Ritka betegségnek hívjuk, de 800 000 ember szenved tőle: az orvoslás egy különleges „senkiföldjén” jártunk
Mielőtt tavaly tavasszal akár állami támogatás keretein belül is elérhetővé vált a magyar SMA-betegek számára a világ jelenlegi legmodernebb életmentő terápiája, időről-időre szívszaggató kampányokkal találkozunk a mainstream, de különösen a közösségi médiában: 700 millió forintos gyógyszerre gyűjtenek SMA-val született kisgyermekeknek, hogy a világ legdrágább gyógyszerét megkaphassák, különben… Ezt a példát már ismerjük, de a többi 8-10 ezer ritka betegséget és a csak Magyarországon 7-800 ezer, valamilyen ritka betegségben szenvedő történetét aligha. Ők is a társadalom szinte láthatatlan színfoltja, és csak reménykedni tudunk, hogy az orvostudomány fejlődése és a gyógyszeripari fejlesztések nyomán egyszer esélyt kapnak a teljes életre.
„Rendszerint feltöltődve, lelkileg megerősödve jövök ki a börtönből” – interjú Antala Éva börtönlelkésszel
Hogyan lesz egy orvosi pályára készülő fiatal lányból önkéntes börtönlelkész, miközben a család éppen a lelkészi pályától félti? Hol mutatkozik meg börtönmissziós munkájának eredménye, és mi ad erőt visszatérni erre a nehezített terepre? Többek között ezekről beszéltünk a Raoul Wallenberg-díjas és Charles W. Colson-díjas Antala Évával, a Szlovák Testvéri Börtöntársaság vezetőjével.
Ahol hungarikumot terem a szépasszony – barangoljunk Eger környékén!
Tüzes, szenvedélyes, eleven, gazdag és sok figyelmet követel – egyaránt jelzői ezek az Egri borvidék borainak és magának a borvidéknek is. Aki nem járt még Egerben, nem sétált végig a Szépasszonyvölgyön, aligha tudhat valamit a magyar borokról!
„Az üveg volt a pszichológusom” – interjú Móró Barbarával, aki húsz év katonasági munka után lett üvegművész
Színes tinták helyett színes üvegekkel álmodott, s bár az élet a reáliák felé sodorta, az álom felülkerekedett a hétköznapok praktikumán: Móró Barbara ma már üvegművészként osztja meg anyag és forma játékából született alkotásait. Az Üveg Nemzetközi Éve alkalmából hozzá látogattunk el, hogy megértsük, mitől olyan különleges az anyag, ami Barbara életét is felforgatta.
„Vörös apácáknak hívtak bennünket” – életútinterjú a 92 éves Kontra Éva testvérrel
Legtöbbünk feleúton visszafordult volna, vagy egyszerűen feladja: Kontra Éva viszont a kegyelem szárnyával suhant át egy sűrű, megpróbáltatásokkal teli életen úgy, hogy közben sokak számára nyújtott valódi menedéket. Teremtő erő, természetes tisztaság és a titok feltétlen tisztelete árad a szépkorú szerzetes nővér szavaiból. Bárcsak mindannyian részesülnénk e példátlan életbátorság töredékéből legalább!
Ezeket a süteményeket az elfogadás tartja össze – nehézsorsú asszonyok műhelyében jártunk
Ha segíteni akarsz valakin, ne halat adj neki, hanem tanítsd meg halászni – örök bölcsesség ez. A monori szegregátumban létrehozott, 2018 óta működő Elfogadás Sütöde pontosan ezt teszi: munkát, életcélt és megbecsülést ad a helybéli roma asszonyoknak, akiknek aligha volna más lehetőségük az érvényesülésre. Az eredmény: egyre több egészséges házi sütemény, egy boldog, családias hangulatú közösség és felbecsülhetetlen értékű minta a felnövekvő generációk számára. Másolni ér!
Az első világhírű magyar karmester volt, nevét mégis alig ismerik: elolvastuk a Richter János életéről szóló könyvet
Ritkán olvasunk zeneművész-monográfiákat, pedig izgalmas történeteket tartogatnak laikusok és zenerajongók számára egyaránt, nem utolsósorban pedig egy korszak kulturális látleletét nyújthatják. Az első világhírű magyar karmester, Richter János életrajzát 1996-ban írták Angliában, idén pedig az átdolgozott kiadásának fordítása is megjelent, a Győri Filharmonikusok gondozásában. Mindenkinek ajánlom. Mondom, miért!
„Szerelmes bolond vagyok” – interjúnk Szélyes Ferenc székelyföldi vitézzel, aki Csűrszínházat épített
Az erdélyi Mikháza a világ közepe. Többek között azért, mert ferences hagyományai révén a Kis Szentföldnek nevezett vidék központja, az Erdélyi Helikon egyik meghatározó íróegyéniségének, Kacsó Sándornak szülőfaluja, de Mikházán látott napvilágot a székelyek Hofi Gézája, Széllyes Sándor is. És ma is fontos hely: itt zajlik jelenleg a Csűrszínház éves kulturális rendezvénysorozata, melyet ugyancsak a falu szülöttje, Szélyes Ferenc színművész alapított és vezet immár huszadik éve. A nemrégiben vitézzé avatott Jászai Mari-díjas színművésszel az élet dolgai mellett a ma már tömegeket vonzó Csűrszínházról beszélgettünk, no meg arról, mit jelent a világ közepén élni és alkotni.
Formába önteni a lelket – Pap Lajos kőfaragó műhelyében jártunk
A szentendrei Kőzúzó köz 1. szám alatt „értelemszerűen” egy kőszobrászműhely működik, nem is akármilyen: az ország egyik leghíresebbike. Többek között itt készült a Kossuth-tér vaktérképének talapzata, a szentendrei Trianon-emlékmű, a MÜPA előtti Cascade és lépcsőzet és számos kül- és beltéri épületelem, de Albert Flórián és Andy Vajna síremléke is. A Pap Kőfaragó, Kőszobrász Műhely nem ismer lehetetlent – az ősrégi mesterség klasszikus tudását a mai technikai lehetőségekkel emeli művészi magasságokba.
„180 ezer gyerek született a járvány bizonytalanságában, tudnunk kell, ez mit okozhat” – interjú Czeizel Barbarával
Harmincéves Magyarország első és máig egyetlen olyan módszertani fejlesztő központja, ahol a születésükkor már hátrányból induló csecsemők, eltérő fejlődésű kisgyermekek és családjaik rendszeres szakmai és emberi támogatást kaphatnak. A Budapesti Korai Fejlesztő Központot megalapító és azóta is vezető Czeizel Barbara gyógypedagógussal e küldetés emberi és szakmai oldaláról beszélgettünk, valamint arról, mit jelent „normálisnak” lenni egy társadalomban, ahol a tökéletlenség még mindig tabu.
