertezett négy kontinensen, gyorsasági világrekordot állított fel billentyűleütések számában, és gyakorlatilag a hangszer minden porcikájából kicsalogatja a zenét, Péter Bence zongoravirtuóz számára mégis csak most jön az élet java! Vajon, ha a csillagász pályát választotta volna, abban is ennyire sikeres lenne mára? Többek között erről beszélgettünk!