„Amikor a Prada alapítója nálam választott táskát a feleségének, éreztem, hogy nagy a felelősség” – interjúnk Steixner István bőrművessel

Bár a tárgyak élete az őket létrehozó gondolattal indul, majd az elkészült darabok használatbavételével folytatódik, saját történetük csak akkor kezdődik el igazán, amikor megszólítanak, összekapcsolnak bennünket. Steixner István bőrműves munkái láttán azonnal meg szeretnénk érinteni a míves darabokat, amik kézbevéve beszélgetésre ösztönöznek. Mintha készítőjük ösztönösen tudná, hogy semmi sem lehet fontosabb a kapcsolódásnál, ami kultúránk szövetét teszi időtlenné. A Steixner bőrműhelyben az is kiderül, hogyan.

A természetben élni és az ajándékaival gazdálkodni – interjú a Zselic Kapuja Gyógynövénykert és Farm tulajdonosaival

A farm, ahol Mónika és Ricsi él, a Zselic egy szinte érintetlen darabja: most szelidítik, ismerkednek vele, tanulnak együtt élni a természettel és annak törvényeivel, hiszen mindketten a városból érkeztek. Gyakorlatilag a semmiből építettek otthont egy domboldalban, víz és áram nélkül. Ma már kerttel, állatokkal, sőt, házbővítéssel rendezkednek be egy hosszú és izgalmas kalandra: a természetközeli életformára. Lélekmelengető volt ez a délelőtt.

Egy baszk nagymama receptjeinek és a magyar boroknak mesteri elegye: ez a Cut&Barrel

Az elmúlt tizenöt évben érezhetően nagyot változott a hazai borkínálat és étkezési kultúra: ezt a fordulatot szokták kulináris forradalomnak nevezni. A változás egyszerre több szálon indult meg. Egyfelől erősödtek az újjáéledő és újonnan születő családi borászatok, másfelől megérkezett a világkonyha, harmadik szálon pedig a fine dining irányába mutató kezdeményezések szaporodtak. Az argentin származású Carlos Alberto Coelho és magyar felesége, Ingeborg mindhárom területen kivette a részét a munkából.

 

Gyerekek által teremtett falu: riportunk a Fitos Dezső Társulat tehetséggondozó táborából

„Pörög a, forog a szoknya” miközben „egy pár lány, két pár lány” és az éppen hozzájuk való legények szaggatják cipőiket a kiscsőszi csűrben: zajlik a Fitos Dezső Társulat gyermek- és ifjúsági tagozatának nyári edzőtábora, közel százötven résztvevővel. Ropog a tánc, suhognak a szoknyák, izzik a levegő az amúgy is forró csűrben, de apraja-nagyja egyaránt érzi, hogy a szétrebbenő izzadságcseppek nem vesznek kárba: a néptáncos palánták őszi évadát kovászolják velük. Kocsis Enikő, Paár Julcsi és Fitos Dezső ugyanis  igencsak feszes tempót diktál a néptáncra és népdaléneklésre edződő utánpótlásnak. 

„A magyarság a Kárpát-medencében meglévő színekből új mintázatot kevert ki” – Katona Attila történésszel beszélgettünk

Augusztus 20-án a magyar államalapítást ünnepeljük, azonban a magyarság igazi ünnepelnivalója abban áll, hogy a Kárpát-medencében való letelepedése után meg tudott maradni önálló nemzetként a germán-szláv tengerben. Ahogy alakított bennünket a táj és a történelem, úgy mi is alakítottuk ezt a helyet. Vajon minek köszönhetjük megmaradásunkat? dr. Katona Attila történész, az ELTE Savaria Egyetemi Központjának docense válaszolt kérdéseinkre.

„Nem érdekes, mikor térül meg” – interjú a nőtincsi Seholsziget és Alpaka Farm építőivel

A nyár egyik legforróbb napját sikerült kijelölnünk alpakanéző sétánk időpontjaként, de nem bántuk meg. A Nőtincsen lévő alpakafarmon ugyanis igazán bájos jószágok és egy rájuk nagy gonddal vigyázó házaspár feledtették a kánikula kellemetlen mellékhatásait. Családi túránkat beszélgetéssel és egy sétával zártuk a Seholszigeten, ahol az alpakák mellett más, egzotikus állatok is élnek, játszótér és régi mesterségek várnak: még Jancsi és Juliska kemencéjébe is bekukkanthattunk. Ahol az alpakák története véget ér, ott kezdődik két különleges ember közös életmeséje, akik számára az Alpaka Farm és a Seholsziget Élménypark a szenvedély gyümölcse, amelynek értékét nem lehet pénzben mérni.

A design szakma oscarjának várományosa: Deák Zsuzsanna üvegművész

Több magyar innováció is született az építészeti üveg területén – például Losonczi Áron építészmérnök üvegbetonja és Hegedűs Andrea üvegtextilje. Most Deák Zsuzsanna üveg- és kerámiaművész jelentkezett előremutató fejlesztéssel: a szennyezett építészeti üveghulladék és üvegiszap újrahasznosításának technikáját dolgozta ki, a Re-built Glass nevet kapott anyagot, amely belsőépítészeti és dekorációs elemekben, dísztárgyakban kaphat új életet.

Kerekesszékben is táncművész maradt: interjúnk Horváth Renátóval

Mikor kezdődik az élet? Erre a kérdésre vannak ugyan tudományos válaszok, de pontos magyarázattal csak olyan ember tud szolgálni, aki már megtapasztalta, hogy az véget is tud érni. Horváth Renátó táncművész 23 évesen bénult le, gyakorlatilag négy óra leforgása alatt. Az ő mostani élete akkor kezdődött, 2019. december 3-án. Hogy táncos-e még? Örökké! Van, amit a sors cinizmusa sem képes tönkretenni: Testbe zárt ima című életrajzi táncelőadását tavasszal mutatták be.

„Egy táskával érkeztünk ide” – a felvidéki Bodó család tokaji borkalandjai

A jó bor ezernyi titka közül az egyik legértékesebb kapcsolatteremtő, közösségépítő erejében rejlik. Talán ezért is vallják a kiváló borászok, hogy a szőlővel és a borkészítéssel kapcsolatos munkáknak akkor van értelmük, ha szerelmesek a szakmába, hiszen a bor csupán így képes megmutatni emberformáló, kapcsolatteremtő erejét. A bodrogkeresztúri Bott Pincét vezető Bodó Judit és Bodó József borász házaspár történetében is „alibi” a bor, hiszen annak közösségformáló erejébe szerettek bele.

Ahol a rózsafeldolgozást Kleopátrától tanulják – a Rózsavilágban jártunk
Ékszerfaluban ékszerporta, ahol minden a rózsáról szól – pontosabban az emberről, aki a rózsák társaságában nemcsak azt tapasztalhatja meg, hogy ennek az ókor óta csodált virágnak nem a szépségében rejlik a legerősebb hatása. A Káli Betty által megálmodott Rózsavilágban színek, illatok, ízek és hangulatok öleléséből bontakozik ki a rózsa lényegi ereje: lecsendesíti racionális énünket és felerősíti érzelmeink akkordjait. Szemlélődésre késztet, akár meditációra, és csak amikor eljövünk, érezzük igazán, mit kaptunk valójában.
„Négyéves korom óta nem félek semmitől” – Csernus Mariann-nal beszélgettünk

Hetvenötödik éve áll a hazai színpadokon Csernus Mariann Kossuth- és Jászai Mari-díjas művésznő, Magyarország legidősebb – 94 évesen is – aktív színésznője. A számok mellett azonban sokkal fontosabb, hogy beszélgetésünk alkalmával egy élénk, életigenlő emberrel találkozhattam, akinek az elmúlt közel száz esztendőről sajátos tudása van. Kevesek kegyelme a kortalan szövegmemória és szövegtanulási képesség, amellyel ma is bármikor kapható egy nagyjából másfélórás produkcióra: a Vizsolyi Biblia szövegének előadására. Nem engedi, hogy magázzam.