Egy hagyomány különleges története: a busójárás a sokacoké volt, ma már mindenkié
Bár a mohácsi busójárás mára Magyarország legnagyobb kulturális fesztiváljává nőtte ki magát, és nincs még egy olyan rendezvény, amely ennyire látványos és ilyen bőségesen dokumentált volna a sajtóban, arányaiban talán kevesen tudják, hogy ez az egyetlen fesztiválunk, amely egy népszokásból vált mindenki farsangi ünnepévé. Ráadásul egy nemzeti kisebbség egyik csoportjának intim szférájából indulva határozza meg ma Mohács városának arculatát, bőven túlnőve a sokacok életterein. Története különleges, jelene pedig évről-évre egyre érdekesebb. Akit nemcsak a látványért érdekel, annak érdemes alaposabban is szemügyre vennie.
Alicante találkozott Moháccsal – a nyárköszöntés és a téltemetés európai párhuzamai
Alicante nyárköszöntő hagyománya és a mohácsi téltemetés között több a hasonlóság, mint a különbség – tanúsítja az Alicante találkozik Moháccsal című fotókiállítás, amelyet a busójárás alkalmával a Kultúrkikötőben nézhettek meg az érdeklődők. Bár első hallásra a két szokás közötti különbségeket vesszük észre, a fotók és a két esemény alaposabb szemrevételezése érdekes felismerésekhez vezet. A "rokonság" megértésében dr. Sári Zsolt, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese és dr. Csonka Takács Eszter, a Skanzen Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója segített. Az idei mohácsi farsang egyik legizgalmasabb programján jártunk.
Alkoholfogyasztás diéta alatt? Nem lehetetlen, ha jól választasz!
„A bor az italok között a leghasznosabb, az orvosságok között a legjobb ízű és az ételek között a legkellemesebb” – mondta Hippokratész, és állításának igazságáról azóta is meg vagyunk győződve. Mértékkel fogyasztva orvosság, a túlzásoktól pedig a mi felelősségünk óvakodni: a bor egészségügyi előnyei ne kifogásként szolgáljanak az ivásra! Íme néhány ok, amiért érdemes igényesnek lennünk a borfogyasztásban is!
„A smink kívülről dolgozik befelé, hatalmas pszichológiai ereje van” – Jónás Kata mestersminkessel beszélgettünk

Amit a természet félbehagyott, azt a művészet tökéletesíti – ez fogalmazódik meg bennem, amikor Jónás Kata Magyar Filmdíjas sminkmestert hallgatom. Munkáit mindannyian ismerjük, hiszen a játékfilmekben és a televízió képernyőjén ragyogó sztárok sokasága többek között neki köszönheti magabiztosságát. Ő maga rejtőzködő alkat, végtelen szakmai alázattal, leheletfinom sminkkel és titokzatos csillogással a szemében, amitől úgy érzem, én is megszépülök, miközben beszélgetünk.

„Életem lényege: nem hasonlítani” – Marton Évával beszélgettünk
Az élet nagyáriájában nem fordulnak elő hamis hangok, hiszen csak az szólalhat meg, ami igaz és örökérvényű. Marton Éva világhírű szoprán élete és művészete a pleine voix a „tisztán éltem, híven szerettem” akkordjaira íródott, és bár befogadhatatlanul gazdag életművet kínál elemzésre kortársai és az utókor számára, sem művészetében, sem hétköznapi jelenlétében nem találunk benne harmóniaidegen hangokat. Különleges hangjával és egyéniségével mindenképpen, de beszélgetés közben még a pillantásával is tanít: koncentrálni, a fontosat látni, méltósággal őrizni a precízen szabott mércét. 
„A hit, a remény és a szeretet erejének kell győznie, nem a rációnak” – a délvidéki Paskó Csaba plébánossal beszélgettünk

Minden részletében különleges és minden hangulatában otthonos – ilyen a délvidéki határ melletti Kelebia temploma és plébániája, ahol olyan közösségi élet zajlik, hogy csudájára jár a világ. Paskó Csaba plébános miséire összegyűlő hívek nemcsak vasárnaponként szeretnek ide járni: a plébánián berendezett közösségi terem családi rendezvények, előadások, ünnepi események helyszíne: ilyenkor Paskó atya terít asztalt a vendégeknek, mesterszakácsként, különbnél-különb fogásokat kínál. Nem mellesleg hétköznapokon zeneiskolai tanárként és karnagyként dolgozik a helyi közösségért. Vele beszélgettünk arról, hogyan teremt ilyen kerek világot maga köré.

Egyik bongyor, másik vörös, a harmadiknak lóg a füle, ezért siska – őshonos sertésfajtáink izgalmasabbak, mint hinnéd!

Manapság a legtöbben a mangalicát tartják a legértékesebb, étkezési célból a legegészségesebb sertésfajtának, de ez nem mindig volt így. A magyar állattenyésztési és étkezési kultúrában a disznóhús már a honfoglalás korában szerepet játszott, bár az ősmagyarok még nem mangalicát fogyasztottak, hanem őshonos magyar sertésfajtákat – ismerjük ezeket?

„Amikor tíz, mélyszegénységből jövő srác megölel, az tud olyan erős lenni, mint amikor állva tapsol neked az Aréna” – Novák Péterrel beszélgettünk
A színpadról ismerjük – pontosabban csak reméljük, hogy ismerjük. Csak azért, mert valaki hallott már Kimnowak-dalokat, látta őt a Megasztrárban, a Beugróban vagy a Fölszállott a pávában, esetleg emlékszik az István, a király királydombi vagy csíksomlyói Tordájára, és idén ott ült a Papp László Budapest Sportarénában, hogy le ne maradjon a 40 éves rockopera általa rendezett előadásáról, még ne gondolja, hogy ismeri Novák Pétert. Élete igazán kihangosításra méltó történései a kulisszák mögött zajlanak, és boldogan vállalja, hogy ezeknek nem ő a főszereplőjük. Ezekről beszélgettünk.