Járt utat a járatlanért hagyd el, tedd a jót, a szívedet nyisd meg – Pünkösdváró
Hajnal volt még, amikor a dombtetőn találkoztunk. Utolsó igazítás a csomagokon, rutin ellenőrzés a fékeken, gyors állítás a sisakszíjon. Kelet felől már erősen vörös volt az ég alja, a Kisalföld laposa már nem sokáig takarta a napkorongot. Éreztem, ahogy az első sugarak elértek hozzánk, jóleső melegük szelíden simított végig. „Hát, na... Isten segíts!” A dombról leszáguldva könnyet csalt szemembe a reggel hűvöse. Kiértünk a faluszélre, de a gyümölcsös helyett ezúttal jóval messzebbre tartottunk: a következő hétfői napkeltét már a csíksomlyói nyereg tetején néztük.
Sok magyarnak volt valamije, amit csak a leggazdagabb britek engedhetnek meg maguknak
Egy angliai konferencián meglepődve tapasztaltam, hogy újszerű kincsként emlegetik a nálunk évszázadok óta ismert, használt, szeretett építkezési technikát. Rögtön ráébredtem újra, milyen hihetetlen gazdagságban élünk a Kárpát-medencében – és határozottan nem anyagi szempontokra gondolok.
Öt tavaszi virág, amiből csodás szörpöt főzhetsz
A téli hónapok (relatív) nyugalmát követően a tavasz feladatai szinte ránk törnek, a (relatív) semmidolgunk-időszak helyett a mindenhol-feladat állapota érkezik. A kertészember igyekszik az amúgy véges energiakészletét a legszükségesebb feladatokra figyelve beosztani, mely igyekezetben a holmi élvezeti célból készített ilyen-olyan ezek-azok hátrébb szorulnak a sorban. Ugyanakkor érdemes a nem létszükségesre is időt szakítani. Itt vannak például azok a virágszörpök, melyeket most jó elkészíteni – akkor is, ha nem muszáj.
Fogalmam sincs! – hangzott a messziről jött „doktorúr” szakvéleménye egy csíksomlyói konferencián
Olykor egy jól szervezett konferenciáról, sok okosság mellől is a posztólajbis, huncut szemű székely bácsi vállveregetése lesz a legértékesebb dolog, amit magunkkal vihetünk.
A legszebb tavaszi sárga virágok, hogy a nap a földre költözzön
A nagyobbik fiam oly találóan fejezte ki magát a minap, miközben a magasba emelt egy aranysárgán virító hatalmas pitypangot: „hiába esik mostanában olyan sokat az eső, a nap most mégis a földre költözött”. Ennek jegyében nézzünk hát körül egy kicsit a sárga színű tavaszi virágok között, hátha máshová is elviszik a napsütéses tavasz ígéretét! Nemcsak szépek, de hasznosak is.
„Aki Jézusra hangolódik, erőt kap” – Húsvéti beszélgetés Szabó Gyula atyával
Korunkban a húsvét valahogy mindig a karácsony árnyékában marad. Még ünnep, de talán egyre inkább csak egy hosszú hétvége, amit ráadásul a húsvét hétfői locsolkodás miatt sokszor kényszeredett kötelességtudat kísér. A természet újjászületésének legteljesebb időszakára eső ősi ünnep ugyanakkor olyan értéket képvisel, amely korunk embere számára is kapaszkodót kínál. A húsvét titkairól Szabó Gyula atyával beszélgettünk.
Mit jelent a márciusi hóesés? – Egy gyümölcsész véleménye
„Tavaszi szél vizet áraszt” – szól a Veress Sándor által 1930-ban a moldvai csángóknál gyűjtött, ma már széles körben ismert népdal, ahogyan azt is jól tudjuk, hogy a „májusi eső aranyat ér!” De mi van, ha a szél orkán erejű és víz helyett havat szakaszt a nyakunkba az ég? Rendben van-e, ha a jószág itatójában még március végén is törni kell reggel a jeget? Egyáltalán, mit jelent a „jó idő” fogalma?
Olcsóbb, egészségesebb és fenntarthatóbb gazdálkodást biztosítana a No-till – Berend Ferencet kérdeztük a módszerről
Napjainkban az emberek többsége számára a mezőgazdaság fogalma jórészt egyet jelent az ekével vagy tárcsával felszerelt traktorokkal, gyomtalanul tartott szántóföldekkel, legelőkkel, kaszálókkal, ahol a különböző növénytermesztő és állattartó egységek szinte hermetikusan elkülönülnek egymástól. Jóval kevesebben vannak, akik hallottak róla, hogy a mezőgazdálkodást egészen máshogyan is lehetne csinálni, és még kevesebben, akik mindezt a gyakorlatban is megvalósítják. A talajművelés nélküli, úgynevezett „no-till” gazdálkodásról Berend Ferenc gazdálkodóval beszélgettünk.
Indítsd újra a szervezeted: méregtelenítő gyógynövény-válogatásunk böjti időre
Eljött az éves „újraindítás” ideje, a böjtben lehetőséget kapunk, hogy elengedjük, ami már nem használ nekünk – testben, lélekben egyaránt. Ebben pedig a gyógynövények segítségünkre lehetnek.
Előtte, utána és közben is gondolkodj, mert kényes mutatvány a gyümölcsfák metszése
Kell-e metszeni a gyümölcsfákat, és ha igen, miért nem? Ha meg mégis, akkor mire figyeljünk?
Két hónaposan egymásra találnak, életük végéig együtt maradnak: ilyen az év madara, a barkóscinege
Ahogyan 1979 óta minden évben, a Magyar Madártani Egyesület az idén is meghirdette az „Év madara” programot. Ennek célja, hogy a társadalom számára olyan fajokat vagy madárcsoportokat mutasson be, amelyek fennmaradását valamilyen átfogóbb természetvédelmi probléma vagy emberi tevékenység fokozott mértékben veszélyezteti. Az MME „Év madara” programja ennek okán messze túlmutat önmagán: a fajok bemutatásán keresztül az őket veszélyeztető tényezőkre, tendenciákra is felhívja a figyelmet.