Dr. Pottyondy Ákos | környezet- és tájgazdálkodási agrármérnök
Szigetközi és óbudai szülők gyermekeként a várost és a vidéket egyaránt volt szerencsém felfedezni, a Kárpát-hazában és a világ minden részén való csavargást követően végül Pannonhalmán telepedtem le, építettem fel kicsi parasztházamat. Állami és egyházi munkahelyek kipipálását követően 2018-ban feleségemmel létrehoztuk önálló családi gazdaságunkat, az Ürmös Portát. Boldogulásunk alapját a gyógynövényekkel és tájfajta gyümölcsökkel teleültetett kert, a zene- és hangterápia, valamint egy zarándok pihenő jelenti. Saját gazdaságunk fenntartása mellett számos hazai és határon túli kertet, vállalkozást segítek szaktanácsadóként, egyetemeken vendégelőadóként oktatok. Az egy.hu oldalán a kertről, a zónán túli életről, megoszt(hat)ónak vélt gondolataimról, három gyermekemmel megélt jobb-rosszabb tapasztalásaimról jelennek meg írásaim az alapítástól kezdve.
Fotó: Czire Alpár
A legszebb tavaszi sárga virágok, hogy a nap a földre költözzön
A nagyobbik fiam oly találóan fejezte ki magát a minap, miközben a magasba emelt egy aranysárgán virító hatalmas pitypangot: „hiába esik mostanában olyan sokat az eső, a nap most mégis a földre költözött”. Ennek jegyében nézzünk hát körül egy kicsit a sárga színű tavaszi virágok között, hátha máshová is elviszik a napsütéses tavasz ígéretét! Nemcsak szépek, de hasznosak is.
„Aki Jézusra hangolódik, erőt kap” – Húsvéti beszélgetés Szabó Gyula atyával
Korunkban a húsvét valahogy mindig a karácsony árnyékában marad. Még ünnep, de talán egyre inkább csak egy hosszú hétvége, amit ráadásul a húsvét hétfői locsolkodás miatt sokszor kényszeredett kötelességtudat kísér. A természet újjászületésének legteljesebb időszakára eső ősi ünnep ugyanakkor olyan értéket képvisel, amely korunk embere számára is kapaszkodót kínál. A húsvét titkairól Szabó Gyula atyával beszélgettünk.
Mit jelent a márciusi hóesés? – Egy gyümölcsész véleménye
„Tavaszi szél vizet áraszt” – szól a Veress Sándor által 1930-ban a moldvai csángóknál gyűjtött, ma már széles körben ismert népdal, ahogyan azt is jól tudjuk, hogy a „májusi eső aranyat ér!” De mi van, ha a szél orkán erejű és víz helyett havat szakaszt a nyakunkba az ég? Rendben van-e, ha a jószág itatójában még március végén is törni kell reggel a jeget? Egyáltalán, mit jelent a „jó idő” fogalma?
Olcsóbb, egészségesebb és fenntarthatóbb gazdálkodást biztosítana a No-till – Berend Ferencet kérdeztük a módszerről
Napjainkban az emberek többsége számára a mezőgazdaság fogalma jórészt egyet jelent az ekével vagy tárcsával felszerelt traktorokkal, gyomtalanul tartott szántóföldekkel, legelőkkel, kaszálókkal, ahol a különböző növénytermesztő és állattartó egységek szinte hermetikusan elkülönülnek egymástól. Jóval kevesebben vannak, akik hallottak róla, hogy a mezőgazdálkodást egészen máshogyan is lehetne csinálni, és még kevesebben, akik mindezt a gyakorlatban is megvalósítják. A talajművelés nélküli, úgynevezett „no-till” gazdálkodásról Berend Ferenc gazdálkodóval beszélgettünk.
Előtte, utána és közben is gondolkodj, mert kényes mutatvány a gyümölcsfák metszése
Kell-e metszeni a gyümölcsfákat, és ha igen, miért nem? Ha meg mégis, akkor mire figyeljünk?
Két hónaposan egymásra találnak, életük végéig együtt maradnak: ilyen az év madara, a barkóscinege
Ahogyan 1979 óta minden évben, a Magyar Madártani Egyesület az idén is meghirdette az „Év madara” programot. Ennek célja, hogy a társadalom számára olyan fajokat vagy madárcsoportokat mutasson be, amelyek fennmaradását valamilyen átfogóbb természetvédelmi probléma vagy emberi tevékenység fokozott mértékben veszélyezteti. Az MME „Év madara” programja ennek okán messze túlmutat önmagán: a fajok bemutatásán keresztül az őket veszélyeztető tényezőkre, tendenciákra is felhívja a figyelmet.
Mindjárt virágzik az Év fája, a vénic-szil
Település- és földrajzi neveink is szépen őrzik a közönségszavazáson az Év fájának választott vénic-szilt, a Szilas vagy Szilágy elnevezéssel gyakran találkozni a Kárpát-medencében elterjedt szilfák okán. A vénic-szil kérgét valaha gyógyhatásáért fogyasztották, termését olajjal és ecettel keverve salátának ették. Gyönyörű fa.
Az év gyógynövénye a vadgesztenye – így használd okosan!
A Magyar Gyógyszertudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2013 óta minden esztendőben kiválasztja, melyik növény legyen „év gyógynövénye”. A kezdeményezés célja, hogy újabb gyógynövények kerüljenek reflektorfénybe, s így azok felhasználási lehetőségei, növénytani jellegzetességei széles körben ismertté váljanak. 2023-ban az év gyógynövénye a sokak által kedvelt, gyermekmesék hőseit is megformáló közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) lett.
„Élvezd, Európából való” – tudtad, hogy ezer éve megterem a közelben rizs?
„Védd a helyit, vedd a hazait!” – olvasom egy termelői piac bemutatkozójában. Az állítással, gazdálkodó emberként csak egyet tudok érteni. De felmerül bennem: globalizált világunkban meddig tart a „haza”? Hiszen a földgolyó lassan egyetlen hatalmas piactérré változik, amelyen termőhelytől és évszaktól függetlenül szinte bármit bármikor megkaphatunk.