Permakultúra: A kertben való boldogulás egy lehetséges útja

Míg néhány évtizeddel ezelőtt a városban vagy a városokhoz közeli agglomerációkban lakó népesség teljes emberi populációra vetített aránya alig érte el az 50 százalékot, pár éven belül ez a szám meghaladhatja a 90 százalékot is! A városban lakó népesség arányának robbanásszerű növekedésével párhuzamosan a klasszikus vidéki területek lakosságszáma ijesztő mértékben csökken, a vidék elnéptelenedik. A kiürült területeket egyre nagyobb arányban vonják nagyüzemi mezőgazdasági művelés alá, vagy éppen hagyják parlagon. A Földanya rendszerszintű leélésével szemben valós megoldást keresők ugyanakkor ma már számos olyan lehetőség közül is választhatnak, melyek a globális tendenciák mellett valódi, a gyakorlatban is kipróbált alternatívát kínálnak.

Nehéz helyzetek kemény embereket szülnek: a betyáros Sokoró kezdeményezése

„Isten – Haza – Család” szól a Sokorói Tájegység Egyesülés jelmondata. Vajon mindez nem több holmi jól hangzó frázisnál, vagy mégis lehet valódi tartalommal bíró iránymutatás? A Bakony és Győr között található betyáros Sokoró-dombság tettrekész közössége számára ezek a szavak egészen biztosan többet jelentenek: magánéletük és a térség fejlődését célul kitűző összefogás hármas tengelyét.

Cseresznye: a gyümölcs, amit kocsánytól levélig érdemes gyűjteni és enni

Minden évszaknak megvan a maga hírnöke. Tavaszt hoz a hóvirág, nyarat a fecske, de van egy növény, aminek legalább két alkalommal is örülni szoktunk. Míg az első hóvirág láttán mindig öröm tölti el az embert, legbelül mégis jól tudjuk, a tél a visszavonulás során is okozhat még meglepetéseket, a cseresznyefák fehér-rózsaszín virágzása viszont már kétségtelenül a tavasz visszavonhatatlan érkezését jelzi. 

Egy fecske nem csinál nyarat! – de vajon mi történne, ha egyetlen fecske sem érkezne tavasszal?

A kérdés – sajnos – nem is annyira költői, mint ahogyan talán elsőre tűnik! Az emberi közösségek életmódjának változása, a természeti területek állapotának romlása, a monokultúrás mezőgazdasági óriástáblák számának robbanásszerű növekedése, valamint a természetközeli állattartás csökkenése számos olyan madárfaj megmaradása szempontjából jelent problémát, melyek még nem is olyan régen tömegével röpködtek körülöttünk.

Magaságyás vagy magasított ágyás? – Ez itt a kérdés!

Mit nekünk cukorborsó vagy csintalan Bajuszka cica, Borbás Marcsi egyik legutóbbi videóbejegyzése alatt az első világégés állófrontjait megszégyenítő kommentháború alakult ki – magaságyás témakörében… A magaságyásokkal, azok előnyeivel és hátrányaival, elkészítésük lehetséges módjaival nem is olyan régen egy külön írásban részletesen is foglalkoztunk. Olvasóink érdeklődését jelző hozzászólások okán mégis úgy gondoltuk, érdemes lehet a bevezetőben vázolt kérdéskört is tisztázni! Magas vagy magasított, ez itt a kérdés! Járjunk utána, van-e lényegi különbség!

Pünkösdi királyság: a hagyományos játékoknak a mai otthonokban is helye lehet

„Rövid, mint a pünkösdi királyság” – tartja a mondás, az egy évre kikiáltott pünkösdi királynak azonban mégis igen sokan lettek volna a helyében! Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a kőkemény királycsináló próbák és virtuskodások mibenlétéről már a középkor óta igen részletesen írnak a források, fontos volt ez a közösség számára. És a játék ma is jó, erőt adó, fontos lehet, ha tudjuk, miért csináljuk!

Fűben termő gyógyszerek: már gyűjthetjük őket!

Furcsa időt élünk, az emberiséggel együtt mintha a természet is összezavarodott volna. Miközben a megkoronázott társadalom igyekszik visszatérni korábbi, jól megszokott életviteléhez, az évszakok szinte naponta váltogatják egymást. A klímaváltozást kutató Copernicus Klímaváltozási Szolgálat mérései szerint 18 éve nem volt olyan hideg az április, mint az idén, de (egyelőre) úgy tűnik, a május sem számíthat sokkal dicsőbb helyezésre. Az időjárás hektikus változatossága nemcsak a téli-nyári-tavaszi gyermekruhák egyidejű elől tartására kényszerült sokgyermekeseket, de a növény- és állatvilág tagjait is keményen próbára teszi.

A bölcsesség nem más, mint megszelídített erő – Interjú Konkoly Merse lovasíjásszal
Konkoly Mersét 8 éves korában ejtette rabul a lovasíjászat, de egészen 15 éves koráig kellett várnia, amíg részt vehetett élete első lovasíjász edzésén. Az az edzés – amit az ősi harci művészetet a 80-as években felélesztő Kassai Lajos vezetett – nagy hatással volt Merse életére. A gyermekkori ábrándok valósággá váltak, és elindították egy úton, amin haladva 12 évvel később sikerrel teljesítette a lovasíjász mestervizsgát. A feleségével egy 12 hektáros alföldi családi gazdaságban élő harcművészt most a lovasíjászatról, mindennapi tapasztalatokról és a 21. századról kérdeztük.