Magyarságunk leggazdagabb ünnepére virradtunk
Nevezték már „az alkotmány napjának”, „a legősibb magyar ünnepnek”, „Szent István ünnepének” és természetesen tudjuk: „az államalapítás ünnepét” üljük ezen a napon. Augusztus 20-a jelentéstartalmát legalább négy rétegben lehet értelmezni, hiszen egyszerre népi, nemzeti, egyházi és állami ünnep, és bár elnevezése koronként változott, ezekkel a tartalmakkal csak gazdagodott értelme, nőtt a jelentősége.
Nosztalgiázás a buzsáki búcsúban: ilyen volt a falusi ünnep ötven éve, és ilyen ma
A somogyi Buzsák közösségében mindig is fontos volt a búcsú. Ötven évre visszamenőleg találunk archív felvételeket, amelyekből megismerhetjük, milyen volt egykoron a falu ünnepe. Az elmúlt hétvégén ide látogattunk, hogy felfedezzük, napjainkban miképp éltetik a hagyományokat.
„A székelyföldi csendben tudok igazán sokat tenni az emberekért” – interjú Dr. Köllő Gáborral
Zenél, a művészet és az irodalom szerelmese, közel tíz nyelven beszél, protestáns teológiából doktorált és civilben jár: Dr. Köllő Gábor nyárádremetei római katolikus plébánosról méltán tartják, hogy ő Bekecsalja élő lexikonja, akit ugyanúgy hallhatunk a szószékről beszélni, mint a sorskérdéseinkért folytatott tüntetések élvonalában. Életbátorságról, hivatásról és hitről beszélgettünk.
Kétszáz éves büszkeségünk, Teleki Sámuel munkája ma is lenyűgözhet bárkit
Éppen 200 éve, 1822. augusztus 7-én hunyt el Teleki Sámuel, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója. Az évforduló alkalmából Teleki évet hirdetett a sok tekintetben különleges erdélyi könyvmúzeum és régi könyves könyvtár. Ellátogattunk a nemcsak művelődéstörténeti, de turisztikai szempontból is érdekes gyűjteménybe, és nektek is ezt javasoljuk!
Az osztrák császár és a brit királynő is itta már – a pannonhalmi bor szövevényes sorsáról
Minden nagy múltú európai szőlészeti és borászati kultúra alapvetően a szerzetesektől eredeztethető, és ez Magyarországon sincs másképp. Az államalapítás időszakától, a pannonhalmi bencések megérkezésével indul el a hazai szőlészeti és borászati kultúra megteremtése és fejlődése.
Egy nem hagyományos hagyományőrző – Nagy Csomor Andrással beszélgettünk
Fiatal jogász-focista is lehet népzenész – ezt bizonyítja a felvidéki Nagy Csomor András története. Önálló stílust teremt, zenekart alapít, közben egyetemre jár, külföldön tanul, újságíróként dolgozik, és majdnem profi focista lett – pedig még csak huszonéves. Saját zenéjéről, pályaképről és a hagyományok erőforrásként való használatáról beszélgettünk.
30 éves hímzőverseny tartja életben Kisjankó Bori hagyatékát
Idén 30 éves a Kisjankó Bori Hímzőpályázat. Önmagában is nagy teljesítmény, hogy a népi kultúra eltűnésével a kézműves hagyomány továbbvitelében ilyen kitartóak (és egyre professzionálisabbak) a követők, de a megmérettetés ennél többről szól. Reménykeltő, hogy a tudás, amiről azt hittük, csak múzeumokban találjuk már, ott van a specialisták és az érdeklődő fiatalok ujjaiban.
„A legelesettebbek ma sem látszanak” – interjú Szilvási Lénával, az SOS Gyermekfalvak egyik vezetőjével
Közgazdásznak tanult, majd a segítő szakmában kötött ki negyven évvel ezelőtt. Vajon hogy lehet ennyi ideig megmaradni a szociális pályán kiégés nélkül, és hogyan formálja a személyes érintettség a szakmai kompetenciákat? Többek között ezekről beszélgettünk Szilvási Lénával, az SOS Gyermekfalvak egyik vezető szakemberével.
Ritka betegségnek hívjuk, de 800 000 ember szenved tőle: az orvoslás egy különleges „senkiföldjén” jártunk
Mielőtt tavaly tavasszal akár állami támogatás keretein belül is elérhetővé vált a magyar SMA-betegek számára a világ jelenlegi legmodernebb életmentő terápiája, időről-időre szívszaggató kampányokkal találkozunk a mainstream, de különösen a közösségi médiában: 700 millió forintos gyógyszerre gyűjtenek SMA-val született kisgyermekeknek, hogy a világ legdrágább gyógyszerét megkaphassák, különben… Ezt a példát már ismerjük, de a többi 8-10 ezer ritka betegséget és a csak Magyarországon 7-800 ezer, valamilyen ritka betegségben szenvedő történetét aligha. Ők is a társadalom szinte láthatatlan színfoltja, és csak reménykedni tudunk, hogy az orvostudomány fejlődése és a gyógyszeripari fejlesztések nyomán egyszer esélyt kapnak a teljes életre.
„Rendszerint feltöltődve, lelkileg megerősödve jövök ki a börtönből” – interjú Antala Éva börtönlelkésszel
Hogyan lesz egy orvosi pályára készülő fiatal lányból önkéntes börtönlelkész, miközben a család éppen a lelkészi pályától félti? Hol mutatkozik meg börtönmissziós munkájának eredménye, és mi ad erőt visszatérni erre a nehezített terepre? Többek között ezekről beszéltünk a Raoul Wallenberg-díjas és Charles W. Colson-díjas Antala Évával, a Szlovák Testvéri Börtöntársaság vezetőjével.
