Egy igazi, harcos túlélő 2024 évének madara: a kerecsensólyom

Egy egészen kivételes sikertörténetre hívja fel a figyelmet a 2024-es év madara: 1974-ben még pusztán 28 párra becsülték a kerecsensólyom hazai állományának számát, de azóta ezt 180-200 párra sikerült növelni az ötvenedik évfordulóját ünneplő Magyar Madártani Egyesület szakembereinek és az őket segítő civil önkénteseknek. Felelősségünk ezen a téren azért nagy, mert az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található.

Három egészségbomba a népi gyógyászat kincsestárából

A Göcsejben úgy tartják, hogy akit pálinkával vagy ecettel nem lehet meggyógyítani, annak már ácsolják is a keresztet. Kétségkívül van alapja az ősi bölcsességnek, azonban szerencsére van még néhány trükk, amelyet érdemes lehet bevetni, ha úgy érezzük, valami betegség kopogtat az ajtón. Vegyünk sorra néhány olyan praktikát, melyekkel még a legnehezebb pillanatokban is visszanyerhetjük erőnket!

„Részvétem a gyászolóknak” – mondjuk, de vajon tudjuk még, miben illenék részt vállalnunk?

Szerettünk elveszítésére nincsen „jó” időpont, azonban a karácsonyi ünnepkör, újév környékén mintha kiemelten nehéz volna gyászolni. Minden a szeretetről, a boldogságról, az újrakezdésről szól, ami különösképpen nehézzé teheti az ittmaradók napjait. Vajon belegondoltunk már egyszer is, hogy az ilyenkor rutinszerűen elmormogott „részvétem” formulával valójában mit is fejezünk ki a másik felé? A szavaknak ugyanis súlya és jelentése van, és egyáltalán nem mindegy, tudjuk-e, miben vállalunk részt.

Egzotikus téli gyógynövények, amik fűszerként is megállják a helyüket

„Nem csak gyógy-, de fűszer is!” – mondják még ma is sokszor azokra a növényekre, melyeket a gyógyászatban és a konyhában egyaránt felhasználhatunk. Az, hogy ezeket gyógyászati vagy kulináris célra vetjük be, csupán döntés kérdése, szerencsés esetben azonban a két cél egyszerre érvényesülhet! Annak ellenére, hogy a hagyományos ünnepi asztalon a régiségben – érthető okokból – elsősorban a saját környezetünkben is megtalálható növények kaptak helyet, most néhány távoli vidékeken honos fűszert listáztunk.

Így segíts a kertben lakó állatoknak télen
Az állatvilág gén- és ösztönrendszere még mindig leginkább a több ezer (millió) év során kimunkált, a téli túlélés esélyét kimaxolni képes rend szerint működik. Ha ezeket a túlélési stratégiákat ismerjük, bármilyen kicsi legyen is a kertünk, némi odafigyeléssel számos kisebb-nagyobb állat életben maradását segíthetjük, amit tavasszal bőségesen meghálálnak.
A fenyő gyógyhatásai: magas C-vitamin- és antioxidáns-tartalma van!

A fenyőféléket évezredek óta az örök élet egyik jelképeként használják, nem véletlen, hogy a karácsonynak is meghatározó részévé váltak: ám a gyógyászatban is régóta használják őket! Számos módon fel lehet használni a fenyőrügyeket és a gyantát, vegyük sorra, milyen nyavalyákra!

Szalmából otthont: egy szalmaház építésén jártunk

Kegyetlenül fúj a szél, amikor jó barátomék háza előtt megállok. Önkéntelenül is felnevetek, mert ennél jobban megrendezni sem lehetett volna a pillanatot: félkész szalmaházukat jöttünk megnézni, aminek párját a mesében a farkas egyetlen hatalmas fújással bontotta le a kismalac feje fölül. Szerencsére a szél bennünket jobban tol, mint a házat, így aztán van módunk behúzódni a napsütötte és szélvédett déli oldalra. Sok a félreértés ezzel a fajta építési móddal kapcsolatban, így aztán mint életemben oly gyakran, mások tapasztalatainak olvasgatása helyett inkább magam jártam a dolgok után.

Almát a lánynak, körtét a fiúnak: hiszem, hogy sorsokat fonunk össze, amikor fát ültetünk

Emlékszem, tavasszal meg kellett nagyobbítani a faiskolát, annyi oltóvesszőt sikerült gyűjteni a Sokoró térség öreg gyümölcsfáiról. A relatív sok csapadéknak köszönhetően a vadalanyra oltott csemeték idén jóval könnyebben vészelték át a nyarat, mint előző évi testvéreik. A tavaszi bőség most azonban visszájára fordult, napról napra fogyatkoznak a csemeték, maradnak üresen a helyek az iskolában. Mégis, jól van ez így, mert csupán annyit jelent, hogy a régi tájfajták újabb 100-150 évre esélyt kaptak a fennmaradásra!

Cserebere – hogyan lesz a piacból közösség?

Tudom, hogy jó lett a pálinkája, és még ebben a fránya évben is annyi gyümölcse lett, hogy a pálinka mellé lekvárt is tudott főzni. A szembeszomszédnak pedig lisztje van, nem is akármilyen: alakor búzából. A Tomiék már megint vágtak disznót, noha még februárban mondták, hogy teli a kamrájuk. Rendben van, én sem panaszkodom, az idei csapadékos nyárban szépen fejlődtek a régi tájfajtákról oltott facsemeték, és a gyógynövényekből is termett rendesen. Egyszóval bőség van, már csak a javak elosztásán kellene igazítani… Pénzre nem lesz szükség!

„A szőlőhegy történelmen átívelő menedék és ellenvilág” – De van-e még Ember a szőlőhegyen?

Szüret után vagyunk: a tőkéken már csak az elhagyott dűlőkben találni fürtöket, no meg a különlegesen túlérett gyümölcsből gazdálkodó borosgazdák mintaszerűen gondozott parcelláiban. Furcsa kettősség az elhagyatottság és a jelenlét, ami szinte az összes szőlőhegyen tetten érhető, ahol az elmúlt években jártam. Ezekből pedig akadt bőven, hiszen a falvak mellett megbúvó férfi-menedékek a szőlő és a bor mellett híresen izgalmas gyümölcstermő területnek is számítanak. No nem mintha a szőlő nem volna gyümölcs, de az valahogy mégis kilóg a sorból, külön tudománya van annak…

Már követem az oldalt

X