Küszöbön a születés és a fény ünnepe, a sok teendő mellett pedig egyre inkább érezzük a befelé fordulás szükségességét is. Keresztény kultúránkban a belső béke megteremtésének „gyakorlati eszköze” az ima, melyben mindannyian a magunk legjobb tudása és aktuális állapota szerint tudunk elmélyülni. Gyakori jelenség azonban, hogy szorongás kíséri imáinkat: Vajon jól mondom?, Vajon meghallgatást nyer? – kérdezzük magunktól. Ritkán beszélünk ilyen aggodalmainkról, hiszen már azt is szégyelljük, hogy még az imádságban is képesek vagyunk elbizonytalanodni. Lócskai Mária Kinga ferences szegénygondozó nővérrel az ima erejéről és az imádkozás gyakorlatáról beszélgettünk.