Világhírű magyar celeb kapott múzeumot: Gábor Zsazsa csillaga tovább ragyog
„Hollywoodot a magyarok alapították” – bizonyára ismerősen cseng ez a mondat. Zukor Adolf (a Paramount Pictures alapítója) és Fried Vilmos (William Fox, a 20th Century Fox alapítója) azonban „csak” az alapokat tette le, kellettek még hozzá Korda Sándor, Kertész Mihály (Michael Curtiz), George Cukor filmrendezők, Rózsa Miklós zeneszerző, Steiner László (Leslie Howard) és Löwenstein László (Peter Lorre), Tony Curtis színészek és még sok más magyar tehetség. Ilyen csillag Gábor Sári is, aki nem érte be kevesebbel: önálló kategóriát teremtett a filmiparban. Ő mutatta meg, mit jelent híresnek lenni, a celebség legteljesebb értelmében. Öt évvel halála után a világ legelső Gábor Zsazsa-múzeuma nyílt meg Budapesten, az Origo Filmstúdióban.
„Ott terem a boldogság, ahol elhagyjuk a kényelmi zónánkat” – interjú Navratil Andreával
Életsűrítmény, bölcsességesszencia, tudásvelő, lélekhúrszövet – csupa ilyesmit készít és tanít Navratil Andrea népdalénekes, tanár és biológus, aki nem belenevelődött, hanem tudatosan választotta a népi kultúra mintáit. Ahová a hangja nem ér el, példája oda is hat: így is rendet lehet vágni magunkban. Hogy nehéz? Egyre inkább. Hogy életmentő-e? Feltétlenül. Két feladat közt egy szusszanásnyi idő a mi beszélgetésünk, éppen csak a dallamát pedzegetjük valami keserédes dalnak, amit az élet kottáz a lelkünkben, és közben azt reméljük, hogy a „bárcsak” „lám csak”-ot terem, a dal belső csendességet és rendet hoz mindannyiunk számára.
„Egy életre elköteleződtem a fontos színház mellett” – interjú Kubik Anna színésznővel
Úgy őrizni lelkünk tisztaszobáját, hogy közben természetes könnyedséggel tudjunk közel kerülni az emberekhez – kevesek kegyelme. Kubik Anna Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színésznőnek éppen ebben rejlik istenadta tehetsége: a művészi létformában az életet, az életben pedig a művészet által megemelt értékeket képviseli. Nem címkéz és nem címkézhető, a színpadnak az ügyet kell szolgálnia és nem fordítva, a színészt pedig nem a kitárulkozás, hanem éppen a szemérmesség teszi hitelessé – erre tanít pályájával, egész lényével. Életről és művészetről beszélgettünk – mindkettőhöz szemérmesen közelítve.
A gyógyíthatatlansággal együtt a remény is belopakodik tudatunkba
Mi történik, amikor a gyógyíthatatlanság tudata válik az élet rendezőelvévé? Hogyan alakítja át egy végzetes kimenetelű kór a beteg és környezete életét, mindennapjait? Rövid válasz aligha létezik ezekre a nehéz kérdésekre, de néhány tipikus jelenséget érdemes összefoglalni. A legtöbb tapasztalattal az ápolási osztályok dolgozói, a hospice házak szakemberei és maguk a közvetlen és közvetett érintettek rendelkeznek a témában. Bár minden eset egyedi, a végzetes kimenetelű betegségek néhány jellegzetes lelki lenyomata felismerhető.
Kényszerből született, mára a legnagyobb a maga nemében: fedezd fel a Kunsági borvidéket!
Az alföldi homok megkötésére telepített szőlőkből végül az ország legnagyobb borrégiója fejlődött ki: a Kunsági borvidék. A történelmi Kiskunságban, a Duna-Tisza között és a Tiszazugban elterülő ültetvények virágillatú fehérborai, selymes rozéi és könnyű vörösborai méltán népszerűek ínyencek és alkalmi borfogyasztók körében egyaránt. Látogassuk meg ezt a termékeny tájat, amelyen nem volt képes megtizedelni a termést a filoxéra járvány!
„Afrika rég máshol tart, mint ahogy képzeljük” – interjú az Afrika-zöldítő Domonyai Andrással
Domonyai András elsősorban közgazdász, de színészként is dolgozott már, fő foglalkozása azonban már évek óra az agráriumhoz köti: Afrikában kertészkedik. Ami még ennél is érdekesebb, hogy szinte egész Afrikát bejárta már, és olyan értékes, friss tudással rendelkezik a hatalmas kontinensről, ami szemléletváltásra késztet – el kellene felejtenünk az Afrikáról alkotott sztereotípiáinkat, hiszen lehet, hogy ez a sokat szenvedett földrész lesz a jövő élelmiszerraktára számunkra is.
„Fél mellel nagyon nehezen tudtam elfogadni magam” – nem csak a testet töri meg az emlőrák
A nőiesség elleni egyik legalattomosabb merénylet az emlőrák. Nem egyszerűen fizikai egészségünket teszi tönkre, de önbecsülésünket is képes apró szilánkokra zúzni. De innen is fel lehet állni, ahogy interjúalanyunk, Kata is tette.
„A kipusztulás lassabban közeledik, mert a legtöbb méhész szenvedélyből dolgozik” – interjú Kutasi Tamással
A méhek különleges képességeiről, ember és méh szimbiotikus viszonyáról sokat hallottunk már, de kevesen ismerik a témát olyan mélyen, mint Kutasi Tamás. A Magyar Apiterápiás Társaság alelnökével, a Brunner Méhészet tulajdonosával a rendszerint április 30-án tartott Méhek napja alkalmából beszélgettünk.
„A szégyenérzet a gyógyulás halála” – A vastagbéldaganat „ciki”, ezért tabu, ezért is túl veszélyes
„A halál a vastagbélben kezdődik.” Elie Mechinoff Nobel-díjas orosz biológus mondata évszázados figyelmeztetésként lebeg fölöttünk. Emésztőrendszerünk és az azt érintő betegségek tükrözik leghívebben civilizációs ártalmainkat – ráadásként pedig olyan érzelmi terhekkel is nyomasztanak, mint a bűntudat, a szégyenérzet vagy a kontrollvesztés érzése. Betegségeink mindegyike érzelmi lenyomatokat hagy bennünk, így gyógyulásunk sem csupán a gyógyszereken múlik.
„Kiafisáltuk a plakátot, hogy tentálja a poport” ̶ Kvízezz, hány idegen szó jelentését ismered!
A sokak számára érthetetlen mondatra diákújságíró koromból emlékszem: egyik szerkesztőtársam ezzel a címmel közölt cikket az iskolaújságban, hogy felhívja a figyelmet az idegen nyelvi hatás veszélyeire. Így hangzik magyarul: „Kitettük a plakátot, hogy csábítsa a népet.” Nem is a mondat értelme volt a lényeg, hanem az idegen szavak erőltetett asszimilálásának érzékeltetése. Ezeket az idegen szavakat pedig meg kell tanulni helyesen használni.
