Szinte minden stílushoz tartozik valamilyen pszichológiai jelentéstartalom, csak meg kell látni, és fel kell ismerni, melyik. Vegyük például a mixed prints stílust, azaz a minták keverésén alapuló rendkívül izgalmas öltözködési formát. Bonyolultnak tűnhet a szedett-vetett darabokban meglátni a harmóniát, de bizony itt is vannak tanulható szabályok, melyeket érdemes követni.
Kezdő szint: fekete-fehér a fekete-fehérrel
A legkönnyebben megvalósítható verzió, és még komfortzónán belül van a legtöbb embernél.

Egy színvilág többféle minta: itt már bonyolódik a helyzet, de még mindig biztonsági játékot játszunk

Haladó szint: egy extra minta és mintás póló, akár egy kis színnel

Ezzel a szettel már jobban felhívjuk magunkra a figyelmet. A leopárd, párduc és egyéb állatminták súrolják a közönségesség határát, ha rossz darabokhoz nyúlunk, a kulcs az, hogy jól kell az alapokat választani. Ez már az a szint, amihez bátorság kell, főleg ha még egy kis színnel fel is hívjuk magunkra a figyelmet.
Hasonló színvilágban: felül nagy, alul kicsi – és fordítva
Ez a szett a kedvencem jelenleg. Meleg tónusban maradtunk és tartjuk az örök szabályt, ha felül ez, alul az; azaz ha felül szűk, alul bő; ha felül kicsi, alul nagy; és ezek fordítottjai.

Ezzel a képpel azt is bemutatom viszont, mennyit ront az összehatáson egy arányokban nem jól tördelt ruhaösszeállítás. A jobboldali fotó teljesen előnytelen, mert eltakarja a vékony derekam, rövidíti az amúgy is kurta lábam, és még a széles csípőmet is kiemeli. Vegyünk példát tehát inkább a baloldali képről.
Profi: több extra minta és kontrasztos színvilág
Eljutottunk személyiségfejlődésünk egy magasabb fokára, mikor a legtöbb figyelemfelkeltő darab között is megtaláljuk a harmóniát, ami passzol a személyiségünkhöz, és nem nézünk ki bohócnak benne.

2014-ben kezdtem a stylist iskolát, azóta foglalkozom érdemben divattal, de akkor még csak tetszett ez a fajta öltözködési mód. Sokat kellett tanulnom magamról ahhoz, hogy meg is merjem valósítani és hiteles is tudjak maradni egy ilyen összeállításban.
Az öltözködés nemcsak a funkcióról és a társadalmi elvárásokról szól, hanem arról is, mi hogyan lavírozunk ezek között a lehetőségeinkhez mérten. Rengeteget elárul a személyiségről – pénztárcától, és márkajelektől függetlenül.
Ha valaki amellett dönt, hogy harmóniát teremt a káoszban és fittyet hány a belénk nevelt öltözködési szokásokra, akkor meri alakítani a környezetét, és használja a divatot. A lehetőséget látja benne és nem a korlátot. A gyermekekben még megvan ez a szemléletmód; ők még merik a pillanatot megélni, élvezni és szabadon használni a fantáziájukat.
Felnőttként viszont újra meg kell tanulnunk levetkőzni a sémagondolkodás korlátait és ismét megtapasztani a kreativitás szabadságát, amihez akár az öltözködésen keresztül is vezethet az út.
Szerintem induljatok el rajta!
Ajánljuk még: