Mordor, avagy egy falurombolás epizódjai

Lassan száll elő a por az aszályos nyár után korán sárguló fák lombja közül. A lemenő nap fénye bearanyozza a százéves gazdaság lakóépületét, de néhány pillanatra a sorban húzódó istállók és a szebb napokat élt góré is meleg színekben fürdenek. A házon innen ős-idős körtefa – a sokat látott fa törzsén még mindig élesen látszik a hely, ahol a hajdani gyümölcsész vad alanyra oltotta a nemest. A házon túlról gépek zaja hallik, s nem kell továbbmennem, hogy tudjam, Mordor ide is elért.

Titok nincs, csak munka van – egy újrakezdés története

2018 nyarán váratlanul felborult minden, ami addigi biztos megélhetésünket jelentette. Az alkalmazotti lét vélt biztonsága egyik pillanatról a másikra foszlott semmivé, a stabilnak hitt jövő képét a teljes létbizonytalanság váltotta fel. Akkor érkezett el a döntés ideje. 

Kibillent idő: a természet már túlélésre játszik

Hátamat egy hatalmas fának vetve ülök a Bükk egyik katedrálishoz hasonló bükkösében. A madárcsicsergéstől hangos tavaszi erdő ilyenkor már elcsendesedik, csak itt-ott hallik valami kóbor cinke zsizzsenése, a távolban fáradtan kopogtató harkály is hamar elhallgat. A hirtelen beállt csendben behunyom szemem, hogy pár percre végre kicsit befelé figyeljek. Egy nem csituló halk nesz azonban nem enged kiszállni. Szememet ismét kinyitva a már alacsonyan járó Nap felé fordulok, és megdöbbent a látvány: a faóriások közé betűző vöröses fényben ezernyi levél hulldogál, hogy zörrenve pihenjen meg a júliusi avaron…

Tudod, mi minden ragad egy túra során a zoknidra? És azt, miért ne dobd ki ezeket?

A nyár a kirándulások és a nagy túrázások időszaka, melyekről az ember a fényképek és mindenféle apróságok mellett gyakran véletlenül begyűjtött emlékeket is hazavisz. A zokni bakancs fölé érő szára például valódi túranaptárként árulkodhat arról, merre járt viselője: a rátapadt és belefúródott növényi részek sokszor csak kitartó és aprólékos tisztogatással távolíthatók el belőle. De gondolkodtatok-e már azon, hogy mely növények milyen részei ragaszkodnak így hozzánk? Vegyük sorra a leggyakoribbakat!

Itthon is megterem már a mediterrán egészségbomba: mindent az articsókáról

„Milyen madár az articsóka?” – szerepelt a beugratósnak szánt kérdés egy iskolásoknak készített kvízjátékban. A résztvevők többsége szerencsére sikerrel vette az akadályt, addig legalábbis eljutott, hogy növényről van szó. Azonban, hogy mégis kiféle-miféle ez a mediterrán területekről származó zöldség, arról már jóval kevesebbeknek van ismerete. Ideje ezen változtatni!

Kertészkedésért jár szabadnap heti egyszer Srí Lankán – de jó ez?

„A kertek művelői könnyen vészelik át a nehéz időket, mert más módon se pénz, se posztó. Előrelátó, ki kamrát tölt” – mondták a régi tudó öregek. Mondták, de kit érdekel, ha minden ott van a boltban… Lenne kedved a terasz mellett szépen nyírt gyep egy részét feltörni, hogy krumplit bakhátazz a helyén? Tartanál baromfit a grillezőteraszon? Nem? És ha heti egy szabadnap is járna érte? Na így már nem is olyan egyszerű a válasz…

Dörrenteni, cserdíteni, kiverni a nyelét – tudod, mit lehet tenni a karikás ostorral, és mit nem? Kvízezz!

A karikás ostor használata nagy ügyességet kíván, egy igazán képzett pásztor a fűszálat is ki tudta csapni bojtárja szájából. Az ostorral a kezükben lóháton vágtató csikósok, a Bakony rideg pásztorai, Erdély hegyeinek juhászai a hajdani pásztorvilág ma még utolsó élő képviselői. Ismerkedjünk meg egyik legfontosabb eszközükkel, a karikás ostorral!

X
Már követem az oldalt