
„Frida Kahlóval azonosítanak, azt sem tudják, hogy ez magyar viselet” – interjú az Aurora FolkGlamour megálmodójával
Mikor jelentél meg először az utcán így, bokrétában?
Először 7 évesen jelentem meg saját mellényben, amit a pécsi vásárban kaptam, de már ovis koromban is karácsonyfadíszt kötöttem a fejemre, kasmír kendőt, alsószoknyát viseltem. Általános iskolába is mentem úgy, hogy mezőségi ing volt fölül, kordbársony szoknya alul. Egy élményem nagyon megmaradt ezzel kapcsolatban: a néprajztanárunk fölállított egyszer az órán, mondta a többieknek, hogy „nézzétek meg, milyen szép az a mezőségi ing”, a többiek pedig kigúnyoltak. Azt sajnos be kell látni, hogy az átlagember számára a viselet ciki. Viszont az a tapasztalat, hogyha a divatba csomagoljuk, és ezzel – nagyon büszke vagyok rá –, kétszer is amerikai divatmagazin címlapjára kerülünk, akkor már el lehet adni. Mondhatom, hogy „figyelj, ha nekik ez menő, ha a Nicole Kidman is hordja, akkor te is büszke lehetsz rá”.
