Rovarhoteleket a kertbe! Most van itt az ideje kihelyezni őket

Ahelyett, hogy azon keseregnénk, hogy mi minden fenyegeti a biodiverzitást, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy megakadályozzuk annak csökkenését. Például apró szárnyasaink támogatásával: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület figyelmeztetése szerint most van itt az ideje a méhecskehotelek, darázsgarázsok kihelyezésének.

-

A hártyásszárnyúak 90 százalékát nem csoportokban, hanem magányosan élő rovarok alkotják. 

Fotó: 123RF 

A magányos fajok között sok olyan van, amelyik ujjnyinál vékonyabb járatok, azaz bölcsőkamrák védelmére bízza utódait.

Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.

A leggyakoribb beköltözők a magányosan élő vadméhek, például a művészméhek, szabóméhek és faliméhek. Vendégül láthatunk még darazsakat is, mint például a fürkészdarazsakat.

Ezek a rovarok nem agresszívak, nem támadnak emberre. A nőstények egyedül nevelik utódaikat a kialakított üregekben.

Fotó: 123RF 

A magányos méhek kiváló beporzók, sokkal hatékonyabbak, mint a háziméhek. Segítségükkel több gyümölcs és zöldség terem, szebb lesz a virágoskert. A fürkészdarazsak a kártevők természetes ellenségei, így biológiai növényvédelmet biztosítanak. A méhecskehotel telepítésével hozzájárulunk a biodiverzitás megőrzéséhez és egy egészségesebb kerti ökoszisztéma kialakításához.

 

Ha már korábban telepítettünk méhecskehoteleket a kertbe, évente egyszer, tél végén érdemes kitakarítani a nem lakott üregeket.

Az elkorhadt részeket cseréljük újra. Ha azt látjuk, hogy benépesült a hotel, készíthetünk mellé újabbat is, hiszen minél több beporzó él a kertünkben, annál gazdagabb lesz a termés.

Fotó: 123RF  

Méhecskehotelt készíteni egyszerű: az alapváz készülhet időjárásálló fából, például kezeletlen fenyőből vagy tölgyből. Fontos, hogy legyen teteje, ami véd az esőtől. A vázba különböző átmérőjű bambusznádakat, nádszálakat helyezhetünk el vízszintesen. Használhatunk még fúrt lyukakkal ellátott fatuskókat is – a lyukak átmérője 2-8 mm között váltakozzon. Kiegészíthetjük tobozokkal, szalmával és üreges növényi szárакkal. Minden anyagnak teljesen száraznak kell lennie.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részletes útmutatókkal segít a méhecskehotelek elkészítésében. Íme néhány példa:

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint az új méhecskehoteleket érdemes február második felében, március elején kirakni esőtől védett helyre (eresz aljára, ablak- és erkélybeugróba, tornácra), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje.

Nyitókép: 123RF