Soha nincs túl hideg – északi népek jótanácsai a téli öltözködéshez

„Nincs túl hideg idő, csak rossz öltözék” – az izlandi munkatársa mondta ezt a húgomnak, amikor a meghívásnak eleget téve éppen a bőröndjébe pakolt, és azon aggódott, nem fog-e megfagyni novemberben a zord időjárásáról (is) híres, északi szigeten. Többek között ezt a bölcsességet tartottuk szem előtt párommal tavaly svédországi hónapjainkra csomagolva. Majd a skandinávoktól mi is megkaptuk a magunk jótanácsát: a lábujjakat és a fejünket a legfontosabb melegen tartani, akkor nem, vagyis csak sokkal később fogjuk azt érezni, hogy túl hideg van a szabadban.

Ha valakiknek, hát az északi népeknek tényleg elhiszem, hogy tudják, hogyan kell felöltözni a téli hideg ellen. Láttam, hogy a svédek kifejezetten jól érzik magukat az év leghidegebb hónapjaiban még úgy is, hogy lényegesen több órán keresztül van sötétebb ilyenkor náluk, mint nálunk, pláne, mint a nyári hónapokban.

Bár az emlékeimben még felsejlenek olyan itthoni telek, amikor méteres hótorlaszok mellett gyalogolva mentünk az iskolába, mert éjszaka megint leesett vagy húsz centi hó. Élnek bennem azok a fagyos reggelek is amikor a bundás kesztyűben is lefagytak az ujjaim, mire a suliba tekertem a bringámmal – bár ez mostanság is előfordul, pontosabban előfordulna, ha nem öltöznék sokkal okosabban, mint gyerekkoromban. Hiszen hiába aggódott anya az egészségemért, ha én nagylányos könnyedséggel dugtam a táskámba a sapkát, vagy választottam inkább divatos csizmát a bumszli bélelt helyett. Idővel azonban sikerült összeegyeztetnem a személyiségemmel, és a nőiességgel az évszaknak valóban megfelelő öltözködést. Ezeket az alapokat fejlesztettem túl a svédeknél töltött tél során, és erre a tudásra támaszkodtam az idei magyar tél nagyjából mind a nyolc napján...

A téli ruhatár titkai

Anyagában meleg ruhák

A fagyos téli hidegben érdemes a szekrény mélyére tenni a műszálas, szintetikus anyagból készült ruhadarabokat, de a pamutpóló sem feltétlenül a legjobb választás. A gyapjú lesz a legjobb barátunk, az ugyanis egy olyan természetes anyag, ami melegebb, mint a pamut. Ráadásul kiválóan szellőzik a szálak közötti réseknek köszönhetően úgy, hogy közben mégsem hűlünk át. Ezért is jobb a pamutnál, ami megtartja a nedvességet (izzadságot) és rosszabbul szellőzik, tehát fázhatunk és még büdösek is lehetünk benne. Bár meglehetősen sokba kerülhet egy (merinói) gyapjúból készült ruhadarab, érdemes lehet befektetni egy-kettőbe. Ha vigyázunk rájuk, életünk végéig kitarthatnak! A gyapjúkeverék anyagok is jó választásnak tűnnek, bár minél kevesebb a gyapjútartalma a ruhának, annál kevésbé tart melegen.

Okosan és rétegesen

Rendkívül fontos a réteges öltözködés, hiszen ami melegen tart, az a saját testünk által felmelegített levegő a ruha rétegei között. A jól megválasztott anyagból készült ruhák réteges viselete csodákra képes. Ugyanakkor azt is fontos figyelembe venni öltözködés közben, hogy mi a napi programunk. Ha alig vagyunk a szabadban, lehetünk egy kicsit óvatlanabbak, de egy egész délelőttös városnézés vagy hétvégi kirándulás a szabadban már odafigyelést igényel. Érdemes észben tartani azt is, hogy mozgás közben fokozott hőtermelést végez a testünk, vagyis nem szabad túl melegen felöltözni. Az izzadástól nedves lesz a ruhánk, amitől fázni kezdhetünk. Bár a gyapjú még ebben az esetben is jobb, mint a többi anyag, túlzott izzadás esetén még az sem segít. Gondoljuk végig, hogy mennyi és mennyire intenzív mozgást végzünk napközben, és ezt is vegyük figyelembe öltözködés közben.

Sapka, kalap, kucsma

Nem elég a testünket betakarni, a fejünket is védeni kell a hidegtől. Bármelyik olyan testrészünkön elszökhet a meleg, amelyik nincs megfelelően védve a hideg ellen, a fejünk is rendkívül fontos ebből a szempontból. Az északi népek úgy tartják, a fülvédő mit sem ér: bár a fülünket valóban melegen tartja, a fejtetőn át távozó hőt így nem fogja meg semmi, és előbb-utóbb fázni fogunk. Természetesen a gyapjúból készült fejfedők a legmegfelelőbbek, de a formában sem mindegy, mit választunk – szerencsére minden fejformához találunk ideális sapkatípust és hajvédő sapkaviseletek is léteznek!

Tartsuk melegen a lábunkat

A legrosszabb téli élményeim közé tartozik, amikor valamiért hosszabb ideig voltam kint a szabadban és egy idő után úgy éreztem, lefagytak a lábujjaim. A lábunk melegen tartása rendkívül fontos, ennek három lépésben tehetünk a leginkább eleget.

• A cipőnek legyen vastag a talpa, hogy minél távolabb tartson bennünket a hideg, jeges, havas talajtól.
• Vegyünk meleg zoknit, ami lehet például egy vékonyabb gyapjúzoknit. Vagy két pár vékony gyapjúzokni...
• Bizonyosodjunk meg arról, hogy van elég hely ahhoz, hogy a lábujjaink szabadon tudnak mozogni a cipőben. Lehet rajtunk ugyanis a legmelegebb zokni, ha a cipő túl szoros és nincs benne elég hely, pontosabban levegő, ami felmelegedhet és melegen tarthatja a lábfejünket, könnyebben átfagyunk.

Élvezzük a telet – de hogyan?

Akármennyire is okosan öltözködünk, durcásan és morcosan akkor sem fogjuk jól érezni magunkat. Próbáljuk meglátni a tél szebb és jobb oldalát, hogy élményekkel és jókedvvel teljenek az év hidegebb hónapjai.

Diétaszünet: nem érdemes a legnagyobb hidegben a minimálisra csökkenteni a kalóriabevitelt, hiszen szüksége van energiára a szervezetünknek ahhoz, hogy elegendő hőt termeljen és így ne fázzunk. Nem az evésre és a hízásra buzdítunk, ne értsetek félre, de érdemes lehet egy kicsit enyhíteni a szigorú diétás szabályokon, már ha vannak az életünkben ilyenek. Az egészséges, úgynevezett “jó” zsírokkal (például hal, dió, olíva, avokádó zsírjai) teli étrend jót tehet az egészségünknek, erősítheti az immunrendszerünket.

Igyunk meleget: a meleg italok belülről melegítik fel a szervezetünket. Ihatunk olykor egy bögre forralt bort, de a kakaóról, teákról és forró csokikról se feledkezzünk meg! És akkor ott vannak még a levesek… No meg a kávé. Nem is olyan rossz ez a tél, nem igaz?

Szaunázzunk hetente egyszer: egyrészt átmelegszünk a forró kabinban, másrészt kilépve a hidegbe fokozódik a vérkeringésünk és az egész folyamat még a stresszt is csökkentheti. Ez a fajta izzadás az egyik legegészségesebb módja annak, hogy méregtelenítsük a szervezetünket. Igaz, költséges program, de ha megtehetjük, érdemes lehet kipróbálni. (Egészségi állapottól függően kérdezzük meg a háziorvost, szakorvost, hogy szaunázhatunk-e!)

Mozogjunk a szabadban: a nyári sportokat is téliesíthetjük, a futás például mínusz öt fokig megengedett (megfelelő öltözékben!). De a téli sportok közül is választhatunk kedvünkre valót. A síelés és szánkózás mellett felkereshetjük a jégkorcsolya-pályákat is, de már egy-egy nagy séta, kirándulás is csodákat művelhet. A szabadban végzett mozgástól csökkenhet a stressz-szintünk, jobb lehet a közérzetünk, formában maradhatunk és kevesebb esélyt adunk a téli depressziónak.

Melegedjünk otthon: ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni a kinti hideggel, nem szabad fáznunk otthon. Gondoskodjunk a megfelelő szigetelésről, a fűtésről, még az ágyat is érdemes felmelegíteni, mielőtt belefekszünk aludni. Szerezzünk be gyapjúból vagy tollból készült takarókat.

Élvezzük a napsütés minden pillanatát: ugyanis télen is szokott sütni a nap. Ilyenkor mindenképp töltsünk a szabadban akár csak egy rövid időt. Szívjuk magunkba a fényt és azt a kis meleget, amit a ragyogó, téli napsugarak adnak.