Az alföldi homok megkötésére telepített szőlőkből végül az ország legnagyobb borrégiója fejlődött ki: a Kunsági borvidék. A történelmi Kiskunságban, a Duna-Tisza között és a Tiszazugban elterülő ültetvények virágillatú fehérborai, selymes rozéi és könnyű vörösborai méltán népszerűek ínyencek és alkalmi borfogyasztók körében egyaránt. Látogassuk meg ezt a termékeny tájat, amelyen nem volt képes megtizedelni a termést a filoxéra járvány!
Ha „csak” az akvarellfestészet hazai nagymesterét tisztelhetnénk az 1894. június 25-én Csongárdon született Piroska Jánosban, akkor is bőven lenne okunk méltatólag emlékezni róla, de a 93 éves kort megért művész élete más miatt is figyelemreméltó. A 20. század elejének viharos történelmi körülményeit is megszenvedő, több hurcoltatást is méltósággal viselő ember egyik legértékesebb hagyatéka – művészeti örökségén túl – Csongrád városának modern arculata, melyet polgármesteri működése során alapozott meg. A Hármas-Körös torkolatánál, a Tisza jobb partján fekvő város története éppúgy szerves része Piroska János életének, mint ahogy az ő életműve nélkül Csongrád történelme sem volna értelmezhető.
A véletlenek szülik a legjobb találkozásokat. Nem üres beszéd ez, magam is megtapasztaltam. A minap egy tikkasztó, sok gyaloglással és nézelődéssel járó nap után véletlenül vetődtem el a világ egyik titkos szegletébe: a Ráckevei Levendulásba. Meglepően kedves fogadtatásban részesültem: vidám beszélgetéssel, illatos limonádéval és különleges sütivel kínált Gyetkóné Klenovics Judit, a levendulás megálmodója és létrehozója. Oázis ez, ahová az idei levendulaszezonban nemcsak e különlegesen balzsamos aromájú virágért, de a hely egyedi hangulatáért és a jó szóért is érdemes volt ellátogatni. Az csak ráadás, hogy minden, ami itt terem, bio minősítéssel rendelkezik.
„Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van: soha sincs jó idő, mindig esik az eső” – szól a közismert népdal, melyet leginkább gyerekek szájából hallhatunk. A méltatlankodásban az emberi természetben rejlő örök elégedetlenkedést sejthetjük – pontosabban annak kifigurázását. Nagyon időszerű ma is, hiszen miközben nyáron a globális felmelegedés okozta hőségen vekengünk, nem árt, ha tudjuk, hogy száz évvel ezelőtt is volt kánikula, és akkor sem tűnt kellemesnek. Ráadásul faluhelyen nehéz mezei munkákat kellett elvégezni tűző napsütésen. Hogy viselték eleink a tűző napsütést? Józan paraszti logikával: legtermészetesebb módszerekkel.
Egyetlen konyhakertből sem hiányozhat a nyár közepén zsenge terméseit ontó bab, melynek rengeteg fajtájából válogathatunk. Minden gazdasszonynak megvannak a kedvencei, ahogy mindegyik fajtának az előnyei is – termesztés és felhasználás szempontjából mérlegelve. Mutatjuk a vetőmagként is kapható legkedveltebb bab fajtákat. A ti kertetekben melyikek teremnek?
Jókai is ismerhette a Szőlőből is lehet bort készíteni csattanójú közismert kaján viccet, melynek ha sorai mögé nézünk, igazolódni látszik, hogy a viccnek fele sem volt tréfa. Az élelmiszerhamisítás történetében külön fejezet illeti a borhamisítást, ugyanis ez az egyik legkreatívabb területe az élelmiszerek módosításának. Célja nyilván a bor szaporítása volt, és ez ma sincs másképpen.
Sodró erejű történet arról, ahogyan nő és férfi áttáncol egy életet – a Fitos Dezső Társulat Embertánc című produkcióját láthatja ma a nagyérdemű a Nemzeti Táncszínházban. Mozdulatokból, dallamokból és színekből szőtt életmese ez a néptánc nyelvén, benne minden fontos tanulsággal, életbölcsességgel egy olyan világból, melyből sokat meríthetünk még. A hagyományos népi kultúra kimeríthetetlen szellemi hagyatékából kínál egy jó karéjnyit Magyarország legfiatalabb hivatásos táncegyüttese, a nyolc párból álló Fitos Dezső Társulat. Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas táncművésszel és koreográfussal, az együttes művészeti vezetőjével az Embertáncról beszélgettünk.
A fiatal generáció világviszonylatban átlagosan 13,7 órát tölt vendéglátóipari egységben. Magyarországon él Európa legtúlsúlyosabb lakossága. Egy ma nyitó étterem átlagosan 14 hónapig üzemel. A jövő vezetői képessége az önismeret. – Ilyen és hasonlóan elgondolkodtató kulcsmondatok hangzottak el a METRO Fenntartható Gasztronómiai Fórumán. Kiváló szakemberek előadásaival, gondolatébresztő beszélgetésekkel, inspiráló eredményeket elismerő díjátadóval és fenntartható fogásokkal látta vendégül az érdeklődőket a METRO budaörsi Gasztroakadémiáján.
Itt az ideje egyik kedvencünk, a zöldbab elvetésének! A május végén, június elején földbe kerülő magokat többféle technikával is termeszthetjük – a lényeg, hogy a fajta igényeire figyelve kerüljenek a talajba.
Olykor egy-egy mondatban egész életfilozófia tömörül. Nagyjaink sok értékes mondása szállóigeként gazdagítja nyelvünket: minél többet ismerünk ezekből, annál színesebbre és annál pontosabbra tudjuk árnyalni mondanivalónkat. A szállóigék használatához azonban nemcsak pontos jelentésüket kell ismernünk, mint a közmondások esetében, de eredetüket is, tehát azt, hogy kinek a mondatával ékeskedünk. A szállóigék eredete, forrása rendszerint ismert: történelmi személyiségek, irodalmi művek, de akár filmek kiszólásai is emlékezetes, fölbemászó mondatokká válhatnak. Tedd próbára tudásodat! Pörgesd végig kvízünket, és derítsd ki, hány szállóigének ismered a szerzőjét!
Alföldi ízeink közül a karcagi módra főzött birkapörköltet 2014 óta hungarikumként tartjuk számon – nem elsősorban származási helye, inkább archaikus főzési technikája miatt. A Nagykunság központjában, Karcagon ugyanis a birkát egy erre alkalmas lapos aljú öntöttvas lábasban, „kaszrojban” teljes egészében megfőzik a pörkölt készítésekor. És nem ez az egyetlen titok az étel kapcsán.
Alig akad, aki ne szeretné. Jellegzetes illata, zamatos, savanykás íze, ínycsiklandozó látványa méltán emeli az egytálételek élvonalába. A töltött paprika a magyar gasztronómia egyik leghálásabb fogása, amit tájegységenként és családonként kis eltérésekkel ugyan, de mindannyian ismerünk és szeretünk.
