Evangélikus diakonisszák öröksége – egyház- és kultúrtörténeti kuriózumot láthatunk az Evangélikus Országos Múzeumban
Különleges és hiánypótló kiállítás nyílt nemrégiben az Evangélikus Országos Múzeumban: az evangélikus diakonisszák magyarországi történetét ismerhetik meg belőle a látogatók – a hazai egyházi segítő szolgálatok és nőmozgalmak egyik eddig feltáratlan, monografikus igénnyel még feldolgozatlan fejezetét. Kondor Boglárkával, az evangélikus diakonisszák történetének kutatójával, egyben a kiállítás egyik kurátorával beszélgettünk.
„9000 féle ásvány- és gyógyvizet tartalmaz a gyűjteményem” – Nádasi Tamással beszélgettünk
Életünk egyik alapfeltétele – a víz – térségünkben még bőséggel áll rendelkezésünkre, és csak akkor kap külön figyelmet részünkről, ha elapad, ha szárazság sújtja termőföldjeinket, vagy egy-egy természeti katasztrófa kapcsán. Tulajdonképpen nem is igazán ismerjük ezt az őselemet, hiszen a környezetismeret tankönyvek is csak evidenciaként emlegetik. Nádasi Tamással, az Aquaprofit Tervező és Építő Zrt. elnökével többek között arról is beszélgettünk, hogy miként tudnánk megtartani rendelkezésre álló vízkészleteinket, és hogy mi minden derül ki 9000 darabos ásványvíz-gyűjteményéből.
Így válassz jó sonkát húsvétra!
A böjt után igazi jutalom a húsvéti asztal bősége. Sok helyen a tojás, sonka, bárány, kalács és a tavalyi szőlő jól megérdemelt zamata teszi teljessé a közös ünneplést. Bármennyire is egyszerű étel, a húsvéti sonkának mégis vannak titkai: ezeknek jártunk utána.
„Évente minimum 300 különböző új receptet főzünk meg együtt”: Borbás Marcsival és Antal Csillával a Konyhám 200. adása kapcsán beszélgettünk
Borbás Marcsi Konyhám sorozatának 200-ik adását látjuk ma az egy.hu oldalán. Ez alkalomból páros interjú keretében villantjuk fel a műsor készítésének kulisszatitkait. Antal Csilla tíz éve segíti Marcsit a konyhában. Ahol egyikük mozdulata véget ér, ott kezdődik a másiké: ebből a szimbiózisból bontakoznak ki hétről-hétre a sokunk által kedvelt finomabbnál-finomabb receptek. 
Az ünnep vasárnapjai: virágvasárnap, húsvétvasárnap és fehérvasárnap
Az ünnep nem pillanatok halmaza, hanem folyamat, áramlás – jó benne lenni és figyelni, ahogy fő tematikáját többféle formában jeleníti meg. Erről szólnak néphagyományaink. Legnagyobb sátoros ünnepünk – a húsvét – a megtisztulás, az újjászületés és a megújulás gesztusait rendezi különféle variációkba – tájegységek szerint. Három fő vasárnapja e témakör feldolgozásának gazdag tárházát vonultatja fel. Idézzük fel a legfontosabbakat!
10 különleges alapanyag, amiből bor készül
„Szőlőből is lehet bort készíteni, fiam...” – ezt a mondatot általában humoros felütéssel szoktuk hallani, pedig nagyon is igaz. A szőlő csak az egyik a gyümölcsök közül, amiből bor készül, hiszen majdnem mindegyik gyümölcs alkalmas arra, hogy bort állítsunk elő belőle. Teljes felsorolásra nem vállalkozhatunk, de nézzünk néhány különleges példát!
A „vad gróf” szellemi hagyatéka ma is a nagybányai magyar közösségi élet kovásza – a Teleki Magyar Házban jártunk
A nagybányai Teleki Magyar Ház a Zazar parti város magyarságának szellemi központja: gróf Teleki Sándor egykori lakhelye ma igazi közösségi tér, pezsgő kulturális élettel. Híven őrzi azt a hagyományt, melynek letéteményese egykori tulajdonosa, a „vad gróf”, aki nyughatatlan természetével nagy társasági életet szervezett otthonában. Ezernyi történetet mesélnek itt a falak. Mi most csak egy rövid sétára vállalkoztunk, e nagyívű életpálya néhány fontos állomását érintve.
„Oly boldog vagyok, hogy reményem sincs!” – Koltó, ahol Petőfi megállította az időt
Az évnek ebben a szakában még a mármarosi bércek felől érkező hideg szél ölelgeti a koltói kastélykert öles fáit. A kert szegletében meghúzódó híres somfa éppen virágba borult, mintha tudná: ünnepelni illik most, csendben emlékezni és figyelni az idők szavára. Hajdanvolt utolsó pillanatokat idézni, melyek fénye a mát is beragyogja, s talán örökké világít majd az otthon, a haza és a nemzet közösségi tereiben. Petőfi hangját hallgatjuk a csendben, az ő mozdulatait figyeljük a somfa alatti kőasztalnál, s a Teleki kastély termeit bejárva két szerelmes szív dobbanásaival mérjük az időt. Koltó titka a csend, ahogy Petőfié a lángolás – csak akkor érezzük igazán, ki volt ő valójában, ha léptei nyomán keressük a válaszokat.
230 éve született az 1848-as forradalom és szabadságharc hőse – Bem apóra emlékezünk
„Tábornokom, többel tartozom önnek, mint atyámnak; atyám csak életet adott nekem, ön pedig becsületet.” – Petőfi Sándor Bem Józsefhez intézett szavai híven érzékeltetik az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc lengyel származású magyar altábornagy portréjának kontúrjait. A székelyek Bem apója valóban vitézségre és példamutatásra született 230 évvel ezelőtt – legendás alakja a szabadságért vívott harcunk jelképévé vált.
„Ne dobj ki semmit!” – így öltöztek liszteszsákokból az amerikaiak a nagy világválság idején
Minél nagyobb a nehézség, annál erősebb fokozatra kapcsol a kreativitás – többek között ezért tapasztalhatjuk, hogy aki igazán nagy bajban van, kevesebb energiát fordít panaszkodásra. Az 1930-as, 40-es évek Amerikájában lett volna ok a csüggedésre, hiszen a nagy gazdasági világválság mindenkit alapvető méltóságában tépázott meg. Ebben a nehéz helyzetben iparágakat és társadalmat összekovácsoló erővel született meg a lisztes- és gabonás zsákok újrahasznosításának ötlete, ami aztán egész divatirányzattá nőtte ki magát. A férfiaknak köszönhetjük, de a nők vitték sikerre.
Hajdan ezen a napon kezdődött a tanév: erre emlékeztet a gergelyjárás hagyománya
Gergely napja a népi kalendárium szerint a jeles napok egyik leggazdagabbika – nemcsak a gazdaságban ekkor esedékes munkálatok miatt, hanem az iskolás gyermekek számára is. A balázsjárás erdélyi, palóc és alföldi szokás-párja ugyanis, a gergelyjárás éppen arra volt hivatott, hogy kedvet csináljon a gyermekeknek az iskolához.