Szerzo | egy.hu - 12. oldal

„Maga a csoki nem is hizlal” – Csiszár Katalinnal, a világ tíz legjobb csokikészítőjének egyikével beszélgettünk

Bármilyen kedves gyermekkori élményeink fűződnének a forró csokihoz, a kakaós kávéhoz és a leginkább ajándékként kapott csokoládékhoz, a fantáziánk sem képes előrevetíteni, milyen íz- és illatorgiára számíthatunk a Rózsavölgyi Csokoládémanufaktúrában. Legjobb, ha hátrahagyjuk minden, a csokoládéval kapcsolatos eddigi elképzelésünket és tapasztalatunkat, és úgy lépünk be a hajdani Haggenmacher sörgyár budafoki épületében berendezett műhelybe, hogy teljesen átadjuk magunkat az élménynek. Garantáltan függővé válunk, ami Csiszár Katalin, a csokigyár megálmodója és tulajdonosa szerint csak jól sülhet el, hiszen a minőségi kakaóbabból készült kézműves csokoládé nagyon egészséges. Többek között erről beszélgettünk vele a karácsonyi készülődés közepette.

„A gyógyulás fele a lelki tényezőkön múlik” – interjú Dr. Kegye Adrienne pszichoterapeutával

A test és lélek harmóniáját sokszor emlegetjük, még mindig van mit tanulnunk arról, hogyan teremtsük meg. A tökéletes összhangot nevezhetnénk a makulátlan egészség állapotának, ám, ha akár a testi, akár a lelki oldal hiányt szenved, tennünk kell azért, hogy az egyensúly helyreálljon. Közhelyeket cáfoló gondolatokat osztott meg velünk erről Dr. Kegye Adrienne, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének pszichoterapeuta szakorvosa, egyben a pszichoonkológia munkacsoportjának munkatársa.

Nyolcvanéves krakkói hagyományért rajong a világ – riportunk a helyszínről

Egy régi hagyomány szerint december első csütörtökén Krakkóban karácsonyi betlehemes versenyt rendeznek, amelyre már nemcsak Krakkóból, de a környező településekről, akár távoli országokból is érkeznek impozáns alkotások. Idén december 1-jén a Főtérre hozták ki alkotásaikat a betlehemkészítők, december 4-étől pedig a Krzysztofory-palotában csodálhatjuk meg a nyolcvanadik jubileumi verseny győztes alkotásait. A krakkói betlehem világhírű hagyományának idén mi is tanúi voltunk.

„Kolozsváron »alvó babák« fekszenek a főtéren” – Gáspár Sándor rádiós újságíróval beszélgettünk

Ma van a magyar rádiózás napja: 1925-ben december 1-én este 8 órakor indult a folyamatos rádiós műsorsugárzás Magyarországon. A szakma történetét viszont csakis személyes életutakból lehet hitelesen kibontani, és ezúttal ez különösen igaz. Ugyanis Gáspár Sándor erdélyi magyar rádiós újságíró indította újra a marosvásárhelyi rádió magyar adását az 1989-es decemberi romániai forradalom idején. Vele beszélgettünk.

„A lexikális tudás szintje egyre csökken” – fiatalok tudásáról és a nyelvvizsga szerepéről kérdeztük a Corvinus oktatóját

Az éppen változó felsőoktatási felvételi rendszer egyik meglepő újítása, hogy az egyetemek alapjáraton nem követelhetik meg többé az idegennyelv-tudást. Az új előírások szerint viszont magának a felsőoktatási intézménynek kell biztosítania a szükséges, esetleg hiányos vagy nem létező, a képzés elvégzéséhez azonban elengedhetetlen idegennyelvi ismereteket. Ennek a változtatásnak többféle – nem csak az oktatást érintő – hatása lehet: ezeket jártuk körbe Kacsirek László nemzetközi közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszakjának szakfelelősével.

Gyógyítható lehet a rák? – Az immunterápiában rejlő lehetőségekről

Az orvostudomány rohamos fejlődéséből laikusként legfeljebb akkor érzékelünk valamit, amikor egészségügyi ellátásra szorulunk, vagyis immunrendszerünk nem tud megfelelő hatékonysággal ellenállni a kórokozóknak. Pedig a kutatások egyre innovatívabb eredményekkel kecsegtetnek, különösen az olyan rettegett civilizációs betegségek esetében, mint a rák. Ezen a területen évtizedek óta folynak nemcsak immunonkológiai vizsgálatok, de a kór leküzdésében hatékonynak bizonyuló immunterápiák is.

„Merjük megkérdőjelezni a belső hangunkat” – Lili és István története fájdalomról, örömről és újrakezdésről

Sok stigmát visel magán az, aki kilép egy házasságból, pláne, ha gyerekek is születettek a kapcsolatból. Csakhogy valójában a házasságban élő két fél tudja, mi történik közöttük, bennük. És olykor igenis a váltás a legjobb döntés, minden fél számára. Ilyenkor pedig életbátorság és nem kevés energia kell ahhoz, hogy a reménytelen helyzetből ismét fölépítsük a bizalmat önmagunkban, majd egy új kapcsolatban, egy másik partnerrel. Lukács István és felesége, Lukács Lili negyvenes éveik derekán találkoztak, és alakítottak ki egy új, közös, mozaikcsaládos életet.

Amikor a férfiak csak hátráltatták a haladást – asszonymunkák a múltban

Márton-nap libája felemelt fővel viszi a prímet a novemberi kalendáriumban, és ezt nem is bánjuk. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy az advent előtti időszak ennél sokkal gazdagabb hagyományvilággal rúgta el magától az őszt hajdanán. Elkezdődtek a kalákamunkák, az élet beszorult a házakba, s ezzel együtt a társas élet alkalmai is megsokszorozódtak, kiváló lehetőségeket teremtve a párválasztásra.

Közeledik a Márton-nap! – De tudod-e, miért gőgös gúnár a Gedeon?

„Száz liba egy sorban...” – kezdődik a közismert gyermekdalocska, de nem ám csak a gyermekfolklórban sorakoznak így a libák, hanem a baromfihatározó szerint is. Libafajtából ugyanis temérdek van, de általában csak a két leggyakoribb hazait ismerjük: a fehéret és a szürkét. De tudod-e, miért kerül tizedannyiba a pecsenyelibamáj, mint a hízott libamáj? Hogy a libák aszerint sorakoznak az anyjuk mögött, amilyen sorrendben kibújtak a tojásból, az előbbre állók testtartása pedig büszkébb? Így már értjük, miért olyan gőgös gúnár az a Gedeon...

„Senkit nem szabad megfosztani a gyógyulás reményétől” – Dr. Tringer László pszichiáterrel beszélgettünk

Egészségügyi kihívásainkkal való megküzdésünk a pontos diagnózison és a hatékony kezelésen túl elsősorban érzelmi tényezőkön, többek között saját attitűdünkön múlik. Részben személyiség kérdése, miként látjuk saját betegségünket, milyen életstratégiáink vannak a gyógyulásra, ám nagyon sokat segíthet a helyes hozzáállás kialakításában a megfelelő orvos-beteg kommunikáció. Dr. Tringer László pszichiáter professzorral, a hazai orvoskommunikációs szakterület megalapozójával beszélgettünk a hatékony orvos-páciens viszony feltételeiről.

Miért hízik meg a liba mája?

Aligha létezik még egy olyan ellentmondásosan megítélt területe az állattenyésztésnek, mint a liba- és kacsatömés, holott ez a gyakorlat sokkal régebbi, mint gondolnánk. A liba- és kacsahízlalás ötlete nagy valószínűséggel az ókori egyiptomiaktól származik, és története kanyargós utakon vezet a mába. Bár az állatvédelmi lobbi megtépázta a lúdtömés becsületét, a kultúra és a hízott libamáj gasztronómiai ereje nagyobbnak bizonyult: Franciaországban kulturális kuriózumként tartják számon, nálunk pedig ugyancsak megmaradt a libatömés.

Egy férfi attól lesz erős, hogy mellette van egy erős nő – nem csak a táncban: Fitos Dezsővel és Kocsis Enikővel beszélgettünk

A néptánc reneszánszát a szerelem élteti. De nem ám a közhelyes, folklór iránti rajongás, hanem azoknak a zseniális alkotóknak a forrás, a teremtés és egymás iránti szerelme, akik nemcsak életre keltik eleink gazdag tánchagyományát, de virtuóz koreográfiáikkal, vibráló előadásmódjukkal mágnesként vonzzák ebbe a világba a ma emberét is. Két ilyen csillagszemű, táltoslábú tehetséggel, Kocsis Enikő és Fitos Dezső Harangozó Gyula-díjas táncművészekkel, a Fitos Dezső Társulat vezető házaspárjával beszélgettünk – nem csak néptáncról.

Gáspár Kinga