Minden nagy múltú európai szőlészeti és borászati kultúra alapvetően a szerzetesektől eredeztethető, és ez Magyarországon sincs másképp. Az államalapítás időszakától, a pannonhalmi bencések megérkezésével indul el a hazai szőlészeti és borászati kultúra megteremtése és fejlődése.

A bors, ez az aprócska fekete fűszer, amely ma szinte minden konyhában megtalálható, évezredek óta formálja az emberiség történelmét. A bors története nem csupán egy fűszer krónikája, hanem egy olyan eposz, amely magában foglalja a kereskedelem, a felfedezések, a háborúk és a kultúrák találkozásának izgalmas fejezeteit is.

A kecskemét-hetényegyházi Univer gyártóbázis szélesre tárja kapuit a magyar közönség előtt, hogy minél többen megismerkedhessenek a hungarikumként is elismert kiváló paprikakrémek titkaival. Immár második alkalommal rendezik meg e célból az Erős Pista Fesztet. Tudod, miről szól? Kvízezz, és derítsd ki!

Minden évben különös csoda tanúi lehetünk, ha végigkövetjük, hogy kerül a szőlő a tőről a hordóba, hordóból a palackba. Ahhoz pedig, hogy igazán értékelni tudjuk a készterméket, nem árt tudni, honnan indult a borkészítés kacskaringós története, és ma milyen tanácsokat illik megfogadni annak érdekében, hogy szép emlék maradjon a szüret – és a borkóstolás is.

Globalizáció ide vagy oda, éppen tudásunk összetételén és minőségén mutatkoznak markáns különbségek, egészen pontosan a tapasztalati tudásban. Ami egy vidéki gyereknek evidencia, azt a városi gyerek nem biztos, hogy ismeri. Kiszaladni a kertbe egy kis valamiért: ezt az élményt kevesen tapasztalják meg a nagyvárosban élők közül – többek között ezen is kíván változtatni a közösségi kertek mozgalom. Többről is szól… mindenkihez.

Ha nem tanítottak volna imádkozni, akkor is biztos lennék benne, hogy a világ nem a véletlen műve. Olyan teremtményeket ugyanis, mint a gomba és a hal csakis a legnagyobb titkok tudója képes kigondolni, mi pedig, földi halandók, örök életünkben kutathatjuk titkaikat. E két kivételes élőlény különleges helyet foglal el a szívemben gyermekkoromtól fogva. A halak cikázó mozdulataiban fel-felvillanó pikkelyek, lenyűgöző némaságuk, fürgeségük legalább annyira megbabonázott, mint az erdő mohapadlójából előfurakodó harmatos kalapkák. Nagymamámmal és édesapámmal volt szerencsém rengeteget gombászni: a havason főleg rókagombát szedtünk, a dombvidék erdeiben őzlábat, keserűgombát, kékhátut, galambgombát, vargányát, a mezőn pedig csiperkét és szegfűgombát. Azóta is az egyik legkedvesebb szórakozásom a gombászás, amire idén most, a nyár végi első esők után volt először alkalmam. 

Különleges fűszer, jellegzetes aromával: a szömörcék családjába tartozó sumac ősidők óta kedvelt ízesítő, de afrodiziákumként és festékanyagként is előszeretettel alkalmazták a középkorban. Íze igazán egyedi: kellemesen savanykás, citrusos, ugyanakkor van benne egy enyhe édes és gyümölcsös jelleg is. Sokan a citromhoz hasonlítják, de annál összetettebb, finomabb aromával rendelkezik. Ez a komplex ízkombináció teszi olyan sokoldalúan felhasználhatóvá a konyhában.

Jól fűszerezni annyit jelent, mint ismerni az alapanyagok tulajdonságait és a receptet, majd jó arányérzékkel vigyázni, hogy találkozásuk gyümölcse kiváló ízélmény lehessen. Leggyakoribb fűszerünk, a só egyben az egyik legkockázatosabb kalandjaink forrása az ízesítésben: olykor teljesen félreértik, máskor radikálisan mellőzik – az igazán profik azonban pontosan tudják, mikor és mennyi elengedhetetlen belőle a kiváló eredményhez. 

Ahogy a nagyanyámtól tanultam...

Régen, amikor még magunk vittük a búzát a malomba, az őröltetés rituáléjához az is hozzátartozott, hogy addig alkudoztunk a molnárral, míg a különböző kívánt finomságú lisztek a zsákba nem kerültek. Ma már sokkal könnyebb dolgunk van, hiszen készen kapjuk az egyes lisztfajtákat a boltban, nekünk csak azt kell tudnunk, pontosan melyikre van szükségünk a készítendő finomságokhoz és a kívánt hatás eléréséhez. Milyen lisztekből választhatunk? Melyik jelölés mit jelent? Ennek jártunk utána a Czelli Malom szakembereivel: Nagy Zoltán főmolnárral és Veizer Ferenc pékmesterrel, sütőipari szaktanácsadóval. 

Évről-évre meglepődünk a szeszélyes időjáráson, holott az aszály és az árvizek mondhatni kéz a kézben járnak már egy ideje. Rekord mennyiségű víztömeget várunk Magyarországra a napokban, javában zajlanak az árvízvédelmi munkálatok, csak egy a bökkenő: az érkező víz csak átutazóban szalad végig a magyar tájon, nem tudjuk megtartani, hogy később, amikor szükségünk volna rá, gazdálkodhassunk vele. Pedig nagyon nagy szükség volna erre a vízmennyiségre, és Magyarország földrajzi viszonyai kiváló adottságokat biztosítanak a hatékony vízgazdálkodásra. Nádasi Tamással, az Aquaprofit Tervező és Építő Zrt. elnökével, vízügyi szakemberrel beszélgettünk a magyar árvízvédelmi helyzetről, a víz megtartásának lehetőségeiről és egy megoldásról, amely minta lehet a további vízgazdálkodási beruházások tervezéséhez.

Közel 1000 km-es szakmai körtúrán vezette végig idén a Coop Hungary az idei Coop Rally résztvevőit a kelet-magyarországi régióban, hogy itt működő magyar vállalkozásokat és gyártóüzemeket látogassunk meg. A szakmai program célja felhívni a figyelmet a magyar termékekre, ezek előtérbe helyezésére a fogyasztói döntésekben. Minden minőségi magyar termék mögött magyar tőke, magyar munkaerő és magyar célok, álmok vannak – ez a hazai gazdaság fenntarthatóságának motorja. A 2024-es Coop Rally során felkeresett helyszínekről rövid összegfoglalót készítettünk: ezek mindegyike olyan állomás, amelyet akár a vidékre tervezett családi kiránduláson is szívesen meglátogatnánk.