Kemencében párolt és sült vaddisznóoldalas

Gasztro

Kemencében párolt és sült vaddisznóoldalas

2022.08.24.

 

Hozzávalók:

  • 1 kg vaddisznóoldalas
  • 10 dkg füstölt szalonna
  • 3 db sárgarépa
  • 1-2 db petrezselyemgyökér
  • 1 db kisebb zellergumó
  • 2-3 fej vöröshagyma egészben
  • 3 db paprika
  • 2 db babérlevél
  • ½ l víz
  • 2-3 dl étolaj
  • 2 dl tejföl
  • 2 evőkanál mustár
  • Saját készítésű fűszerkeverék:
    • kb. 1 evőkanál só,
    • 1 dkg őrölt bors,
    • 0,5 dkg őrölt kömény,
    • 2 dkg szárított fokhagymapor,
    • 0,5 dkg görög fűszerkeverék.

 

Tovább olvasok

Elkészítés:

A vaddisznóhúst a sütéshez előkészítjük és hagyományos módon két bordaíves szeletre vágjuk, majd az előre összeállított fűszerkeverékkel alaposan megszórjuk. A befűszerezett oldalast, a csíkokra vágott füstölt szalonnával vegyesen kiterítve, egy fedeles sütőedénybe helyezzük és ráhalmozzuk a megtisztított, hosszában kettévágott zöldségeket.

Aláöntjük a vizet, rátesszük a két babérlevelet, és belocsoljuk az egészet az étolajjal, majd a lefedett sütőedényben helyezzük be a felfűtött kemencébe. Ha nincs kemencénk, akkor sütőben is elkészíthetjük, csak tovább fog tartani a párolási és sütési folyamat. Az étel elkészítés ideje függ a malac korától, és a konyhánk felszereltségétől, de átlagosan kb. másfél órán keresztül (legalább 180 fokon) pároljuk a húst.

Ha úgy ítéljük, hogy a hússzeletek kellően megpuhultak (könnyedén elhagyják a csontot), akkor leszedjük a húsról a zöldségeket, és a mustárral elkevert tejföllel elborított vaddisznó oldalast a kemencébe visszahelyezve még egy kicsit mindkét oldalán megpirítjuk.

Az elkészített sültet párolt vegyes zöldségkörettel, vagy tepsis burgonyával tálaljuk.

Ajánljuk még:

Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről

Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről

Országszerte több településen is szokás virágos sátrat és virágszőnyeget készíteni Úrnapjára. A hagyomány leglátványosabb formáit talán a Budapest környéki, jórészt sváb és szlovák nemzetiségű településeiben figyelhetjük meg, és a káprázatos virágözön jelentéstartalma és üzenete egyre gazdagabb, ahogy távolodunk a szokás 19. századi formáitól. Az eredetileg elsősorban paraliturgikus cselekvésként meghonosodott úrnapi sátor-állítás és virágszőnyeg-készítés szerepe mára jócskán túlmutat az egyházi, vallásos kereteken: a helyi közösségek identitásának szerves részévé vált, és felértékelődött generációkat összekovácsoló, közösségszervező ereje. Idén Budaörsön követtük nyomon az egyik legszebb oltár készítését, majd a szombati koszorúkötést, a vasárnapi virágszőnyeg leterítését, és elmondhatjuk: a látvány csak a felszín, a lényeg a közösségi összetartozáson van. A hagyomány emberi oldalát mutatjuk.