A Viburnum opulus 'Roseum' – közismert nevén labdarózsa – a kányabangiták egyik különleges fajtája, amely látványos fehér gömbvirágaival díszíti a kerteket – általában tavasz végén, nyár elején. Idén az én kertemben is korábban nyílt, és mivel nagyon szereti a vizet, buján ontja virágait a ház előtti kiskertben. A kapun átkandikálva várt haza, csokrosan nyíló, hógolyószerű virágjaival bólogatva üdvözölt, mikor végre megérkeztem. Gyermekkorom kedves emlékeit idézi bennem ez a szabályos labdavirágzatot hozó bokor. 

Finom, kiadós, és zsírszegény – és akkor még csak három nyilvánvaló érvet soroltunk fel a pulykahús fogyasztása mellett. A tengerentúlról származó baromfi azonban ennél több figyelmet érdemel, hiszen gasztonómiai kultúránk egyik legjobban variálható, tápanyagokban gazdag alapanyaga. Miért érdemes rendszeresen fogyasztanunk pulykát? Utánajártunk!

Szűzvirág, Szűz fa, Szűzliliom, Madonnaliliom – csupán néhány elnevezés, amelyből kiderül, hogy a fehér liliomot Szűz Mária virágaként tiszteli a kereszténység. A rózsa után a második legfontosabb virág a bibliában: a tisztaság és az ártatlanság szimbóluma. Már akkor így gondolták ezt, mielőtt tudhatták volna, hogy olaja valóságos csodaszer.

Számunkra elsősorban a lokális lépték jelenti az élhető, belátható és épeszű cselekvési keretet és viszonyítási alapot a mindennapokban, de néha nem árt kitekinteni ebből, hogy megértsük: a mi helyi cselekvésünk milyen globális kontextusban zajlik. Az Innova Market Insights holland piackutató rendszeresen monitorozza a globális fogyasztói trendeket és vezető szerepet tölt be az élelmiszer-, ital-, szépség- és testápolási szektorok piacelemzésében. Áprilisban közzétett Új termék trendfigyelés: A fenntarthatóság legújabb globális trendjei. című kutatásának gondolatait osztjuk meg.

120 éve ezen a napon hunyt el a magyar irodalom nagy történetmesélője, Jókai Mór. Aki nemcsak az iskolai kötelezőkből ismeri munkásságát, annak mai napig élmény újraolvasni terjedelmes természetleírásait, érzékeny jellemábrázolásait, és szívesen belefeledkezünk történetszövésébe. Hány kérdésre tudod a jó választ az életével, életművével kapcsolatban? Töltsd ki kvízünket, és kiderül!

A tükör lehet az oka, persze, de eljön az idő, amikor bevillan, hogy van az a pénz, amit megadnál, csakhogy ne legyen téma a korod. Van az az energia, amit kencére, vitaminra, speciális kezelésekre, fittness‒wellness‒happyness programokra szánnál, hátha elég lesz a genetika ördögének, a biológia törvényeinek és jajj… a robogó idő fékentartására. Közben persze vígan lejtenek el melletted az örök ellenpéldák, hogy akaratlanul bár, mégis sebesen zúzzák még apróbbra maradék önbecsülésed. Mégis mit csinálnak másképp az örök-ifjak? 

Apró harangjaiból olyan erős illat árad, hogy méltán érezhetjük: a harangvirág amilyen pici, éppen annyira dominálja a környezetét, amikor nyílik. Május elsejét nem véletlenül szentelik a franciák a gyöngyvirág ünnepének. Ezen a napon kis gyöngyvirágcsokrokat adnak szeretteiknek, hogy szerencsések, egészségesek és boldogok legyenek egész évben. Akinek a csokrában van 13 harangocskával illatozó gyöngyvirágfürt, annak a sorsa végérvényesen jóra fordul. E szerény virág nagy hagyománnyal rendelkezik Európában, több legenda, hiedelem és szokás fűződik hozzá, és a magyar népi szimbolika és folklór számára sem ismeretlen. Története legalább annyira izgalmas, mint bódító illata.

A tánc minden formája csodálatos: annak is, aki járja, de annak is öröm, aki csak nézi. Különösen, ha izgalmas filmbe keretezi egy zseniális rendező. Milyen táncos filmeket ismersz? Felismered a klasszikusokat és a moderneket egy-egy gondolat vagy idézet alapján? Derítsd ki! Töltsd ki kvízünket!

A tavaszi fagyok, más néven „késői fagyok”– különösen a gyümölcstermesztésben – ilyentájt, fagyosszentek előtt a kertészek legnagyobb aggodalma. Valóban hatalmas károkat képes okozni egy hirtelen jött mínusz, de védekezni is lehet ellene. A héten virulens tartalomként söpört végig a világhálón egy dél-tiroli felvétel, amelyen óriási szőlőültetvényeken fagyvédelmi gyertyákkal melegítették a szőlőt a helybéliek. Ha csak a képsorokat nézzük, pontosan érzékeljük, mit jelent, ha nyafogás helyett összefogással vesszük fel a harcot a természeti károk ellen.

Örök felelősségünk marad az emlékezés és az emlékeztetés, ahogy az is, hogy észrevegyük, hová vezethet a gyűlölet, kortól függetlenül. A holokausztot az emberiség szégyenfoltjaként égette bele történelmünkbe a 20. század. Nincs mentség rá, és szavakkal nem is lehet pontosan visszaadni, ami történt. Ezért is olyan értékesek a túlélők, akiktől kérdezhetünk, visszaemlékezéseik a valóság mozaikjaiból rakják össze a sötét korképet. A holokauszt magyar áldozatainak emléknapján a buchenwaldi koncentrációs tábort megjárt, tavaly szeptemberben elhunyt Fahidi Évára emlékezünk egy 2021-ben rögzített beszélgetéssel – táncba ölelt szeretete örökké velünk marad.  

Rhea, Kronosz felesége és Zeusz anyja méltán vált a görögök tavaszünnepének főhősévé már az ókorban. A mitológia szerint ugyanis Kronosz az elő öt közös gyermeküket lenyelte, abbéli félelmében, hogy azok veszélyeztetik hatalmát, és végül a legkisebbik testvér, Zeusz mentette fivéreit és nővéreit a haláltól: végül a három fiútestvér osztozott a világ uralmán, három lánytestvérük pedig istennőként éltek az Olümposzon. A görögök az istenek anyjaként tisztelték Rheát, neki szentelték tavaszünnepüket, amely a mai anyák napja eredete. Később az őskeresztények Szűz Mária tiszteletének szentelték nagyböjt negyedik vasárnapját, a 17. századi Angliában pedig már az összes anyára kiterjedt a megemlékezés, és időpontja kitolódott a húsvét utáni negyedik vasárnapra. Jelentősége nem változott, formája annál inkább – készüljünk együtt anyák napjára!

A 20. századi magyar történelem sötét fejezetei legfeljebb árnyalataikban különböznek egymástól. Az I. világháborút követő „vérveszteség” után felocsúdni sem volt időnk, máris belesodródtunk a II. világháború szörnyűségeibe. Épeszű ember belegondolni sem mert, nemhogy elhitte volna a deportálások hírét. Ugyanígy sokáig nem vette komolyan a honi és a külhoni magyarság a Beneš-dekrétumok irányelveit sem, gondolván, hogy ilyesmit úgysem mernek megtenni. 1947. április 12-én indult el Felvidékről az első vasúti szerelvény az otthonaikból kitelepített magyarokkal, akik közül sokan Tótkomlóson telepedtek le. Riportunk anyagát 2021-ben rögzítettük – emlékeznünk és emlékeztetnünk pedig ma is kötelességünk.