„A civilizációk ütközése még ma is tart" – Andrássy Attila rendező Csurka István Megmaradni című drámájáról

Friss bemutatót láthattunk tegnap este a történeti múlt feldolgozására szakosodott Udvari Kamaraszínház színpadán: Csurka István Megmaradni című drámáját a színházalapító Jászai Mari-díjas rendező, Andrássy Attila állította színpadra. A darab a ’80-as évek Romániájában játszódik, és három barát viszonyán keresztül mutatja meg az elnyomásban élő kisebbségi lét alapvető dilemmáját. A menni vagy maradni kérdésre adott válasz tétje a nemzeti identitás megőrzése: a megmaradás ügye egyéni felelősség, de közösségi érdek. Andrássy Attila rendezővel beszélgettünk.

Népzenéből és rockból szerelem – Kiss Katával és Bikics Tiborral beszélgettünk

Először különleges hangja tűnt fel, majd ahogy egyre többet beszélgettünk, különleges élettörténeteivel varázsolt el. Kiss Kata énekes, a Kiss Kata Zenekar megalapítója, ma már többlemezes, ismert alkotóművész, akire a szerelem is a zene által talált rá. Bikics Tibor billentyűssel, a Z'Zi Labor együttes korábbi zenészével, valamint közös fiukkal, Borsával alkotnak egy családot – az életben és a színpadon egyaránt. 

Gyerekeink online biztonsága a mi kezünkben van – IT-hős vagy kiberbalek leszel?

A leglehetetlenebb forgatókönyveket mindig az élet írja, és minél abszurdabb egy eset, annál élesebben kiviláglik a tanulsága. Manapság a rémtörténetekkel már nem a filmekben találkozunk, hanem az online- és kibervilágból zúdulnak ránk. Szinte mindannyian ismerünk legalább egy olyan sztorit, amit elrettentő példaként szoktunk mesélni a digitális biztonsággal kapcsolatban. Nincs egy hónapja, hogy az alábbi történetet hallottam.

„Ezekben a borokban egyértelműen női kézjegy van” – Luka Enikő borásszal beszélgettünk

Titokzatos dolog a bor. Minősége természet és ember harmonikus együttműködésétől függ, de igazi zamatát, egyedi karakterét készítőjének szenvedélye, odaadása formálja, személyes története árnyalja. A fertőrákosi Luka Pincészet borait sem csak az évjárat jellegzetességei és a fajtajegyek teszik különlegessé: készítésük körülményei, a pincészetet vezető Luka Enikő kézjegye és a családi szőlészet, borászat története legalább annyira része e borok esszenciájának, mint a szőlő aromája. Rendhagyó sikertörténetről mesélnek a szüret idején.

Az első magyar seriff Amerikában, aki a kaliforniai bor atyja is: ő volt Haraszthy Ágoston

Sok kiváló borászra büszkék lehetünk Magyarországon, akik határon innen és túl nemcsak a magyar szőlő, de a magyar szőlőművelés és borkultúra hitelét is megalapozták, kárpát-medencei örökségünket felírták a világtérképre. Olyan is van közöttük, aki nem is itthon, hanem Tengerentúlon tette le névjegyét a szőlőtelepités és a minőségi borkészítés asztalán. Haraszthy Ágostont minden magyar embernek ismernie kell – és sokat segíthet ebben az etyeki Haraszthy Pincészet, aminek belestünk idei szüretére.

Műtrágya helyett: most vesd be a magyar bioszert, hogy jövőre is szép legyen a kert !

A jövő évi termés minősége és hozama nagymértékben az őszi talajmunkálatokon múlik, érdemes hát figyelmet fordítanunk a föld megfelelő gondozására, mielőtt még a fagyok beköszöntenek. A legmakacsabb növényi részek is értékes humusszá érnek tavaszig, ha most gondosan felaprítjuk és beforgatjuk őket a talajba. Tanuljunk meg tehát helyesen komposztálni! Márton Balázs, az Agro.bio Hungary Kft. vezetője segít eligazodni a kezdő kertészeknek is a komposztálás rejtelmeiben.

A körömlakk nem bomlik le soha: Kovács Zsófia Adrienn környezetkutató megoldaná a kozmetikai hulladék kérdéskörét

Rendszerint csak addig érdekel bennünket a kencék és a sminkeszközök sorsa, amíg napi használatukat élvezzük. De mi van a félig üres, esetleg lejárt szavatosságú vagy divatjamúlt kozmetikai eszközökkel? Kevesen gondolják végig, hogy hulladékként ezek végül a környezetbe kerülnek, és nemcsak azt károsítják, hanem az ivóvízünkbe is bemosódnak. Kovács Zsófia Adrienn környezetkutató innovatív megoldással állt elő: kozmetikai hulladékgyűjtő hálózatot hozott létre munkatársaival, és megoldaná az újrahasznosítást is. 

„Mindennap örömteli várakozással lépek be a kórházba” – interjú dr. Ficzere Andrea kórházigazgatóval

Neurológus, reumatológus, kórházigazgató, a Magyar Kórházszövetség alelnöke, a Fogjunk Össze Alapítvány alapítója, idén augusztus 20-a óta pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Polgári Tagozatának kitüntetettje: dr. Ficzere Andrea azon kevés nők közé tartozik Magyarországon, akik orvosként a szakma irányításából és az orvoskommunikáció korszerűsítéséből is oroszlánrészt vállalnak. Figyelni tanít bennünket arra, hogy a fontos dolgokra mindig legyen idő, hogy a nehézségekről merjünk beszélni és, hogy az összefogás ereje éppúgy lelki és testi egészségünk fokmérője, mint a tudatos életmód.

„Amikor a Prada alapítója nálam választott táskát a feleségének, éreztem, hogy nagy a felelősség” – interjúnk Steixner István bőrművessel

Bár a tárgyak élete az őket létrehozó gondolattal indul, majd az elkészült darabok használatbavételével folytatódik, saját történetük csak akkor kezdődik el igazán, amikor megszólítanak, összekapcsolnak bennünket. Steixner István bőrműves munkái láttán azonnal meg szeretnénk érinteni a míves darabokat, amik kézbevéve beszélgetésre ösztönöznek. Mintha készítőjük ösztönösen tudná, hogy semmi sem lehet fontosabb a kapcsolódásnál, ami kultúránk szövetét teszi időtlenné. A Steixner bőrműhelyben az is kiderül, hogyan.

A természetben élni és az ajándékaival gazdálkodni – interjú a Zselic Kapuja Gyógynövénykert és Farm tulajdonosaival

A farm, ahol Mónika és Ricsi él, a Zselic egy szinte érintetlen darabja: most szelidítik, ismerkednek vele, tanulnak együtt élni a természettel és annak törvényeivel, hiszen mindketten a városból érkeztek. Gyakorlatilag a semmiből építettek otthont egy domboldalban, víz és áram nélkül. Ma már kerttel, állatokkal, sőt, házbővítéssel rendezkednek be egy hosszú és izgalmas kalandra: a természetközeli életformára. Lélekmelengető volt ez a délelőtt.

Egy baszk nagymama receptjeinek és a magyar boroknak mesteri elegye: ez a Cut&Barrel

Az elmúlt tizenöt évben érezhetően nagyot változott a hazai borkínálat és étkezési kultúra: ezt a fordulatot szokták kulináris forradalomnak nevezni. A változás egyszerre több szálon indult meg. Egyfelől erősödtek az újjáéledő és újonnan születő családi borászatok, másfelől megérkezett a világkonyha, harmadik szálon pedig a fine dining irányába mutató kezdeményezések szaporodtak. Az argentin származású Carlos Alberto Coelho és magyar felesége, Ingeborg mindhárom területen kivette a részét a munkából.