A tavasz nemcsak napfényt, hanem tápanyagokban gazdag növényeket is ajándékoz – Ismered a tyúkhúrt?
„Január, február, itt a nyár!” – mondta volt bíztatásként drága Nagyanyóm, mikor az éjszakai tél és a nappalok során egyre erősebbé váló tavasz küzdelmétől tocsogósan sáros tanyai világból kicsit borúsabb kedvvel toppantam be hozzá. Bírom, sőt kifejezetten kedvelem a hideget, várom és minden pillanatát élvezem a tavasznak, de a kettő átmenete mégis minden évben próbára tesz, s idén sincsen ez másként…
A Duna halbölcsőjét tündérek ringatták – Mennyit tudsz a Szigetközről? Kvízezz!
A Duna szárazföldi deltájának is nevezett Szigetköz, a Bakony felől a Kisalföldbe mélyen benyúló Sokoró-Pannonhalmi dombság ezernyi érdekességgel, különös legendákkal, gyógyító erejű növényekkel várja az ide látogató vendégeket. A Duna mellékágainak ölelésében húzódó szigetvilág legendái tündérekről és boszorkányokról mesélnek, míg a dombvidék magasabb pontjain ősi földvárak halmait rejti az erdő. A térség központjait három, izgalmas látnivalókkal teli város, Mosonmagyaróvár, Győr és Pannonhalma jelenti.
Sokkhatás a kertben: ezért lesz az esővíz az aranynál is értékesebb
Nem is igazán emlékszem, mikor volt utoljára fehér karácsonyunk, vagy hány éve történt utoljára, hogy a hóember néhány napnál többet állt volna a talpán. De hogy is jön ez ide így a tavasz legvégén, mikor már a nyár is szinte kopogtat az ajtón? Sora van annak, ráadásul olyan, ami sokkal többünket érint, mintsem azt gondolnánk!
Áprilisban gyűjthető és feldolgozható gyógynövényeink
Közhely, de lassan tényleg ideje megbarátkoznunk az évszakok markáns karaktereinek eltűnésével. Az aligféle telet követően nyárszerű kikelet robbant ránk, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére már bőven készen voltam a kis gyümölcsfák oltásával, és a kaszát is jó egy hónappal előbb kellett elővenni, mint korábban. Aggódni és morgolódni ugyanakkor nem sok értelme van, igyekezzünk tenni a dolgunk, a hosszútávú túlélés kulcsát ugyanis sokkal inkább az alkalmazkodóképesség megőrzése, mintsem a bitang erős beleállás jelenti… Ebben pedig a gyógynövények is segíthetnek, vegyünk sorra néhányat a mostanában gyűjthető kincsek közül!
Erdély gyümölcsöskertje: Énlaka
Hajnali indulás, a máskor tolongó állatsereg is még félálomban pislog, mikor eléjük teszem a reggeli takarmányt. Fohász az Őrangyalhoz, gyors itatás a benzinkúton – gép és ember is örömmel nyugtázza az üzemanyagot. A napkelte már Budapest határában ér, a hervasztóan hosszú M0 helyett inkább a még ébredező belvárosi utcákat választom. A város túloldalán időt és irányt egyszerre jelezve élesen szemembe tűz a Nap. Komámhoz érve jól esik a második kávé, innentől együtt megyünk tovább. A Gyümölcsoltó Boldogasszony fűzfakápolnájában minden út előtt mondott ima most különösen aktuális: oltóvesszőkért indulunk.
„A pusztulást a fejekben kell megállítani” – az idei Gyümölcsész Gála üzenete
2024 március 24-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének előestéjén harmadik alkalommal gyűltek össze a gyümölcsészetet művelő szakemberek és a tájfajtákkal, azok gondozásával ismerkedni kívánó érdeklődők. A Kárpát-medence régi tájfajtáinak nem csak száma egyedülálló a világon, de a gyümölcsök minősége, íz- és illatvilága, beltartalmi értékei is páratlan kincset jelent. A gazdag örökség ugyanakkor végóráját éli: a kommunizmus, majd a globalista világ pusztító, hagyományokat, természetet nem tisztelő időszakában a régi gyümölcsfajták mennyisége egyedszámukat és a fajták számát tekintve is minden 20 évben feleződött – és feleződik most is… A Gyümölcsész Gála azonban mégis ünnep: ünnepe a még élő örökségnek, és mindazon elhivatott embernek, akik felismerve a gyümölcsészeti hagyaték megtartó erejét időt és energiát nem kímélve igyekeznek menteni a menthetőt.
Nagyböjti beszélgetés Hortobágyi T. Cirill atyával
Miközben a telet követő kikeletben a természet kirobbanó erővel ünnepli az életet, a régi hagyományrend szerint a húsvét előtti időszak az emberek számára a befelé fordulás, az önként vállalt szűkség, a böjt időszaka. Fölösleges önsanyargatás vagy testet-lelket építő gyakorlat? A tavaszról, a böjt és az önként vállalt kereszthalál erejéről Hortobágyi T. Cirill atyával beszélgettünk.
A hagymahéjtól a kurkumáig: növények vibráló színei a húsvéti tojásokon
A festett tojások a húsvéti ünnepkör szakrális varázsszerei: a rájuk festett minták, a készítő és a megajándékozott kiléte éppúgy jelentéstartalommal bír, mint a szín, amilyenre megfestik őket. A régiség leányai, ha akartak se tudtak volna boltban vásárolt tojásfestéket használni, a különböző színekben pompázó remekműveket kivétel nélkül természetes, többnyire növényi alapanyagokkal festették. A festő növények között számos gyógynövényt is találhatunk!
Gyógyítsd magad rügyekkel: tanuljunk a népi gyógyászatból!
Gyermekként sosem értettem, hogy tavasszal miért nem volt szabad nagyapám kertjében fára mászni, miközben alig néhány hónappal később a cseresznyeszedő vödörrel a kezünkben már küldtek bennünket ugyanazon fák tetejére... A rügyek és hajtások éppenséggel alig foglalkoztattak akkoriban, bezzeg a gyümölcs! Eszembe nem jutott volna akkor, hogy néhány évtizeddel később, régi tájfajta gyümölcsökkel foglalkozó emberként, mennyi időt és figyelmet fogok szentelni a tavaszi rügyeknek, apró hajtásoknak…
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja van: itt a gyümölcsfaoltás ideje!
A gyümölcsészetben az a jó, hogy művelői számára egész évben foglalatosságot jelent. Míg a nyár és az ősz a régi fajták felkutatásával, a tél az oltóvesszők gyűjtésével, a tavasz pedig az oltványok elkészítésével telik. A régi gyümölcsfák, az évszázadokon keresztül táplálékot és megélhetést biztosító tájfajták megmentésének utolsó utáni pillanatában vagyunk, a gyümölcsoltás technikáját ismerő idős emberekkel együtt lassan az általuk őrzött fák fölött is eljár az idő.
