Jézus vagy A legényanya – Tudod, honnan származik egy-egy szállóige? Kvízezz!
Olykor egy-egy mondatban egész életfilozófia tömörül. Nagyjaink sok értékes mondása szállóigeként gazdagítja nyelvünket: minél többet ismerünk ezekből, annál színesebbre és annál pontosabbra tudjuk árnyalni mondanivalónkat. A szállóigék használatához azonban nemcsak pontos jelentésüket kell ismernünk, mint a közmondások esetében, de eredetüket is, tehát azt, hogy kinek a mondatával ékeskedünk. A szállóigék eredete, forrása rendszerint ismert: történelmi személyiségek, irodalmi művek, de akár filmek kiszólásai is emlékezetes, fölbemászó mondatokká válhatnak. Tedd próbára tudásodat! Pörgesd végig kvízünket, és derítsd ki, hány szállóigének ismered a szerzőjét!
Egy ehető hungarikum, amit a pásztoroknak köszönhetünk: a birkapörkölt titkai
Alföldi ízeink közül a karcagi módra főzött birkapörköltet 2014 óta hungarikumként tartjuk számon – nem elsősorban származási helye, inkább archaikus főzési technikája miatt. A Nagykunság központjában, Karcagon ugyanis a birkát egy erre alkalmas lapos aljú öntöttvas lábasban, „kaszrojban” teljes egészében megfőzik a pörkölt készítésekor. És nem ez az egyetlen titok az étel kapcsán.
Kétharmad hús, egyharmad rizs, ugye?! – A jó töltött paprika titkait kutattuk
Alig akad, aki ne szeretné. Jellegzetes illata, zamatos, savanykás íze, ínycsiklandozó látványa méltán emeli az egytálételek élvonalába. A töltött paprika a magyar gasztronómia egyik leghálásabb fogása, amit tájegységenként és családonként kis eltérésekkel ugyan, de mindannyian ismerünk és szeretünk.
Cívisek és hajdúk öröksége – Debrecen, Hortobágy és a Tisza-tó csodája
A hamvaiból újjáéledő főnixmadár – ez Debrecen egyik jelképe, ha pedig jobban megismerjük Magyarország második legnagyobb városának történelmét, jelenét és a környéket, érthetővé válik, miért. A honfoglalás utáni kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél jött lére, majd a 16. században vallási és oktatási központtá vált. Működésének egyik legfontosabb társadalmi hatása az, hogy felemelte a magyar parasztságot. Ez a pezsgő nagyváros a térség arculatát formáló erők esszenciája, a magaskultúra kedvelői számára ugyanúgy tartalmas programokat kínál, mint a családdal érkezőknek.
Bodzavirágzáskor a zsámbéki Zárdakertben
Az 1904-től a Keresztes nővérek leánynevelő intézetének parkja, a ma Zárdakertként ismert, 2009 óta műemléki védettséget élvező zsámbéki kert az itteni lakosok számára az egyik legfontosabb közterület. A kőfallal körülvett romantikus parkban, ahol a Török-kút forrása által táplált tavacska, sétányok és öles fák között sétáltak, imádkoztak és elmélkedtek az apácák, ma izgalmas rendezvényeket tartanak. Olyanokat, mint például a bodzavirágzás ünnepeként meghonosodott Sambucus Zsámbéki Bodzafesztivált, melyre idén június 7-8. között kerül sor. Balzsamos muzsikák és jó hangulat – ezt ígéri a program.
Így illeszd a krumplit a diétádba
A második világháború végén Magyarországon 300 ezer hektáron termesztettünk burgonyát, 2019-ben már csak 23 760 hektáron termett magyar krumpli. Burgonyafogyasztásunk negyedére csökkent a háború óta, mégis a krumpli vezeti a köretek listáját a magyar konyhában. Nem véletlenül. És a tévhitek ellenére még a diétákban is megtalálhatjuk a helyét!
Régi kincs került elő gyerekkoromból: újra beleszerettem az íróba, ami egy nagyon értékes tejtermék
Gyerekkorom legkedvesebb emlékei között maradt meg, ahogy a nagyanyám éppen vajat köpülni tanít. A művelet elsőre nem volt túl sikeres: a köpülőt elejtettem, a vaj kiborult, a savó és az író a padlóra ömlött. Akkor még nem tudtam, miért keseredett el annyira Irén mama, de ma kincset érne, ha visszapörgethetném az időt. A szeretet mellé – amellyel tanításait a szívem közepébe írta – felbecsülhetetlen tudást is kaptam, amit csak később kezdtem el igazán értékelni. Így kezdődött kapcsolatom az íróval is, ami ma már az egész családunk mindennapi étele és hűsítő itala.
Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről
Országszerte több településen is szokás virágos sátrat és virágszőnyeget készíteni Úrnapjára. A hagyomány leglátványosabb formáit talán a Budapest környéki, jórészt sváb és szlovák nemzetiségű településeiben figyelhetjük meg, és a káprázatos virágözön jelentéstartalma és üzenete egyre gazdagabb, ahogy távolodunk a szokás 19. századi formáitól. Az eredetileg elsősorban paraliturgikus cselekvésként meghonosodott úrnapi sátor-állítás és virágszőnyeg-készítés szerepe mára jócskán túlmutat az egyházi, vallásos kereteken: a helyi közösségek identitásának szerves részévé vált, és felértékelődött generációkat összekovácsoló, közösségszervező ereje. Idén Budaörsön követtük nyomon az egyik legszebb oltár készítését, majd a szombati koszorúkötést, a vasárnapi virágszőnyeg leterítését, és elmondhatjuk: a látvány csak a felszín, a lényeg a közösségi összetartozáson van. A hagyomány emberi oldalát mutatjuk.
Virágból szőtt imádság – mire tanít a svábok úrnapi hagyománya?
Sokféleképpen lehet imádkozni. A szavakkal mormolt fohászon túl a cselekvés erejéből fakadó áhitat talán erősebb is, közösségmegtartó kapocsként egészen biztos. Csodálatos példája ennek a sváb kultúra paraliturgikus hagyománya, a gazdag pompával készülő úrnapi virágszőnyeg és sátor. Dunán innen és Dunán túl, a fővárost körülvevő, svábok és szlovákok lakta falvakban mai napig élő szokás úrnapján virágszőnyeget készíteni az Oltáriszentséget hordozó körmenet útvonalán.
Kiállítás a budapesti vigalmi negyedről, amit a szúnyogok vittek csődbe
Csuda egy hely lehetett az a 19. század végén, a nagy millenniumi ünnepségsorozat idején Lágymányoson felépített szórakozónegyed, mely Konstantinápoly névvel nyitotta meg kapuit 1896. május 23-án! A Gerster Károly által tervezett épületegyüttes mindössze féléves volt, mikor a szúnyogok miatt csődbe ment – finanszírozójával, Somossy Károly vállalkozót is a tönk szélére sodorva. A könnyűszerkezetes, díszletszerű építészeti kuriózumról ma nyílik időszaki kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
