Brassói aprópecsenye

Gasztro

Brassói aprópecsenye

Kerekes Sándor receptje

Hozzávalók:

  • 1 sertésszűz
  • 5 szem nagyobb burgonya
  • 10 dkg füstölt szalonna
  • 1 szem szentesi zöldpaprika
  • 1 szem édes zöldpaprika
  • 4 szál újhagyma
  • frissen őrölt bors
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 1 kk szárított majoranna
  • friss majoranna

 

 Elkészítés:

A brassói aprópecsenye esetében fontos, hogy minden alapanyaggal előkészüljünk, mert nagyon gyorsan elkészül. Az első, amivel készülnünk kell, az a burgonya, amit elő kell főzni. Félig puhuljon meg, olyan legyen az állaga, hogy szépen fel tudjuk majd kockázni. Sós vízben főzzük, majd ha kihűlt, húzzuk le a héját, és vágjuk nagyobb falatnyi kockákra. Ha feldarabolva megnézzük az arányokat, akkor Kerekes Sanyi szerint ugyanannyi legyen a krumpli, mint a hús.

A sertésszüzet gondosan lehártyázzuk, majd szintén kockára vágjuk, akkora méretűre, mint a burgonyát. A füstölt szalonnát felaprítjuk, az újhagymát felkarikázzuk, a fokhagymát szintén. A paprikákat is pici darabokra vágjuk.

Ezután elkezdjük a főzést. Egy forró serpenyőben kipirítjuk a szalonnából a zsírt, egyéb zsiradékot nem is szükséges használni. Ha a szalonnából kisült a zsír, akkor rádobjuk a húst. Fontos, hogy végig nagyon forró edénnyel dolgozzunk, hogy a húskockák azonnal piruljanak, és ne engedjenek levet.

Közben egy másik edényben olajat melegítünk, amiben ki fogjuk sütni a burgonyát. Ha kellőképpen meleg az olaj, akkor beletesszük a burgonyát, lehetőleg az egészet egyszerre, és szép pirosra sütjük. Akkor jó, ha a külseje ropog, a belseje pedig krémes.  

Ha a hús megpirult, hozzáadjuk a paprikát, a szárított majorannát és a sót. Frissen őrölt borssal is ízesítjük. Ezután hozzátesszük az újhagymát és a fokhagymát is. Ha a hús megsült, és minden megpirult az edényben, akkor készen is vagyunk. Összeforgatjuk a sült burgonyával, és megszórjuk friss majorannával, valamint az újhagyma zöldjével. Frissen tálaljuk.

 

Ajánljuk még:

Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről

Országszerte több településen is szokás virágos sátrat és virágszőnyeget készíteni Úrnapjára. A hagyomány leglátványosabb formáit talán a Budapest környéki, jórészt sváb és szlovák nemzetiségű településeiben figyelhetjük meg, és a káprázatos virágözön jelentéstartalma és üzenete egyre gazdagabb, ahogy távolodunk a szokás 19. századi formáitól. Az eredetileg elsősorban paraliturgikus cselekvésként meghonosodott úrnapi sátor-állítás és virágszőnyeg-készítés szerepe mára jócskán túlmutat az egyházi, vallásos kereteken: a helyi közösségek identitásának szerves részévé vált, és felértékelődött generációkat összekovácsoló, közösségszervező ereje. Idén Budaörsön követtük nyomon az egyik legszebb oltár készítését, majd a szombati koszorúkötést, a vasárnapi virágszőnyeg leterítését, és elmondhatjuk: a látvány csak a felszín, a lényeg a közösségi összetartozáson van. A hagyomány emberi oldalát mutatjuk.