4 milliárd fa végzi papírként évente – tényleg szükségünk van minden egyes fehér lapra?

Egy tonnányi fehér papír előállításához 15-17 fa szükséges, amit 417 m³ vízzel, 717 kWh energia felhasználásával, 60 kg klórral, 87 kg kénnel, 181 kg mészkővel állítanak elő, miközben 6 tonna gőz keletkezik.

Magyarországon az egy főre jutó éves papírfogyasztás 91 kilogramm körül mozog. Ezt a mennyiséget 272 kilogrammnyi fából állítják elő.

Fotó: 123RF

Aki szeretné kiszámolni, hogy adott papírmennyiséghez mennyi fát és egyéb hozzávalót használnak a készítés során, az itt megteheti.

A Reflex Környezetvédő Egyesület gyerekek számára fejlesztett tájékoztatója ugyanis a papírhasználattal kapcsolatos tudatosság fejlesztése érdekében egy kalkulátort is készített, amelynek segítségével kiderül, hogy például

egy csomag nyomtatóba való A/4-es papír előállításához 7,5 kg fa, 130,2 liter víz, 26,8 kWh energia szükséges, a folyamat pedig 2,6 kg CO2 kibocsájtással jár.

Ha ugyanezt a számítást újrahasznosított papíron is elvégezzük, akkor az 500 ívnyi újrapapír előállítása így néz ki: 7,5 kg használt papír kell hozzá, 51,1 liter víz és 10,5 kWh energia, a folyamat pedig 2,2 kg CO2 kibocsájtással jár.

Fotó: 123RF 

Világviszonylatban éves szinten 400 millió tonna papírt használunk fel.

Ez a hatalmas mennyiségű papír előállítása jelentős környezeti terhelést jelent:

• évente körülbelül 4 milliárd fa kivágása szükséges a globális papírgyártáshoz,
• a papíripar a világ ipari vízfogyasztásának közel 10%-áért felelős,
• a hagyományos papírgyártás során nagy mennyiségű károsanyag kerül a vízkészletekbe és a levegőbe,
• a papírgyártás az energiaigényes iparágak közé tartozik, jelentős szén-dioxid kibocsátást eredményezve.

Mit nyerünk az újrahasznonítással?

A papír újrahasznosítása számos környezeti előnnyel jár a hagyományos, friss rostokból történő gyártással szemben:

• erdőterületek megőrzése: egy tonna újrahasznosított papírral körülbelül 12-15 fa menthető meg a kivágástól. 
• energiamegtakarítás: az újrahasznosított papír gyártása 60%-kal kevesebb energiát igényel, mint a friss rostokból készült papír előállítása.
• vízmegtakarítás: az újrafeldolgozás folyamata 60-70%-kal kevesebb vizet használ, mint az elsődleges gyártás.
• légszennyezés csökkentése: az újrahasznosítás 16%-kal csökkenti a légszennyező anyagok kibocsátását.
• hulladéklerakók tehermentesítése: a papírhulladék a kommunális hulladék közel 25%-át teszi ki, amely újrahasznosítással jelentősen csökkenthető.

Gazdasági szempontból szintén fontos tényező, hogy az újrahasznosítás munkahelyeket teremt és csökkenti a papíripar nyersanyagköltségeit.

Fotó: 123RF

Az újrahasznosítás számos előnye mellett ugyanakkor fontos megemlíteni a korlátokat is. Az egyik fontos tudnivaló az újrahasznosított papírról, hogy a papírrostok minősége minden újrahasznosítási ciklussal romlik, általában 5-7 alkalom után a rostok már nem alkalmasak további feldolgozásra.

Bizonyos papírtípusok (pl. laminált, viaszos vagy erősen szennyezett papírok) nem, vagy csak nehezen újrahasznosíthatók. Az újrahasznosítási infrastruktúra fejlesztése és fenntartása pedig jelentős beruházásokat igényel.

Fotó: 123RF 

Mit tehetünk egyénileg?

Egyéni szinten számos módon hozzájárulhatunk a papír fenntartható használatához:

• gyűjtsük szelektíven a papírhulladékot,
• részesítsük előnyben az újrahasznosított papírból készült termékeket,
• csökkentsük papírfogyasztásunkat (digitális megoldások használata, kétoldalas nyomtatás),
• használjuk újra a papírt, ahol lehetséges (pl. jegyzetelésre),
• támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást tanúsító címkével – például FSC-védjeggyel – ellátott termékeket!

A papír újrahasznosítása kulcsfontosságú lépés környezetünk védelme érdekében. Bár önmagában nem oldja meg az összes környezeti problémát, jelentősen csökkenti a papírgyártás ökológiai lábnyomát és hozzájárul az erőforrások fenntarthatóbb felhasználásához. A sikeres újrahasznosítás közös felelősségünk – gyártók, fogyasztók és döntéshozók együttműködése szükséges a rendszer hatékony működéséhez.

Nyitókép: 123RF