Tanuljunk meg szaunául – avagy szaunakultúránk van, volt és lesz!

Egészség

Tanuljunk meg szaunául – avagy szaunakultúránk van, volt és lesz!

Hajlamosak vagyunk bizonyos dolgokat szinte kizárólag az év egyes meghatározott pontjaihoz kötni. Bejglit vagy mézeskalácsot süthetnénk egész évben, mégis szinte kizárólag a karácsonyi ünnepkörben kerülnek az asztalunkra, ahogyan az amúgy fenségesen ízletes ecetes torma–tojás–sonka trióval is legtöbbször csak húsvétkor találkozunk. A szaunázás és a téli időszak kapcsolata esetében egészen egyszerű a magyarázat: kinn hideg van, a szaunában pedig nagyon meleg!

Annak ellenére, hogy az izzasztókunyhóknak a magyar népi orvoslásban is évezredes hagyománya van, a szaunázást az utóbbi évtizedekben sokan mégis inkább az északi országok lakosságának egyik jellegzetes tevékenységeként ismerik. Logikus és érthető, hogy a szaunák forró világa népszerűbb a hideg téli időszakban, a jellemzően puritán faburkolattal borított helységek azonban jóval többek holmi melegedőnél!

Az emberi szervezet számára extrém, ugyanakkor mégis jól kontrollálható körülményeket biztosító szaunáknak – az amúgy egyáltalán nem mellékes – jólléti funkciói mellett számos kedvező egészségügyi hatásuk van.

A finn típusú szaunákban bár igen magas, akár 90 fokos léghőmérséklet is mérhető, a relatív alacsony páratartalom miatt szervezetünk ezt mégis képes tolerálni. A magas külső hőmérséklet következtében a bőrünk és a közvetlen alatta található szövetek erősen felmelegednek, miközben szervezetünk belső maghőmérséklete – normál esetben – legfeljebb 37-38 fokra melegszik. A kialakult nagy hőmérsékleti különbségre szervezetünk fokozott izzadással reagál,

aminek következtében egy tíz-tizenöt perces szaunázás alatt akár fél liter izzadtság is távozhat testünkből!

A hőháztartás szabályozása mellett az izzadás a szervezet méregtelenítésében is jelentős szerepet játszik, így megnövekedett intenzitásával párhuzamosan a kiürülő méreg- és salakanyagok mennyisége is arányosan növekszik. Fokozódik továbbá a sókiválasztás is, amely korunk túlsózott étrendjét látva sokak számára rendkívüli fontossággal bírhat!

A szaunázás a keringési rendszerre is kedvező hatást gyakorol, a magas hőmérséklet serkenti a vérkeringést. Míg a bőrfelszín közelében található hajszálerekben a normál állapothoz képest akár ötször-hatszor több vér áramlik keresztül, a szívverés gyakorisága is megemelkedik. A szaunázást követő hideg merülés vagy zuhany következtében az ereket érő erős hideg-meleg behatásoknak köszönhetően az érfalak kitágulnak és összehúzódnak, így megtartják rugalmasságukat, a lerakódott, letapadt salakanyagok pedig könnyebben távozhatnak.

Az extrém körülmények immunrendszerünket is erősítik, a légutak vérellátásának javulása pedig a megfázásos tüneteket is enyhíteni tudja.

A szaunázásnak is megvannak azonban a maga szabályai, melyeket nemcsak magunk, de embertársaink érdekében is érdemes betartani!

  • A legfontosabb, hogy a nem gyakorló szaunázók csak óvatosan, fokozatosan kezdjenek hozzá ehhez a tevékenységhez. A bent tartózkodás idejét a kezdeti öt-nyolc percről fokozatosan emeljék, a szaunázást követő merülést is eleinte jéghideg víz helyett inkább langyossal végezzék.
  • Lázas betegek, vagy fertőző betegségben szenvedők lehetőleg kerüljék a szaunát. Ezzel nemcsak magukat védhetik, de a velük együtt szaunázók megfertőződése is elkerülhető.
  • A szaunázásnak vannak alapvető illemszabályai, melyeket nagyon jó lenne, ha mindenki betartana. Az egyik legfontosabb ilyen, hogy tegyünk magunk alá (lehetőleg ne csak a fenék, de a talp alá is) lepedőt vagy törülközőt, így nem hagyunk magunk után izzadtságtócsákat…
  • A papucsot lehetőleg hagyjuk az ajtón kívül, így is megőrizve a hely tisztaságát.
  • Ha úszómedencék is vannak a közelben, lehetőség szerint ne a medencevízben ázott fürdőruhában üljünk le a szaunába, mivel abból a vízhez tett különféle vegyszerek is kipárologhatnak.
  • Ha valamilyen illóolajat szeretnénk a kövekre önteni, előtte kérdezzük meg a többiektől, hogy nem zavarja-e őket. A szaunában különösképpen fontos, hogy kizárólag természetes illóolajakat használjunk!
  • Mielőtt a merülőmedencébe mennénk, feltétlenül zuhanyozzunk le, így a fokozott mennyiségben a testünkön lévő izzadtság nem a közös merülőben köt majd ki.
  • A szaunákban és a hozzájuk tartozó pihenőterekben lehetőleg ne, vagy csak halkan beszélgessünk, hogy ne zavarjuk mások kikapcsolódását!
  • Nagyon fontos, hogy a szaunát a gyermekvállalásra készülő, és kisgyermeket nevelő szülők is óvatosan használják! A normálisnál jóval magasabb hőmérséklet ugyanis nagymértékben csökkentheti a férfiak nemzőképességét, ugyanakkor a várandósság ideje alatt a mértékkel folytatott szaunázás a nők és a magzat egészségére kifejezetten jótékony hatással is bírhat!
  • Szoptatós édesanyák esetében a szaunázás szintén megengedett, ugyanakkor kellő odafigyelés hiányában okozhat nem várt kellemetlenségeket is. A fokozott hőhatás az arra érzékeny nőknél ebben az időszakban ritka esetben mellgyulladást is okozhat, a meleg pedig akár még az anyatej csepegésével járó tejtermelést is beindíthatja. A szaunázást követően a hideg vízben való merülés viszont mind a várandós, mind a szoptatós édesanyák esetében kifejezetten kerülendő, ezért ők jéghideg víz helyett ilyen időszakban csak langyos vízben merüljenek, zuhanyozzanak le.

Nagyon fontos, hogy a szaunázást követően pótoljuk az elveszített folyadékmennyiséget. Erre a célra a legalkalmasabbak a különféle 100%-os gyümölcslevek, préslevek, de mértékkel a szűretlen búzasör is igen jól eshet ilyenkor!

Végezetül essen szó a krioszaunákról és a magyar népi-orvoslás rendjében is megtalálható izzasztókunyhókról is. Előbbi a hagyományos szaunáknak teljes ellentéte, ugyanis ezekben a szervezetet rövid időre extrémen alacsony, akár mínusz 170 °C-os hőmérsékletnek tehetjük ki. A Japánból származó, az egész testre egyszerre ható módszer lényege, hogy a hőmérséklet pár másodperc alatt kritikusan alacsonyra csökken, ami szinte azonnal beindítja a szervezet öngyógyító mechanizmusait, aktiválja immunrendszerét.

Mivel a krioszaunában lévő levegő páratartalma rendkívül alacsony, a benne álló ember teste nem fagy meg.

Az izzasztókunyhók használatáról többek közt Hérodotosz Szkítáknál tett utazásáról szóló beszámolója is tanúskodik, aki nem csupán a kunyhó elkészítésének módját, de a benne használt fűszerek és gyümölcsök fajtáit is leírta. A módszer lényege, hogy egy faágakból hajlított, nemezzel gondosan letakart, félgömb-forma kunyhóba tűzön hevített köveket visznek, melyekre különféle füveket, gyümölcsöket helyeznek, így ezek füstje-gőze elegyedik a forró levegővel. Eltérően a mai szaunáktól ezek felépítése, használata jellemzően egy szigorúan megszabott rend szerint, a testi gyógyulás mellett a lélek emelkedését is szolgáló szertartás keretei között zajlik.

Nyitókép: HUUM/Unsplash

Ajánljuk még: 

AZZAL ÁRTHATSZ SOKAT A GYEREKNEK, AMIVEL SEGÍTENÉL: DOBD KI A BÉBIKOMPOT
AZ ESENDŐSÉG-SZINDRÓMA
TISZTELET AZ „AMATŐR” BETEGÁPOLÓKNAK! – DEMENCIA A CSALÁDBAN