Az idei első negyedévben éppen az 1907 óta gyártott édesség, a 117 éves Győri Otthon háztartási keksz forgalmazását szüntette meg a Mondelez Hungária Kft., de a cégnek köszönhetően elbúcsúztunk már az Albert keksztől és a 71 éves Sport szelettől is – hívta fel a figyelmet vlogjában A Termékkritikus. A módszer egyszerű: ha egy terméket ki akarnak vezetni a piacról, megemelik az árát, majd a kereslet csökkenésével magyarázzák, hogy nem rentábilis az előállítása és a forgalmazása. Tényleg, meddig tűrjük, hogy hülyének nézzenek? A kekszdarálón lassan kulturális identitásunkat is ledarálják!

A természet zsenialitását ember sosem lesz képes felülmúlni, de rengeteget tanulhatunk tőle – többek között azt is, hogy tudjuk jóvátenni az okozott károkat. Egy szerény virág aprócska magjának viselkedése szolgált „okításul” a tudósok számára, amikor kifejlesztették azt a pici „robotot”, mellyel vissza lehetne erdősíteni a letarolt területeket, kipusztult vidékeket. A Morphing Matter Lab mérnökei a bürökgémorr (Erodium cicutarium) magjának mozgását megfigyelve jöttek rá, hogyan lehet csemetekert nélkül fákat nevelni és erdőt telepíteni. Mutatjuk.

Aki járt már Körösfeketetón a hagyományosan október második hetében megrendezett éves nagyvásárban, pontosan tudja, hogy igaz a mondás, miszerint, ami itt nem kapható, az nem is létezik. A csütörtöktől vasárnapig tartó, a Sebes-Körös partján 2 kilométer hosszan elhúzódó színes forgatagban a gombtól a cimbalomig, a pléh Krisztustól a Ceauşescu-portréig és a Buddha-szoborig minden van, amire szükségünk lehet. A szombat a vásár legerősebb napja. Idén mi is elvegyültünk a hömpölygő tömegben.  

A nyelv dinamikusan változik, nem csoda tehát, hogy némely mondás idővel kikopik a köztudatból. Érdemes ugyanakkor időről-időre feleleveníteni, mi mindent beszéltek eleink, hiszen némelyik közmondásból ma is sokat tanulhatunk. Kvízünkben hoztunk néhány csemegét a múltból. Ízleljétek!

Az okra egy ehető maghüvely, amely zöld és piros változatban kapható – nálunk leginkább a zöld változata ismert. Ez a különleges és nagyon egészséges zöldség a mályvafélék családjába tartozik, ahová a kakaó és a gyapot is, de nem csak ebben mutat rokonságot e két másik társával. A dél-amerikai rabszolgák számára az okra a túlélés szimbólumává vált, hiszen ezzel az otthonról hozott zöldséggel tudták táplálóbbá tenni szűkös napi étrendjüket.

Minden nagy múltú európai szőlészeti és borászati kultúra alapvetően a szerzetesektől eredeztethető, és ez Magyarországon sincs másképp. Az államalapítás időszakától, a pannonhalmi bencések megérkezésével indul el a hazai szőlészeti és borászati kultúra megteremtése és fejlődése.

A bors, ez az aprócska fekete fűszer, amely ma szinte minden konyhában megtalálható, évezredek óta formálja az emberiség történelmét. A bors története nem csupán egy fűszer krónikája, hanem egy olyan eposz, amely magában foglalja a kereskedelem, a felfedezések, a háborúk és a kultúrák találkozásának izgalmas fejezeteit is.

A kecskemét-hetényegyházi Univer gyártóbázis szélesre tárja kapuit a magyar közönség előtt, hogy minél többen megismerkedhessenek a hungarikumként is elismert kiváló paprikakrémek titkaival. Immár második alkalommal rendezik meg e célból az Erős Pista Fesztet. Tudod, miről szól? Kvízezz, és derítsd ki!

Minden évben különös csoda tanúi lehetünk, ha végigkövetjük, hogy kerül a szőlő a tőről a hordóba, hordóból a palackba. Ahhoz pedig, hogy igazán értékelni tudjuk a készterméket, nem árt tudni, honnan indult a borkészítés kacskaringós története, és ma milyen tanácsokat illik megfogadni annak érdekében, hogy szép emlék maradjon a szüret – és a borkóstolás is.

Globalizáció ide vagy oda, éppen tudásunk összetételén és minőségén mutatkoznak markáns különbségek, egészen pontosan a tapasztalati tudásban. Ami egy vidéki gyereknek evidencia, azt a városi gyerek nem biztos, hogy ismeri. Kiszaladni a kertbe egy kis valamiért: ezt az élményt kevesen tapasztalják meg a nagyvárosban élők közül – többek között ezen is kíván változtatni a közösségi kertek mozgalom. Többről is szól… mindenkihez.

Ha nem tanítottak volna imádkozni, akkor is biztos lennék benne, hogy a világ nem a véletlen műve. Olyan teremtményeket ugyanis, mint a gomba és a hal csakis a legnagyobb titkok tudója képes kigondolni, mi pedig, földi halandók, örök életünkben kutathatjuk titkaikat. E két kivételes élőlény különleges helyet foglal el a szívemben gyermekkoromtól fogva. A halak cikázó mozdulataiban fel-felvillanó pikkelyek, lenyűgöző némaságuk, fürgeségük legalább annyira megbabonázott, mint az erdő mohapadlójából előfurakodó harmatos kalapkák. Nagymamámmal és édesapámmal volt szerencsém rengeteget gombászni: a havason főleg rókagombát szedtünk, a dombvidék erdeiben őzlábat, keserűgombát, kékhátut, galambgombát, vargányát, a mezőn pedig csiperkét és szegfűgombát. Azóta is az egyik legkedvesebb szórakozásom a gombászás, amire idén most, a nyár végi első esők után volt először alkalmam. 

Különleges fűszer, jellegzetes aromával: a szömörcék családjába tartozó sumac ősidők óta kedvelt ízesítő, de afrodiziákumként és festékanyagként is előszeretettel alkalmazták a középkorban. Íze igazán egyedi: kellemesen savanykás, citrusos, ugyanakkor van benne egy enyhe édes és gyümölcsös jelleg is. Sokan a citromhoz hasonlítják, de annál összetettebb, finomabb aromával rendelkezik. Ez a komplex ízkombináció teszi olyan sokoldalúan felhasználhatóvá a konyhában.