„Amikor a tűz ég, semmi más nem számít” – interjú Bartha Ágnes ötvös- és Takáts Zoltán kovácsművésszel
Formákba szelídíteni a legmakacsabb anyagokat: az emberiség egyik legtitokzatosabb és legértékesebb tudása, amit ősidők óta feltétlen tisztelet övez. Beavatottak kiváltságának tartották régen, de ma is különös misztikum övezi a kovácsmesterség és az ötvös szakma tudományát. E két művészeti ágnak teremtett közös otthont Bartha Ágnes zománc- és ékszerkészítő ötvösművész, illetve Takáts Zoltán kovács-iparművész egy különleges házban, ahol a falak is rengeteget mesélhetnének e két szabálytalan művész életéről.
Iskolakezdés egykor és ma: képeken gyermekkorunk szeptembere
Minden évben van egy nap, amikor országszerte az összes tolltartóban tűhegyesek a ceruzák, csurig vannak a festékes tégelyek, és a léniával is „fogatlan” vonalat lehet húzni a papíron. A fekete-fehér ünneplőben érkező gyerekek ropogós, friss füzetpakkokat és új tankönyveket pakolnak táskáikba, és miközben megosztják egymással a vakációs történeteket, máris egy új tanév lapjain írják tovább közös sajátjukat. Alig százötven éve van tömeges oktatás Magyarországon, a hajdani becsöngetés és a mostani szeptember 1-i csengőszó között mégis hatalmas a különbség.
„A jazzben a szabadság hangja szól” – Turi Gáborral beszélgettünk
Újságíró, közéleti személyiség és a magyar jazz krónikása: a 20. századi zene- és kultúrtörténetünk egyik legérdekesebb fejezetének látleleteit gyűjtötte össze. Turi Gábor Pernye András-díjas jazzkritikus nemrég megjelent könyve, a Magyar jazznapló kiváló összefoglalója a százéves magyar jazz történetétnek koncertbeszámolók, muzsikusportrék, hanglemezkritikák és interjúk tükrében. A szerzővel A magyar jazz napja alkalmából beszélgettünk.
Ahol a harmónia az úr: egy szeretettel gondozott Dióliget története
Meseország, ahol dióbél-királykisasszonyok és dióbél-királyfik lehetünk egy szusszanásnyira: a lovasberényi Dióliget Budapesttől csak egy mókusugrásra van, de aki egyszer ide ellátogat, örökre itthagy egy darabot a szívéből. Cserébe vihet magával egy diónyi világmindenséget. A hely története már meseszerű: egy fiatal házaspár élet-szerelmének gyümölcse ez a sokarcú oázis.
Keveset tudunk róla, pedig a legfájdalmasabb betegségek egyike
A hemofília több mint 2700 ember életét keseríti meg Magyarországon – főleg, de nem kizárólag a férfiakét. A súlyos szövődményekkel járó betegséget gyógyítani nem lehet, de kezelni igen. Ugyanakkor a hemofíliában szenvedők életminősége nagymértékben függ a környezetük tájékozottságától is – ezért született meg ez a cikk.
Nosztalgiázás a buzsáki búcsúban: ilyen volt a falusi ünnep ötven éve, és ilyen ma
A somogyi Buzsák közösségében mindig is fontos volt a búcsú. Ötven évre visszamenőleg találunk archív felvételeket, amelyekből megismerhetjük, milyen volt egykoron a falu ünnepe. Az elmúlt hétvégén ide látogattunk, hogy felfedezzük, napjainkban miképp éltetik a hagyományokat.
„A székelyföldi csendben tudok igazán sokat tenni az emberekért” – interjú Dr. Köllő Gáborral
Zenél, a művészet és az irodalom szerelmese, közel tíz nyelven beszél, protestáns teológiából doktorált és civilben jár: Dr. Köllő Gábor nyárádremetei római katolikus plébánosról méltán tartják, hogy ő Bekecsalja élő lexikonja, akit ugyanúgy hallhatunk a szószékről beszélni, mint a sorskérdéseinkért folytatott tüntetések élvonalában. Életbátorságról, hivatásról és hitről beszélgettünk.
Kétszáz éves büszkeségünk, Teleki Sámuel munkája ma is lenyűgözhet bárkit
Éppen 200 éve, 1822. augusztus 7-én hunyt el Teleki Sámuel, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója. Az évforduló alkalmából Teleki évet hirdetett a sok tekintetben különleges erdélyi könyvmúzeum és régi könyves könyvtár. Ellátogattunk a nemcsak művelődéstörténeti, de turisztikai szempontból is érdekes gyűjteménybe, és nektek is ezt javasoljuk!
Egy nem hagyományos hagyományőrző – Nagy Csomor Andrással beszélgettünk
Fiatal jogász-focista is lehet népzenész – ezt bizonyítja a felvidéki Nagy Csomor András története. Önálló stílust teremt, zenekart alapít, közben egyetemre jár, külföldön tanul, újságíróként dolgozik, és majdnem profi focista lett – pedig még csak huszonéves. Saját zenéjéről, pályaképről és a hagyományok erőforrásként való használatáról beszélgettünk.
30 éves hímzőverseny tartja életben Kisjankó Bori hagyatékát
Idén 30 éves a Kisjankó Bori Hímzőpályázat. Önmagában is nagy teljesítmény, hogy a népi kultúra eltűnésével a kézműves hagyomány továbbvitelében ilyen kitartóak (és egyre professzionálisabbak) a követők, de a megmérettetés ennél többről szól. Reménykeltő, hogy a tudás, amiről azt hittük, csak múzeumokban találjuk már, ott van a specialisták és az érdeklődő fiatalok ujjaiban.
