A tökéletes forma szerinte templom: imádkozni jár belé a lélek – érthető tehát, hogy szobrászként, klasszikusokon felnövekedve, miért a természetet tartja méltó alkotótársának. Makulátlan őszinteséget ugyanis csak a letisztult, sallangoktól és kliséktől mentes alkotásban találunk, ám ennél kevesebbet aligha nevezhetünk művészetnek. Pokorny Attila szobrászművész a nehezebbik utat választja: a nehezen megmunkálható, de időtálló anyagok mellett megmutatja önmagát az őselemek erejének kiszolgáltatott művekben is.

Friss bemutatót láthattunk tegnap este a történeti múlt feldolgozására szakosodott Udvari Kamaraszínház színpadán: Csurka István Megmaradni című drámáját a színházalapító Jászai Mari-díjas rendező, Andrássy Attila állította színpadra. A darab a ’80-as évek Romániájában játszódik, és három barát viszonyán keresztül mutatja meg az elnyomásban élő kisebbségi lét alapvető dilemmáját. A menni vagy maradni kérdésre adott válasz tétje a nemzeti identitás megőrzése: a megmaradás ügye egyéni felelősség, de közösségi érdek. Andrássy Attila rendezővel beszélgettünk.

Először különleges hangja tűnt fel, majd ahogy egyre többet beszélgettünk, különleges élettörténeteivel varázsolt el. Kiss Kata énekes, a Kiss Kata Zenekar megalapítója, ma már többlemezes, ismert alkotóművész, akire a szerelem is a zene által talált rá. Bikics Tibor billentyűssel, a Z'Zi Labor együttes korábbi zenészével, valamint közös fiukkal, Borsával alkotnak egy családot – az életben és a színpadon egyaránt. 

A leglehetetlenebb forgatókönyveket mindig az élet írja, és minél abszurdabb egy eset, annál élesebben kiviláglik a tanulsága. Manapság a rémtörténetekkel már nem a filmekben találkozunk, hanem az online- és kibervilágból zúdulnak ránk. Szinte mindannyian ismerünk legalább egy olyan sztorit, amit elrettentő példaként szoktunk mesélni a digitális biztonsággal kapcsolatban. Nincs egy hónapja, hogy az alábbi történetet hallottam.

Titokzatos dolog a bor. Minősége természet és ember harmonikus együttműködésétől függ, de igazi zamatát, egyedi karakterét készítőjének szenvedélye, odaadása formálja, személyes története árnyalja. A fertőrákosi Luka Pincészet borait sem csak az évjárat jellegzetességei és a fajtajegyek teszik különlegessé: készítésük körülményei, a pincészetet vezető Luka Enikő kézjegye és a családi szőlészet, borászat története legalább annyira része e borok esszenciájának, mint a szőlő aromája. Rendhagyó sikertörténetről mesélnek a szüret idején.

Sok kiváló borászra büszkék lehetünk Magyarországon, akik határon innen és túl nemcsak a magyar szőlő, de a magyar szőlőművelés és borkultúra hitelét is megalapozták, kárpát-medencei örökségünket felírták a világtérképre. Olyan is van közöttük, aki nem is itthon, hanem Tengerentúlon tette le névjegyét a szőlőtelepités és a minőségi borkészítés asztalán. Haraszthy Ágostont minden magyar embernek ismernie kell – és sokat segíthet ebben az etyeki Haraszthy Pincészet, aminek belestünk idei szüretére.

A jövő évi termés minősége és hozama nagymértékben az őszi talajmunkálatokon múlik, érdemes hát figyelmet fordítanunk a föld megfelelő gondozására, mielőtt még a fagyok beköszöntenek. A legmakacsabb növényi részek is értékes humusszá érnek tavaszig, ha most gondosan felaprítjuk és beforgatjuk őket a talajba. Tanuljunk meg tehát helyesen komposztálni! Márton Balázs, az Agro.bio Hungary Kft. vezetője segít eligazodni a kezdő kertészeknek is a komposztálás rejtelmeiben.

Rendszerint csak addig érdekel bennünket a kencék és a sminkeszközök sorsa, amíg napi használatukat élvezzük. De mi van a félig üres, esetleg lejárt szavatosságú vagy divatjamúlt kozmetikai eszközökkel? Kevesen gondolják végig, hogy hulladékként ezek végül a környezetbe kerülnek, és nemcsak azt károsítják, hanem az ivóvízünkbe is bemosódnak. Kovács Zsófia Adrienn környezetkutató innovatív megoldással állt elő: kozmetikai hulladékgyűjtő hálózatot hozott létre munkatársaival, és megoldaná az újrahasznosítást is. 

Neurológus, reumatológus, kórházigazgató, a Magyar Kórházszövetség alelnöke, a Fogjunk Össze Alapítvány alapítója, idén augusztus 20-a óta pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Polgári Tagozatának kitüntetettje: dr. Ficzere Andrea azon kevés nők közé tartozik Magyarországon, akik orvosként a szakma irányításából és az orvoskommunikáció korszerűsítéséből is oroszlánrészt vállalnak. Figyelni tanít bennünket arra, hogy a fontos dolgokra mindig legyen idő, hogy a nehézségekről merjünk beszélni és, hogy az összefogás ereje éppúgy lelki és testi egészségünk fokmérője, mint a tudatos életmód.

Bár a tárgyak élete az őket létrehozó gondolattal indul, majd az elkészült darabok használatbavételével folytatódik, saját történetük csak akkor kezdődik el igazán, amikor megszólítanak, összekapcsolnak bennünket. Steixner István bőrműves munkái láttán azonnal meg szeretnénk érinteni a míves darabokat, amik kézbevéve beszélgetésre ösztönöznek. Mintha készítőjük ösztönösen tudná, hogy semmi sem lehet fontosabb a kapcsolódásnál, ami kultúránk szövetét teszi időtlenné. A Steixner bőrműhelyben az is kiderül, hogyan.

A farm, ahol Mónika és Ricsi él, a Zselic egy szinte érintetlen darabja: most szelidítik, ismerkednek vele, tanulnak együtt élni a természettel és annak törvényeivel, hiszen mindketten a városból érkeztek. Gyakorlatilag a semmiből építettek otthont egy domboldalban, víz és áram nélkül. Ma már kerttel, állatokkal, sőt, házbővítéssel rendezkednek be egy hosszú és izgalmas kalandra: a természetközeli életformára. Lélekmelengető volt ez a délelőtt.

Magyarország hat borrégiójában huszonkét borvidék pincészetei kínálják a jobbnál-jobb szüreti programokat az egész családnak.