Nyomós érvek és finom falatok: 5 érv a sertéshús mellett, és 31 recept, amiben kipróbálhatod

Gasztro

Nyomós érvek és finom falatok: 5 érv a sertéshús mellett, és 31 recept, amiben kipróbálhatod

Ropogósra sült bőr, omlós hús, csodás zamatok: ez a malachús ajándéka számunkra. Ilyenkor decemberben pedig különösen hálásak lehetünk érte, hiszen a friss vágásokból kapható disznóhúsnak párja nincsen: nemcsak finom, de egészséges is egy belőle készült fogás. Mutatjuk, miért és milyen formában érdemes disznóhúst fogyasztani.

Laikusként az első érvünk a sertésfogyasztás mellett, hogy nagyon finom és változatosan elkészíthető. Egy hagyományos disznóvágásból az év bármelyik időszakára vonatkozó teljes menüsorhoz tudunk fogásokat készíteni – már ameddig marad a disznóhúsból. Az élvezeti értéken túl a sertéshúsból készült ételeket azért is érdemes fogyasztani, mert egészségünknek is jót tesznek:

1. Gazdag aminosav- és fehérjeforrás

Minthogy a sertéshús az összes esszenciális aminosavat tartalmazza, aminek az előállítására az emberi szervezet nem képes, már

napi 50 g hús elfogyasztása fedezi egy felnőtt szervezet teljes esszenciális aminosav-szükségletét, fehérjeszükségletének pedig a 20 százalékát.

A sovány sertéshúst ráadásul a diétás étkezésbe is beilleszthetjük: összesen 2-3 egységnyi húsra van szükségünk naponta, amiből egy egységnyi sertéshús állhat 10 dkg sovány húsból, 5 dkg sovány felvágottból és 4 dkg közepes zsírtartalmú felvágottból.

2. Fontos nátrium- és kálium-, kalcium- és cinkforrás

A nátrium és a kálium a szervezet vízháztartásának egyensúlyáért felel, a kalcium a csontok, a megfelelő mennyiségű cink pedig a szív- és érrendszer egészségét biztosítja. 100 g sertéshúsban 85 mg nátrium, 442 mg kálium, 16,9 mg kalcium és 2,6 mg cink van, ami a fejlődésben lévő szervezet számára is nélkülözhetetlen.

3. Magas a vastartalma

A vörösvértestek felépítésében és a szervezet oxigénnel való ellátásában kulcsszerepet játszó vas nagy részéhez az élelmiszerekből, különösen a vörös húsokból tudunk hozzájutni. Minél vörösebb a hús, annál több vasat tartalmaz. Mivel a szervezetünk a vasat nem képes előállítani, nagyon fontos, hogy odafigyeljünk, és kiegyensúlyozott táplálkozással bevigyük szervezetünkbe. Különösen a nők számára nélkülözhetetlen a vasban gazdag ételek fogyasztása, és kiemelten fontos odafigyelni rá a gyermekáldás korai időszakában, amikor megnő a vashiányos vérszegénység kockázata.

 

Tovább olvasok

4. Idegrendszerünk őre: a B-vitamin forrása 

A sertéshús tápértékének egyik legfontosabb összetevője a B-vitamin csoport (B1, B2, B6, B12 és niacin), amely nagy mennyiségben megtalálható bennük, ezáltal a sejtjeinkben zajló zsír és fehérje anyagcserét és az idegrendszer egészségét védjük a rendszeres, de kiegyensúlyozott sertéshús fogyasztással.  Kiemelkedő mértékben tartalmaz B1-vitamint, amit a táplálékkiegészítők piacán csak agyfényesítő vitaminnak szoktak nevezni, de B12-vitaminja a DNS, az RNS és a vér hemoglobinjának felépítéséhez szükséges, és csak állati eredetű ételekben található meg. 

5. A koleszterin mumusát nyugodtan elűzhetjük

Az elmúlt évtizedek médiakampányai a káros koleszterin veszélyeivel riogatták a sertéshús-fogyasztókat, de mára beigazolódott, hogy 10 dkg sovány sertéshús fele annyi koleszterint sem tartalmaz, mint a csökkentett zsírtartalmú vaj. Vagyis nem kell tartanunk a jó minőségű disznóhústól, inkább érdemes odafigyelnünk a helyes párolási, főzési és sütési technikákra. A káros koleszterin ugyanis leginkább a sütéshez használt zsírokban keresendő – akárcsak az égett olajokban keletkező akrilamid is. 

Fotó: Pexels.com

A sertés különböző részei más-más előnyökkel rendelkeznek: a mészárosok nem véletlenül darabolják egy jól bevált „térkép” szerint. A fej, a tarja, a hosszú karaj, a rövid karaj, a szűzpecsenye, a tokaszalonna, a háti és hasi szalonna, az orja, a lapocka, az oldalas, a dagadó, a comb, az oldalas, a csülkök, farok és a körmök kivétel nélkül mind fejedelmi fogások alapanyagai. Tehát a sertés teljes egészében feldolgozható a konyhában, de sörtéjét kefekészítésre is használják.

Néhány ínycsiklandozó sertéshúsos fogás Borbás Marcsi konyhájából

A fejhús éppen a mostani időszak főszereplője: ebből készül a kocsonya és a disznófősajt, de a pofahúst az ínyencek még fel is füstölik. A fül és az orr is különlegességnek számít. A tarja a disznó nyaki részéről levett hús, egyben a legzsírosabb rész, tehát kiválóan alkalmas pácolásra és sütésre, de ugyanilyen finom darálthúsként, felfüstölve és szemes paszullyal megfőzve is. Darált húst azonban mégis leginkább lapockából szokás készíteni, ahogy gulyást, pörköltet és tokányt is, de a lucskos káposztába és a székely káposztába is ez szokott kerülni.

A karaj a sertés legkevésbé zsíros része, ami kiválóan alkalmas szeletelésre, így a legfinomabb rántott húsok karajból készülnek. Mivel hamar kiszárad, érdemes pácolva készíteni, és vigyázni, hogy ne süssük túl! Karácsony közeledtével a karajból vágott szeletekkel sokféle göngyölt húst készíthetünk, amik felszeletelve nemcsak nagyon finomak, de jól is mutatnak a karácsonyi hidegtálon. A hátszalonna a legvastagabb szalonnarész, ebből olvasztják a zsírt és készítik a tepertőt is.

Fotó: Pexels.com

Az orja a sertés egyben hagyott gerince, amiből kiváló levest lehet készíteni, jól bezöldségelve. A sertés legértékesebb részének a szűzpecsenyét tartják – bár ízlés dolga, hiszen egy kiválóan elkészített körömpörkölt élvezeti értéke is bőven vetekszik vele. Igazi érméket tudunk vágni belőle, és ha nem szárítjuk ki, a legomlósabb sült húst élvezhetjük.

A combot általában egészben megtartjuk és felfüstöljük, hogy húsvétra igazi sonkánk legyen. Amennyiben daraboljuk, rendszerint külön dolgozzuk fel a diót, a frikandót és a felsálat, amikből ízletes brassói készíthető, de persze darálva, sütve és főzve is kiváló ízélményt ad. Ha csülök, akkor minimum a bableves jut eszünkbe, aminek kötelező alapanyaga, de ugyanúgy készülhet belőle kocsonya is, és kerülhet pörköltbe, vagdaltba is a finomra füstölt vagy friss csülökhús. A dagadó kiválóan készthető töltött húsként, pörköltként, roston és főzve is, de a kolbász sem fog megsértődni tőle és a székelykáposzta is meghálálja a hasaalja csemegét.

Fotó: Pexels.com 

Az oldalas ugyancsak rendkívül ízletes és nagyon egyszerűen elkészíthető fogások alapanyaga: pácolva, sütve és barbecue ízesítéssel is nagyon finom. A tokaszalonnát talán abálva szeretjük a legjobban, a farok a kocsonyába kerül, a köröm pedig talán az egyik legegyszerűbb, mégis legfinomabb étel, a körömpörkölt alapanyaga.

A jó háziasszony egyik legfőbb ismérve, hogy változatosan tudja variálni a minőségi alapanyagokat. A sertéshús ebben az egyik legjobb „partnerünk”. Jó étvágyat hozzá! 

A cikk megjelenését az Agrármarketing Centrum támogatta.

Ajánljuk még:

Mákod lesz, ha nem töketlenkedsz – két nagyszerű böjtös csemegét ajánlunk

A mák legtöbbször karácsonykor kerül terítékre, a sütőtök meg az őszi és a téli konyha alapanyaga. De még van belőlük, és nagyon jól illenek össze! Mindkettő gazdag vitamin- és ásványi anyag forrás, ráadásul szemet gyönyörködtető és izgalmas ízeket hoz a tél végi, kora tavaszi asztalra. Ráadásul böjtben is jó szolgálatot tesznek ezek az egyszerű, ám annál ízletesebb csemegék, amiket bűntudat nélkül fogyaszthatunk.

 

Már követem az oldalt

X