500 évvel ezelőtt ezen az éjszakán ért véget a portugál felfedező, Magellán Föld körüli útja a Fülöp-szigeteki Mactan szigetén, ahol a helyiek nyilakkal fogadták a betolakodókat, megölve a portugál-spanyol expedíció kilenc tagját, köztük Magellánt is. A bennszülöttek vezérét, Lapulaput azóta nemzeti hősként tisztelik a Fülöp-szigeteken. Mi most mégis Magellánra emlékezünk.

Az iparmágnásokat szokás csodálni, tisztelni és kicsit irigykedve figyelni, de általában nem ismerjük az emberi oldalukat, legtöbbjüket szakmai tevékenységük marasztalja az utókor emlékezetében. Zwack Józsefről azonban nyugodtan kijelenthetjük: legalább annyit tett a külvárosi szegényekért, mint a magyar likőriparért majdnem két emberöltőnyi élete során.

Negyvenhárom díj nyolcvanöt év alatt, amiből hatvannégy év aktívan telt a pályán: ez annyi, mint átlagosan másfél évente egy elismerés. Szerették, szerettük, és bizton állíthatjuk, hogy ő is szeretett bennünket. Így válhatott igazi színészóriássá egy hálás közönség örömére. Törőcsik Mari mától az égi társulat örökös tagjaként folytatja pályáját.

Mellékszereplőnek lenni nem akármilyen feladat: különösen, ha az alsó középosztály különböző figuráit kell árnyaltan ábrázolni százhetvenhét magyar filmben – 1923-tól egészen 1977-ig. Kész szociográfiai alapozás, amit tőle kaptunk a két világháború közötti Magyarország paraszti és a világháborúk utáni munkás életformáról. A kritikusok így emlegették: „a legjobb magyar epizodista.” Ő Makláry Zoltán, Kossuth-díjas színész, akinek karcos hangja, karakteres vonásai és jellegzetes mozdulatai ugyanúgy jelenetek sorát tették emlékezetessé, akárcsak a korabeli filmslágerek.

Van az úgy, hogy a röhögés kicsit sokba kerül, főként, ha nemzetközi nagyvállalatok költséges termékfejlesztésének bonyolult és hosszadalmas folyamatai során marketingesek idézik elő, véletlenül. Elkészül egy új termék, bekopognak vele a célpiacra és puff! Nagyot szól, ahogy hasra esnek a prózai valóságban: az adott kultúrában mást jelent a márka üzenete vagy az új termék neve, szlogenje, így – utólag érthető okokból – az áru raktáron marad.

Kettős köszöntővel illik kezdenünk: egyrészt gratulálunk a Kossuth-díjhoz, másrészt pedig Isten éltesse Lovász Irént 60. születésnapja alkalmából! A tudomány és az előadóművészetek terén is sokat tett a magyar népdalok megismertetéséért, megszerettetéséért. Neki hála nemzetközi szinten is sokan hallhattak magyar népdalokat és ismerhették meg azok fantasztikus erejét. Születésnapi interjúnk.

„Védőmaszkban jár a nyuszi,Locsolásért nem jár puszi.Itt maradok, a szobámban,Meglocsollak távmunkában.” 

Harang alakú szoknyák ringó tarkasága vonul a templom felé: vasárnap van, a húsvéti misére felsorakozó lányok születési sorrendben ülnek be az első sorokba. Utánuk a fiatalasszonyok, majd ahogy egyre hátrébb látunk, mindinkább idősödik az ünneplő tömeg. Rend van. Legalábbis így volt ez Bujákon régen, és akik emlékeznek rá, igyekeznek ma is tartani a hagyományt ilyenkor is, az év legnagyobb sátoros ünnepén.

Lehet, hogy a gólya hozza a gyereket, de hogy lövése nincs a családtervezésről, annyi szent. Nálunk ugyanis már a család két generációjában tartott akkora pihenőt, hogy az nekünk rendre tizenkét évünkbe került: öcsém és köztem, aztán a saját gyerekeim között is ennyi a tisztes távolság. Aki két-három kicsi gyereket nevel egyszerre, pontosan tudja, mennyire nem egyszerű az élet a szanaszét szaladgáló csöppségekkel, és talán vágyódva gondol azokra a családokra, ahol a nagyobb gyerek már besegíthet a kisebb(ek) terelgetésében. A testvérek közötti nagy korkülönbség valóban sok cifra helyzetet szül, de rendkívüli előnyökkel is jár.

„A magyaroknál a káromkodás afféle biztossági szellentyű,  melyen keresztül a felforrt indulat elrepül” – állította Jókai A mi lengyelünk című regényében, és alighanem igazat adhatunk neki. Tetszik vagy sem, a káromkodás elég szívós nyelvi és kulturális jelenség. Olyannyira, hogy egyik magyar káromkodásunk komoly nemzetközi karriert is befutott, és Németországban ma is előfordul. Sőt, a Moldovai Köztársaságban még vezetéknév is született belőle. Úgy tűnik, nemcsak erkölcsi kérdés, de a nyelvi kreativitás és az összetartozás egyik eszköze is.

Különleges színpadi jelenség, akinek tehetségét, munkáját és értékrendjét többek között Jászai Mari-díjjal, Érdemes Művész kitüntetéssel és az egyéniségéről talán legtöbbet eláruló Psota Irén-díjjal is elismerte a szakma és a nagyközönség. Üde színpadi jelenléte mellett filmek, szinkronmunkák, hangoskönyvek, zenei fellépések és lemezek teszik emlékezetessé alakításait. Maximalizmusa egyszerre áldás és sorsfeladat, kíváncsisága és a természet iránti szenvedélye alapvető karaktervonásai. Für Anikó színművésszel a tökéletesség olvasatairól és az egyéniség erejéről beszélgettünk.

Emberemlékezet óta alapvető törekvése a kultúrának, hogy a kiemelkedő eseményeken megadja a módját az ünneplésnek íz- és látványvilágban egyaránt. Legnagyobb sátoros ünnepünk, a Húsvét, a keresztény ünnepkörön túl egyben a gazdasági év tavaszünnepe is, így gazdag hagyományvilággal örülünk neki évről-évre. Összegyűjtöttük a legjellemzőbb hazai húsvéti „kellékeket”, amelyek nélkül nem is igazi ünnep az ünnep.