A kamra: a hagyományoktól a mai kihívásokig
Az éléskamra évszázadok óta szerves része otthonainknak. Definíció szerint a kamra olyan tárolóhelyiség, amely elsősorban élelmiszerek és háztartási eszközök megőrzésére szolgál. Jelentősége a háztartásban felbecsülhetetlen: biztosítja az élelmiszer-tartalékokat, segít a háztartás hatékony szervezésében, és hozzájárul a pazarlás csökkentéséhez. Történelmi szempontból a kamra funkciója az idők során alig változott, bár kialakítása és tartalma jelentősen átalakult. Az ókori civilizációktól kezdve a középkori várak éléskamráin át a modern lakások beépített szekrényeiig a kamra mindig is kulcsszerepet játszott az élet gördülékeny működésében.
Vitaminbomba-körkép – zöldségek, amelyek őszire telítődnek zamattal
Az ősz a betakarítás és a bőség évszaka, amikor a természet gazdag választékát kínálja a tápanyagokban dús zöldségeknek. Ezek az ízletes termények nem csupán kulináris élvezetet nyújtanak, de egyben létfontosságú vitaminforrások is, melyek segítenek felkészíteni szervezetünket a közelgő hideg hónapokra. Ebben a részletes útmutatóban sorravesszük az ősz legjelentősebb zöldségeit, feltárva vitamintartalmukat és sokoldalú felhasználási lehetőségeiket.
Ez a bor más, mint a többi – így lett a Szekszárdi borvidék személyes kedvencem
Bor, mámor, Szekszárd! Szerintem ez így helyes. Azóta gondolom így, amióta először jártam a szekszárdi dombok öleléséből kibontakozó vörösbor-termő vidéken, és megkóstoltam az itteni kadarkát. Azóta azt is gondolom, hogy jó bort csak jó emberek tudnak készíteni, és ezzel talán fel is fedtük a Szekszárdi borvidék titkát.
A titokzatos tanúhegy, amelyet ma sem ismerünk eléggé – a Somló kincsei
A nyár még nagyon tartja magát, csak a levelek zizegéséből és a beérett gyümölcsből tudni, hogy azért az ősz is a kertek alján koslat már. Ilyentájt megtelik a szívem szerelemmel: sétálni, hegyet mászni, túrázni szeretnék, egyszerűen csak menni és megmártózni a természet gyönyörűségeiben. Ez a kedvenc időszakom – lehet abban valami, hogy az ember abban az évszakban érzi a legjobban magát, amikor született. Elkezdődött hát a túraszezon. Egynapos kirándulásom ezúttal a csodálatos Somló-hegyre vezetett, a szőlő és a titkok birodalmába – a hely varázsát pedig sem a rekkenő hőség, sem a szárazság nem tudta megtizedelni.
Közösség ereje, tehetség bölcsője – A Fitos Dezső Társulat kiscsőszi táborában jártunk
Búcsúzik a nyár, ezzel együtt az utolsó nyári táborok is zárnak a héten. Mi mindent adhat a bontakozó gyermeki léleknek egy jól felépített nyári tábor? Mire képes a zene, az ének és a tánc ereje, ha összeszokott közösségben, profi mesterek irányításával mozgatja meg a serdülő ifjúság hangját, zsigereit? Miért olyan fontos, hogy koncentráltan kapják meg ugyanazt az élményt, amit az év folyamán heti bontásban mélyítenek el a különböző foglalkozásokon? Miért szerencsésebb nyár végén tartani a néptánc edzőtábort és nem a vakáció elején? Csupán néhány kérdés, amelyekre Kiscsőszön, a Fitos Dezső Társulat tehetséggondozási programjának táborában kerestük a választ a tábor zárónapján. A budapesti Fonó- és a Zugligeti Táncegyüttes, valamint a győri Lippentő- és a Szentendre Táncegyüttes apraja-nagyja zsibbadt el a hétvégére a sodró erejű ritmustól, amit Kocsis Enikő, Fitos Dezső és profi táncosaik, valamint Paár Julcsi énekes és zeneterapeuta diktált.
A klímaváltozás hatásai a szőlőművelésre és a borkészítésre
A jó borban nemcsak az igazság lakik, de a napfény ereje, a nyár balzsamos illata, a szőlőt művelők jövőbetekintő gondoskodása, és persze a találkozások, amelyeknek egy pohár jóféle bor mellett sorsfordító beszélgetések adják igazi lényegét. Miközben aggódva figyeljük az éghajlatváltozás saját életünkre gyakorolt hatásait, óhatatlanul feltűnik, hogy a szőlő is alkalmazkodásra kényszerül, és lassacskán a mi borfogyasztási szokásaink is változnak. Hogyan hat a klímaváltozás a szőlőre és a borra? Néhány vonással felskicceljük az eddig tapasztalható folyamatokat.
Emlékkönyvem mai lapjai hajdani Szent István búcsúk képeivel
Évtizedek távlatából is átragyog a mába a gyermekkorom nyarainak ritmusát szigorúan szabályozó augusztusi Szent István búcsúk emléke. Nagyobb ünnep volt ez, mint a húsvét vagy a karácsony, és sokkal érdekesebb, gazdagabb – nyilván munkásabb is –, mint bármelyik másik sátoros felhajtás az év folyamán. Talán azért, mert ilyenkor találkozott a nagy család, de még a barátok és a távolabbi rokonok is ott ültek házunk tornácán, sőt: olykor cigányprímás és lakodalomra hívogató vőfélyek is bekéredzkedtek. Búcsúra vettük fel a legjobb ruhánkat, ilyenkor terítettük a leggazdagabb asztalt, és ilyenkor estünk a legkönnyebben szerelembe az esti bálon. Ezt a történetet mesélem el most.
Magyarságunk leggazdagabb ünnepére virradtunk
Nevezték már „az alkotmány napjának”, „a legősibb magyar ünnepnek”, „Szent István ünnepének” és természetesen tudjuk: „az államalapítás ünnepét” üljük ezen a napon. Augusztus 20-a jelentéstartalmát legalább négy rétegben lehet értelmezni, hiszen egyszerre népi, nemzeti, egyházi és állami ünnep, és bár elnevezése koronként változott, ezekkel a tartalmakkal csak gazdagodott jelentéstartalma, nőtt a jelentősége.
„Szigorú vagyok, az biztos, de mindenki boldog, aki velem dolgozott” – nagyinterjú a 90 éves Novák Tatával
Ma saját csillagot kapott az égen a magyar tánc egyik legendás koreográfusa, akiről méltán mondhatjuk, hogy kultúránk koreográfusaként formálta a magyar szellemi örökséget. Korábbi interjúnkkal rá emlékezünk – emlékét kincsként őrizzük.
♦
90 év minden érdemi témája aligha fér bele egy beszélgetésbe, különösen, ha egy élő legendát kérdezhetünk a pálya és az élet nagy dolgairól. Novák Ferenc koreográfus – vagy ahogy több mint ötven éve szólítják, emlegetik: Tata – korát meghazudtoló frissességgel és lelkesedéssel beszél örök szerelméről, a táncról és az élet minden szépségéről, amit a levegőbe írt figuráknak köszönhet.
A Napba öltözött asszony oltalmában – Nagyboldogasszony a magyarság egyik legfontosabb ünnepe
A magyarság legnagyobb, egyben legbensőségesebb Mária ünnepe van ma: Nagyboldogasszony napja, melyen Szűz Mária mennybevételére (Assumptio Beatae Mariae Virginis) emlékezünk. Számunkra ez az ünnep rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen Szent István királyunk – aki minden évben augusztus 15-ére hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot – 1038-ban, halála előtt ezen a napon ajánlotta országát és népét Szűz Mária oltalmába, tehát Nagyboldogasszony napját államalapító királyunk avatta ünneppé. Azóta Szűz Máriát Magyarország védőszentjeként, patrónusaként tiszteljük, Magyarok Nagyasszonyának tekintjük. Ünnepének liturgikus szokásrendje mellett gazdag paraliturgikus és folklórhagyományunk is van szerte a magyar nyelvterületen.
