Egy régi hagyomány szerint december első csütörtökén Krakkóban karácsonyi betlehemes versenyt rendeznek, amelyre már nemcsak Krakkóból, de a környező településekről, akár távoli országokból is érkeznek impozáns alkotások. Idén december 1-jén a Főtérre hozták ki alkotásaikat a betlehemkészítők, december 4-étől pedig a Krzysztofory-palotában csodálhatjuk meg a nyolcvanadik jubileumi verseny győztes alkotásait. A krakkói betlehem világhírű hagyományának idén mi is tanúi voltunk.

Ma van a magyar rádiózás napja: 1925-ben december 1-én este 8 órakor indult a folyamatos rádiós műsorsugárzás Magyarországon. A szakma történetét viszont csakis személyes életutakból lehet hitelesen kibontani, és ezúttal ez különösen igaz. Ugyanis Gáspár Sándor erdélyi magyar rádiós újságíró indította újra a marosvásárhelyi rádió magyar adását az 1989-es decemberi romániai forradalom idején. Vele beszélgettünk.

Az éppen változó felsőoktatási felvételi rendszer egyik meglepő újítása, hogy az egyetemek alapjáraton nem követelhetik meg többé az idegennyelv-tudást. Az új előírások szerint viszont magának a felsőoktatási intézménynek kell biztosítania a szükséges, esetleg hiányos vagy nem létező, a képzés elvégzéséhez azonban elengedhetetlen idegennyelvi ismereteket. Ennek a változtatásnak többféle – nem csak az oktatást érintő – hatása lehet: ezeket jártuk körbe Kacsirek László nemzetközi közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszakjának szakfelelősével.

Az orvostudomány rohamos fejlődéséből laikusként legfeljebb akkor érzékelünk valamit, amikor egészségügyi ellátásra szorulunk, vagyis immunrendszerünk nem tud megfelelő hatékonysággal ellenállni a kórokozóknak. Pedig a kutatások egyre innovatívabb eredményekkel kecsegtetnek, különösen az olyan rettegett civilizációs betegségek esetében, mint a rák. Ezen a területen évtizedek óta folynak nemcsak immunonkológiai vizsgálatok, de a kór leküzdésében hatékonynak bizonyuló immunterápiák is.

Sok stigmát visel magán az, aki kilép egy házasságból, pláne, ha gyerekek is születettek a kapcsolatból. Csakhogy valójában a házasságban élő két fél tudja, mi történik közöttük, bennük. És olykor igenis a váltás a legjobb döntés, minden fél számára. Ilyenkor pedig életbátorság és nem kevés energia kell ahhoz, hogy a reménytelen helyzetből ismét fölépítsük a bizalmat önmagunkban, majd egy új kapcsolatban, egy másik partnerrel. Lukács István és felesége, Lukács Lili negyvenes éveik derekán találkoztak, és alakítottak ki egy új, közös, mozaikcsaládos életet.  

„Száz liba egy sorban...” – kezdődik a közismert gyermekdalocska, de nem ám csak a gyermekfolklórban sorakoznak így a libák, hanem a baromfihatározó szerint is. Libafajtából ugyanis temérdek van, de általában csak a két leggyakoribb hazait ismerjük: a fehéret és a szürkét. De tudod-e, miért kerül tizedannyiba a pecsenyelibamáj, mint a hízott libamáj? Hogy a libák aszerint sorakoznak az anyjuk mögött, amilyen sorrendben kibújtak a tojásból, az előbbre állók testtartása pedig büszkébb? Így már értjük, miért olyan gőgös gúnár az a Gedeon...

Egészségügyi kihívásainkkal való megküzdésünk a pontos diagnózison és a hatékony kezelésen túl elsősorban érzelmi tényezőkön, többek között saját attitűdünkön múlik. Részben személyiség kérdése, miként látjuk saját betegségünket, milyen életstratégiáink vannak a gyógyulásra, ám nagyon sokat segíthet a helyes hozzáállás kialakításában a megfelelő orvos-beteg kommunikáció. Dr. Tringer László pszichiáter professzorral, a hazai orvoskommunikációs szakterület megalapozójával beszélgettünk a hatékony orvos-páciens viszony feltételeiről.

Aligha létezik még egy olyan ellentmondásosan megítélt területe az állattenyésztésnek, mint a liba- és kacsatömés, holott ez a gyakorlat sokkal régebbi, mint gondolnánk. A liba- és kacsahízlalás ötlete nagy valószínűséggel az ókori egyiptomiaktól származik, és története kanyargós utakon vezet a mába. Bár az állatvédelmi lobbi megtépázta a lúdtömés becsületét, a kultúra és a hízott libamáj gasztronómiai ereje nagyobbnak bizonyult: Franciaországban kulturális kuriózumként tartják számon, nálunk pedig ugyancsak megmaradt a libatömés.

A néptánc reneszánszát a szerelem élteti. De nem ám a közhelyes, folklór iránti rajongás, hanem azoknak a zseniális alkotóknak a forrás, a teremtés és egymás iránti szerelme, akik nemcsak életre keltik eleink gazdag tánchagyományát, de virtuóz koreográfiáikkal, vibráló előadásmódjukkal mágnesként vonzzák ebbe a világba a ma emberét is. Két ilyen csillagszemű, táltoslábú tehetséggel, Kocsis Enikő és Fitos Dezső Harangozó Gyula-díjas táncművészekkel, a Fitos Dezső Társulat vezető házaspárjával beszélgettünk – nem csak néptáncról.

Tömegesemények, sztereotípiák és csatornázatlan indulatok – ezt a képet mutatja a mai közoktatás a felületes szemlélőnek. A szűnni nem akaró elégedetlenséget sokkal összetettebb problémahalmaz táplálja, semhogy leegyszerűsíthetnénk a sztrájkok okait a tanárok bérproblémáira. Valószínű, újabb korszakváltáshoz érkeztünk a magyar közoktatásban, ahhoz pedig, hogy megértsük, mi vezetett idáig, nem árt ismernünk a történelmi előzményeket. Trencsényi László egyetemi oktatóval, pedagógiai kutatóval, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökével jártuk végig a hazai közoktatás korszakváltásait.

A legrégebben háziasított baromfifajok közül a lúd az egyik legérdekesebb. Költöző madarunk egész életciklusa, viselkedése a vándoréletmód genetikai örökségét tükrözi. Háztáji hasznosítása, feldolgozása szempontjából ugyancsak tökéletes szárnyasjószág: tollát párnába, húsát levesbe és pecsenyének, máját igazi ínyencségnek, tojását pedig (a keltetésen kívül) étkezési célra is felhasználhatjuk. Mégis leginkább Márton-nap környékén kerül libaétel az asztalunkra. Miért is?

Őshonos gyümölcsfajtáink tenger-gazdagságából mit sem érzékelnénk ma már, ha néhány lelkes, ráadásul fegyelmezett kutató és gyűjtő el nem kezdte volna ismét felbecsülni, dokumentálni, a génprogram keretében újra szaporíthatóvá tenni a régi fajtákat. Erről szól a Tündérkert program, amelynek egyik aktív képviselője Ambrus Lajos író, borász, pomológus, a Nagy almáskönyv szerzője, akivel Vas megyei birtokán, Egyházashetyén beszélgettünk.