A disznóvágás: ünnep – Egy erdélyi gyerekkor emlékképei
Gyermekkori emlékeim között jócskán akadnak téli zsánerképek hajdanvolt disznóvágások ködös hajnalairól, hangos disznótorairól és a füstön lógó kolbászfüzérek csalogató, minden padlásjárással egyre fogyatkozó rendjéről. Semmi sem veheti el tőlem az ízek és illatok kavalkádjának és nagyanyám gömbölyű mozdulatainak emlékét. Ilyenkor, mikor télbe fordul a világ, gyakran eszembe jut, mit veszítünk e hagyomány elengedésével.
„Vétkesek közt cinkos, aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér” – Babits tanítása sosem volt ennyire aktuális

A Nyugat-nemzedék különleges figurája, akinek arcán hiába keresünk mosolyt – sorait mégis örökre lelkünkbe égette: a 140 éve született Babits Mihály. Rezzenéstelen arccal tudott hevesen rajongani, humanizmusával, klasszikus műveltségével és tárgyias intellektuális stílusával nemzedéke egyik legértékesebbje a magyar irodalmi életben. Rá emlékezünk.

„A vajdasági létem a széki dalokba is bele tudom tenni” – Sőregi Anna népművésszel beszélgettünk

Szerelmes mesekönyv vagy a szerelem meseszerűen elmesélve: mindkettő igaz a délvidéki Sőregi Anna népdalénekes és néprajzkutató Széki versek című lemezére. A kivételes érzékkel válogatott anyagot hallgatva az az érzésünk, hogy az öröm és fájdalom keveredésével árnyalt hangulat nem is Szék zárt közösségének világát idézi, hanem saját történetünk eddig fel nem tárt igazságainak ad hangot. Magasra teszi a mércét ez a lány. Nem éri be kevesebbel: az időtlen értékek tükrében mutatja meg arcát, zavarbaejtő őszinteséggel.

„A természetben nem kell rendet teremteni, ott eleve rend van” – Pokorny Attila természetművésszel beszélgettünk

A tökéletes forma szerinte templom: imádkozni jár belé a lélek – érthető tehát, hogy szobrászként, klasszikusokon felnövekedve, miért a természetet tartja méltó alkotótársának. Makulátlan őszinteséget ugyanis csak a letisztult, sallangoktól és kliséktől mentes alkotásban találunk, ám ennél kevesebbet aligha nevezhetünk művészetnek. Pokorny Attila szobrászművész a nehezebbik utat választja: a nehezen megmunkálható, de időtálló anyagok mellett megmutatja önmagát az őselemek erejének kiszolgáltatott művekben is.

„A civilizációk ütközése még ma is tart" – Andrássy Attila rendező Csurka István Megmaradni című drámájáról

Friss bemutatót láthattunk tegnap este a történeti múlt feldolgozására szakosodott Udvari Kamaraszínház színpadán: Csurka István Megmaradni című drámáját a színházalapító Jászai Mari-díjas rendező, Andrássy Attila állította színpadra. A darab a ’80-as évek Romániájában játszódik, és három barát viszonyán keresztül mutatja meg az elnyomásban élő kisebbségi lét alapvető dilemmáját. A menni vagy maradni kérdésre adott válasz tétje a nemzeti identitás megőrzése: a megmaradás ügye egyéni felelősség, de közösségi érdek. Andrássy Attila rendezővel beszélgettünk.

Népzenéből és rockból szerelem – Kiss Katával és Bikics Tiborral beszélgettünk

Először különleges hangja tűnt fel, majd ahogy egyre többet beszélgettünk, különleges élettörténeteivel varázsolt el. Kiss Kata énekes, a Kiss Kata Zenekar megalapítója, ma már többlemezes, ismert alkotóművész, akire a szerelem is a zene által talált rá. Bikics Tibor billentyűssel, a Z'Zi Labor együttes korábbi zenészével, valamint közös fiukkal, Borsával alkotnak egy családot – az életben és a színpadon egyaránt. 

Gyerekeink online biztonsága a mi kezünkben van – IT-hős vagy kiberbalek leszel?

A leglehetetlenebb forgatókönyveket mindig az élet írja, és minél abszurdabb egy eset, annál élesebben kiviláglik a tanulsága. Manapság a rémtörténetekkel már nem a filmekben találkozunk, hanem az online- és kibervilágból zúdulnak ránk. Szinte mindannyian ismerünk legalább egy olyan sztorit, amit elrettentő példaként szoktunk mesélni a digitális biztonsággal kapcsolatban. Nincs egy hónapja, hogy az alábbi történetet hallottam.

„Ezekben a borokban egyértelműen női kézjegy van” – Luka Enikő borásszal beszélgettünk

Titokzatos dolog a bor. Minősége természet és ember harmonikus együttműködésétől függ, de igazi zamatát, egyedi karakterét készítőjének szenvedélye, odaadása formálja, személyes története árnyalja. A fertőrákosi Luka Pincészet borait sem csak az évjárat jellegzetességei és a fajtajegyek teszik különlegessé: készítésük körülményei, a pincészetet vezető Luka Enikő kézjegye és a családi szőlészet, borászat története legalább annyira része e borok esszenciájának, mint a szőlő aromája. Rendhagyó sikertörténetről mesélnek a szüret idején.

Az első magyar seriff Amerikában, aki a kaliforniai bor atyja is: ő volt Haraszthy Ágoston

Sok kiváló borászra büszkék lehetünk Magyarországon, akik határon innen és túl nemcsak a magyar szőlő, de a magyar szőlőművelés és borkultúra hitelét is megalapozták, kárpát-medencei örökségünket felírták a világtérképre. Olyan is van közöttük, aki nem is itthon, hanem Tengerentúlon tette le névjegyét a szőlőtelepités és a minőségi borkészítés asztalán. Haraszthy Ágostont minden magyar embernek ismernie kell – és sokat segíthet ebben az etyeki Haraszthy Pincészet, aminek belestünk idei szüretére.

Műtrágya helyett: most vesd be a magyar bioszert, hogy jövőre is szép legyen a kert !

A jövő évi termés minősége és hozama nagymértékben az őszi talajmunkálatokon múlik, érdemes hát figyelmet fordítanunk a föld megfelelő gondozására, mielőtt még a fagyok beköszöntenek. A legmakacsabb növényi részek is értékes humusszá érnek tavaszig, ha most gondosan felaprítjuk és beforgatjuk őket a talajba. Tanuljunk meg tehát helyesen komposztálni! Márton Balázs, az Agro.bio Hungary Kft. vezetője segít eligazodni a kezdő kertészeknek is a komposztálás rejtelmeiben.

A körömlakk nem bomlik le soha: Kovács Zsófia Adrienn környezetkutató megoldaná a kozmetikai hulladék kérdéskörét

Rendszerint csak addig érdekel bennünket a kencék és a sminkeszközök sorsa, amíg napi használatukat élvezzük. De mi van a félig üres, esetleg lejárt szavatosságú vagy divatjamúlt kozmetikai eszközökkel? Kevesen gondolják végig, hogy hulladékként ezek végül a környezetbe kerülnek, és nemcsak azt károsítják, hanem az ivóvízünkbe is bemosódnak. Kovács Zsófia Adrienn környezetkutató innovatív megoldással állt elő: kozmetikai hulladékgyűjtő hálózatot hozott létre munkatársaival, és megoldaná az újrahasznosítást is. 

„Mindennap örömteli várakozással lépek be a kórházba” – interjú dr. Ficzere Andrea kórházigazgatóval

Neurológus, reumatológus, kórházigazgató, a Magyar Kórházszövetség alelnöke, a Fogjunk Össze Alapítvány alapítója, idén augusztus 20-a óta pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Polgári Tagozatának kitüntetettje: dr. Ficzere Andrea azon kevés nők közé tartozik Magyarországon, akik orvosként a szakma irányításából és az orvoskommunikáció korszerűsítéséből is oroszlánrészt vállalnak. Figyelni tanít bennünket arra, hogy a fontos dolgokra mindig legyen idő, hogy a nehézségekről merjünk beszélni és, hogy az összefogás ereje éppúgy lelki és testi egészségünk fokmérője, mint a tudatos életmód.