„Élvezd, Európából való” – tudtad, hogy ezer éve megterem a közelben rizs?

„Védd a helyit, vedd a hazait!” – olvasom egy termelői piac bemutatkozójában. Az állítással, gazdálkodó emberként csak egyet tudok érteni. De felmerül bennem: globalizált világunkban meddig tart a „haza”? Hiszen a földgolyó lassan egyetlen hatalmas piactérré változik, amelyen termőhelytől és évszaktól függetlenül szinte bármit bármikor megkaphatunk. 

„Hit és hagyomány, ez az, ami még mindig visz előre” – spanyol őstermelőkkel beszélgettünk

Európa-szerte járva ugyanazt halljuk, ha termelőkkel, gazdákkal beszélgetünk. Nehéz évek vannak mögöttünk, és talán még nehezebbek jönnek, mert változik az időjárás, és az eddig bevetett trükkök egyre kevesebbet érnek. Mégis érdemes szétnézni a Kárpát-medence más országaiban és azokon túl is, ugyanis a tapasztalatok megosztásával mindenképp előrébb lehetünk.

Igyunk mirhás bort! De mi is az a mirha?

Mirhás borokat már Jézus idejében is fogyasztottak az emberek, sőt: a mirhát számtalan más alapanyag mellett is bevetették annak érdekében, hogy megannyi jótékony hatását élvezhessék. Ezek a hatások ma is működnek, persze csak akkor, ha ismerjük és jól használjuk a mirhát.

„Már a közös építés összefűzi az embereket” – Interjú Takács Edvárddal, aki élő fűzfaépítményeket készít

A Kárpát-medencét járva egyre több helyen találkozhatunk kisebb-nagyobb fűzépítményekkel. Az élő vesszőkből font szakrális építmények, játszótéri pihenőhelyek, labirintusok vagy éppen az árvízvédelmet segítő eróziógátló sáncok világáról Takács Edvárd táj- és kertépítész mérnökkel, az Ilona Malom Műhely munkatársával beszélgettünk. Magunk is megpróbálkozhatunk egyszerűbb építményekkel a saját kertünkben!

„Szinte egy darabban vált le a bőr az orromról” – a téli fényvédelem fontos!

A napozást a legtöbb ember a nyárhoz köti, pedig az embereknek téli időszakban is nagy szüksége van a napsugarak jótékony hatásaira! A rövidebb nappalok és a rendszerint borúsabb égbolt okán télen a bőrünk a „napfény vitaminjaként” is ismert D-vitaminból eleve kevesebbet tud hasznosítani, így különösen érdemes lehet a ritka napfényt megbecsülni. Nem árt tudni azonban, hogy az ultraibolya sugarak ebben az évszakban is veszélyesek lehetnek, ezért a nyárhoz hasonlóan a téli időszakban is érdemes odafigyelni a bőrünk védelmére.

Amilyen az ember, olyan a zene – Interjú Heinczinger Mikával, a Misztrál együttes alapítójával

Az Erdélyi Szigethegység kanyargós útjain araszolva lassan fogynak a kilométerek. Heinczinger Miklóssal, Mikával nyolcadik napja járjuk Erdély tündérföldjét, hallgatásra és beszélgetésre ugyanúgy bőven jut idő. Már hazafelé haladunk, mögöttünk számtalan találkozás, kézfogás és ölelés. Emberek, sorsok, érzések, lélekkel teli találkozások. Jó volt, s jó lenne ebből valamit másokkal is megosztani. Egy rövid időre bekapcsolom telefonom hangrögzítőjét.

„A kenyérnek talán ismét becsülete lesz” – Vajda Péter pékmesterrel beszélgettünk

Húsz évvel ezelőtt egy kis sokorói faluban élő fiatalember elhatározta, hogy hátrahagyja a logikusnak tűnő irányvonalakat, és bizony kitanulja a pékmesterséget. A gondolatot tettek követték, az elhivatottság és a munka szeretete pedig az elért sikerek mellett is emberközelben tartották a ma már széles körben ismert és elismert pékmestert. Vajda Péter „Pedróval” szakmáról, családról és régi idők értékeiről beszélgettünk.

Mit ér a termék, ha helyi? – 40 százalékot drágultak a termelői árak egy év alatt, de talán így is megéri megfizetni azokat

„Milyen a kézműves cigi? Sodort!” – szól a keserédes favicc, ami a minimálhumor szintjét alig megütve egy jóval komolyabb társadalmi-gazdasági réteg nem túl vidám helyzetére is ráirányít(hat)ja a figyelmet. A „kézműves termék” eredetileg ugyanis valami olyan átlagon felüli értéket képviselt, s olyan hívószó volt, ami tetszett a vásárlóknak – és ezért e kifejezés iránt a gyártósorok üzemeltetői is érdeklődni kezdtek. Nem meglepő, hogy következő lépésként a multikban is megjelentek az „öko-natúr-kézműves” polcjelölések – jellemzően a chips és konzerv feliratok szomszédságában. De az, hogy ez a fajta piacnyitás vajon használt-e a kézműves rétegnek, az erősen véleményes…

Karácsony csak egy a sok közül – December jeles napjai

December jeles eseményei közül a legtöbb ember számára ma már csupán a karácsony és az újév ünnepe ismert, a régiségben azonban az év utolsó hónapjában számos egyéb kiemelt napot is megültek. Az egyre növekvő sötétség mélyén megszülető fény ünnepe a legősibb időkre vezet minket, de számos, a gazdálkodáshoz kapcsolódó jeles nap is esik erre az időszakra.

Régi szakmák dicsérete – vajon megmutattuk a gyerekeknek, mi az érték?

A szakács, a katona, a pék, a méhész és a sárkányfűárus… A felsorolás akár egy Tarantino film címe is lehetne, ez esetben azonban egy annál jóval békésebb általános iskolai programon spontán összeállt csoportkép résztvevőit jelöli. Történt ugyanis, hogy egy dunántúli falu igazgatóasszonya gondolt egy nagyot, és minden divattal és trenddel szembe menve olyan pályaorientációs napot hirdetett, melyen napjaink divatszakmái helyett a vidéki élet foglalkozásait űző vállalkozók felé fordult. Így történt, hogy topmenedzserek, médiaszakértők és IT munkatársak helyett a már-már kiveszőfélben lévő régi szakmák képviselői mutatták be tudásukat a gyermekseregnek. 

Milyen állat az ártány? – Kvízezz, hogy kiderítsd, mennyire ismered a háztáji világot

Mondják, hogy az ember számára a természet felé az egyik legjobb kapcsolódási pontot a háziállatok jelentik. Az elmúlt évezredek során közel kerültek hozzánk, és miközben az ember egyre jobban elszakadt a természettől, ők valahogy mégis részei tudtak maradni annak. Napjainkban azonban sajnos már nemcsak a vidéki tájban látni egyre ritkábban jószágot, de a hátsó udvarokban is egyre kevesebb a kapirgáló-röfögő népség… Nem csoda, ha a különféle háziállatok életkorának, nemének megfelelő elnevezései is a ködbe merülnek. Lássuk, ki mennyire van otthon az ólak környékén!

Már követem az oldalt

X