„A kertek művelői könnyen vészelik át a nehéz időket, mert más módon se pénz, se posztó. Előrelátó, ki kamrát tölt” – mondták volt egykoron a Rábaközben. És milyen igazuk volt!
A tél beköszöntével sok olyan madárfaj érkezik hazánkba, amelyekkel kizárólag az év ezen időszakában találkozhatunk. A tavasztól őszig nálunk élő-költő fajok közül a tél beálltával többen délebbre húzódnak, helyüket pedig időszakosan a még zordabb északi részekről ide húzódó téli vendégek veszik át. A leggyakoribb téli vendégek megfigyeléséhez ráadásul nem is kell valami különös helyre utazni, elegendő, ha a tél elején kitett madáretetőben folyamatosan pótoljuk az elfogyasztott madáreleséget!
A komposzt hőjének kiaknázása korántsem újkeletű megoldás, már a régi templomos lovagok is hasznosították épületeikben. Az energia kincs, ez most már talán mindenki számára világos: így aztán korántsem mindegy, hogyan bánunk vele, vagy éppen hogyan állítjuk elő! A modern technológiák mellett a jól kipróbált, sokat bizonyított régi megoldásokat is érdemes használni.
Mi a különbség a kerti katicavirág, a fáraók aranya és a szőrös kandilla között? Valójában az ég egy adta világon semmi, mivel ez mind ugyanannak a rendkívül régóta és széles körben használt gyógynövénynek, a feketeköménynek a megnevezése! A számos egyéb néven is ismert, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia vidékein őshonos növényfaj évezredek óta használt kultúrnövény, magját az ókori kultúrákban fű- és gyógyszerként egyaránt használták, és napjainkban ismét reflektorfénybe került – nem véletlenül!
„Nem csak gyógy-, de fűszer is!” – mondják még ma is sokszor azokra a növényekre, melyeket a gyógyászatban és a konyhában egyaránt felhasználhatunk. Az, hogy ezeket gyógyászati vagy kulináris célra vetjük be, csupán döntés kérdése, szerencsés esetben azonban a két cél egyszerre érvényesülhet! Annak ellenére, hogy a hagyományos ünnepi asztalon a régiségben – érthető okokból – elsősorban a saját környezetünkben is megtalálható növények kaptak helyet, most néhány távoli vidékeken honos fűszert listáztunk.
A kertészkedés nyári dolog – gondolják sokan, ám csak részben van igazuk. Bár a kerti feladatok zöme valóban a tavasztól őszig terjedő időszakra esik, télvíz idején is akad bőven tennivaló! Legyen szó egy balkonládáról, a házunk mögötti kiskertről vagy éppen egy komolyabb gazdaságról: a kerttel, növényekkel foglalkozó ember ilyenkor is mindenhol találhat magának feladatot.
Valaki egyszer találóan azt mondta, hogy a tél valójában akkor kezdődik, amikor a töltött paprikát felváltja a töltött káposzta…
A fenyőféléket évezredek óta az örök élet egyik jelképeként használják, nem véletlen, hogy a karácsonynak is meghatározó részévé váltak: ám a gyógyászatban is régóta használják őket! Számos módon fel lehet használni a fenyőrügyeket és a gyantát – vegyük sorra, milyen nyavalyákra!
Áfonyát termeszteni nem kis feladat, de annál hálásabb. Ugyanis az áfonya termése nemcsak egészséges, de nagyon finom is!
A Duna szárazföldi deltájának is nevezett Szigetköz, a Bakony felől a Kisalföldbe mélyen benyúló Sokorói- és Pannonhalmi-dombság ezernyi érdekességgel, különös legendával, gyógyító erejű növénnyel várja az ide látogató vendégeket. Ismered ezeket, vagy még tartogat meglepetéseket a környék? Kvízünkből kiderül!
Az ősznek számos szépsége van, melyek egyenként is lenyűgözővé teszik az évszakot. A levelek színkavalkádja az egyre laposabb délutáni napsütésben, a szüretek gazdagsága, a kamra polcain sorakozó téli csemegék, no és persze a madárvonulás…
Tévesen azt gondolják sokan, a nyár végeztével a gyümölcsök és zöldségek ideje is lejárt, azonban az erdőszéleken, szőlőhegyeken csak most kezdődik az élet igazán!
