Egy férfi attól lesz erős, hogy mellette van egy erős nő – nem csak a táncban: Fitos Dezsővel és Kocsis Enikővel beszélgettünk
A néptánc reneszánszát a szerelem élteti. De nem ám a közhelyes, folklór iránti rajongás, hanem azoknak a zseniális alkotóknak a forrás, a teremtés és egymás iránti szerelme, akik nemcsak életre keltik eleink gazdag tánchagyományát, de virtuóz koreográfiáikkal, vibráló előadásmódjukkal mágnesként vonzzák ebbe a világba a ma emberét is. Két ilyen csillagszemű, táltoslábú tehetséggel, Kocsis Enikő és Fitos Dezső Harangozó Gyula-díjas táncművészekkel, a Fitos Dezső Társulat vezető házaspárjával beszélgettünk – nem csak néptáncról.
Mi vezetett idáig a közoktatásban? – Trencsényi László pedagógiai kutatóval beszélgettünk
Tömegesemények, sztereotípiák és csatornázatlan indulatok – ezt a képet mutatja a mai közoktatás a felületes szemlélőnek. A szűnni nem akaró elégedetlenséget sokkal összetettebb problémahalmaz táplálja, semhogy leegyszerűsíthetnénk a sztrájkok okait a tanárok bérproblémáira. Valószínű, újabb korszakváltáshoz érkeztünk a magyar közoktatásban, ahhoz pedig, hogy megértsük, mi vezetett idáig, nem árt ismernünk a történelmi előzményeket. Trencsényi László egyetemi oktatóval, pedagógiai kutatóval, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökével jártuk végig a hazai közoktatás korszakváltásait.
Háziasítottuk, de lélekben vad maradt: a libák sorsa Magyarországon
A legrégebben háziasított baromfifajok közül a lúd az egyik legérdekesebb. Költöző madarunk egész életciklusa, viselkedése a vándoréletmód genetikai örökségét tükrözi. Háztáji hasznosítása, feldolgozása szempontjából ugyancsak tökéletes szárnyasjószág: tollát párnába, húsát levesbe és pecsenyének, máját igazi ínyencségnek, tojását pedig (a keltetésen kívül) étkezési célra is felhasználhatjuk. Mégis leginkább Márton-nap környékén kerül libaétel az asztalunkra. Miért is?
Életmentő az a tudás, amit épp elfelejt a világ – interjú Ambrus Lajossal, a Nagy almáskönyv szerzőjével
Őshonos gyümölcsfajtáink tenger-gazdagságából mit sem érzékelnénk ma már, ha néhány lelkes, ráadásul fegyelmezett kutató és gyűjtő el nem kezdte volna ismét felbecsülni, dokumentálni, a génprogram keretében újra szaporíthatóvá tenni a régi fajtákat. Erről szól a Tündérkert program, amelynek egyik aktív képviselője Ambrus Lajos író, borász, pomológus, a Nagy almáskönyv szerzője, akivel Vas megyei birtokán, Egyházashetyén beszélgettünk.
„Nem tudom még letenni ’56 témáját, pedig már szeretném” – interjú Pigniczky Réka dokumentumfilmessel
Magyarként amerikai, amerikaiként magyar, és mindkét szempontból a szubjektív történelem krónikása: Pigniczky Réka vizuális történetmesélő ’56-os szülők gyermekeként élte meg a magyar forradalom sorsfordító hatásait. Politológiai és újságírói előképzettséggel vált dokumentumfilm-rendezővé. Személyes életútról és az elkészült filmek erejéről beszélgettünk.
Kilója 12 millió forint, és nálunk is terem: sáfrányszüreten jártunk
Hogy is feledkezhettünk meg erről a különleges fűszernövényünkről, amelynek termesztőiként hajdan az európai nagyok között tiszteltek bennünket, és az 1700-as években még a magyar konyha egyik alapfűszere volt? A jóféle sáfrány (Crocus sativus) ősidők óta az emberiség egyik legbecsesebb fűszere, gyógynövénye és egyben egyik legdrágább árucikke. Kilója ma 12 millió forintba kerül, és ha megismerjük termesztésének, szárításának körülményeit, pontosan megértjük, miért is ér legalább ennyit. Az idei sáfrányszüret vége felé az úrhidai sáfrányültetvényen jártunk, amelyet Horváth Lénárd és családja gondoz és fejleszt évről-évre.
A nők az orvosokban, a férfiak az internetes diagnózisokban bíznak, pedig az álhírek az életünkbe kerülhetnek
Az információ hatalom – szól a közhely, a minőségi különbségre való hivatkozás nélkül. Tökéletesen igaz: a megbízható forrásból származó, hiteles információ ugyanúgy befolyásol, mint a torzított, álhírekkel teli kommunikáció, csak a kétféle minőség tétje különbözik. A korrekt tájékoztatás szinte minden esetben előnyünkre válhat, míg az álhírek fogyasztására általában ráfázhatunk. Különösen, ha egészségvédelmi kérdésekről van szó.
Európában az egyik legnagyobb skanzen a miénk – interjú a szentendrei skanzen főigazgatójával, dr. Cseri Miklóssal
Gyermekek, fiatalok, felnőttek, idősek találkozóhelye és mindannyiunk számára igazi életiskola: a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Európa egyik legnagyobb ilyen intézményeként helyezte fel a magyar népi kultúrát a kontinens és a világ kulturális térképére. 1967-es alapítása óta rengeteget gazdagodott, gyűjtőköre ma már a jelen társadalmi, kulturális problémáira is reflektál. Dr. Cseri Miklós etnográfus-muzeológussal, a főigazgatóval beszélgettünk a Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából.
„Ha eltűnnének a gombák, három éven belül kihalna a földi élet” – Albert László mikológussal beszélgettünk
Most tele van az erdő gombával, mintha a természet szeretne kárpótolni bennünket a nyári gombaszezon kieséséért. Ez a különleges, se növény se állat élőlény sokunk kedvence, rengetegen szedik a különböző gombákat fogyasztási céllal annak ellenére, hogy a laikus gombagyűjtők viszonylag szűk ismerettel rendelkeznek a hazánkban élő gombafajokról. Nem veszélytelen vállalkozás, hiszen vannak mérgező gombák, amelyekből akár egyetlen példány is egy egész család életébe kerülhet. Albert Lászlóval, a Magyar Mikológiai Társaság elnökével beszélgettünk a gombákról és a gombagyűjtés szabályairól.
Az idősek aktívan is alakíthatják egy település életét: az Őszirózsák Nyugdíjas Klub Egyesületnél jártunk, Gombán
Gomba, ez a Budapesttől félórányi járásra lévő, háromezer fős község sok évvel ezelőtt lopta be magát a szívembe gyönyörű fekvésével, szív-lélek embereivel. Több nevezetességét is volt szerencsém megismerni az évek során, de ami ennél sokkal fontosabb, és ami valóban visszacsalogat időről-időre, azok az idős emberek, akiknek a község otthonosságát, vendégszerető légkörét köszönheti. Az idősek világnapján az Őszirózsák Nyugdíjas Klub Egyesület tagjaival beszélgettünk.
