Magyar és külföldi költők verseinek magas színvonalú és eredeti hangzásvilágú megzenésítésével a magyar zenei kultúrát gazdagító, értékes és sokoldalú művészi tevékenységük elismeréseként 2024. március 14-én megosztott Kossuth-díjban részesültek az 1997-ben alakult, Liszt Ferenc- és Magyar Örökség-díjas Misztrál Együttes tagjai, akik a megtisztelő kitüntetést az Országház kupolatermében, Sulyok László köztársasági elnöktől vehették át. A díj és az együttes történetéről a Misztrál három alapítótagjával Heinczinger Miklós „Mikával”, Tóbisz Tinelli Tamással és Török Mátéval beszélgettünk.

A befőzés szezonja, a téli élelmiszertartalékok és csemegék elkészítésének dandárja ugyan még várat magára, azonban aki szakítani szeretne az alma-körte-cseresznyekompót szentháromságával, már most, a tavasz második felében is számtalan holmit tehet a kamra polcaira. 

A gyümölcsész kertjében nem klónok sorakoznak katonás rendben, hanem a kertnek otthon adó táj különféle fajtáit találjuk látszólagos összevisszaságban ültetve. A kert-ember saját gyermekeiként szereti, óvja és gondozza a rá bízott fákat, melyeket ismer, szeretget, sőt igen gyakran beszél is hozzájuk. Ismeri őket, és ahogy a szülő a gyermekre nézve azonnal látja, ha az kibillen egyensúlyából és valami betegség, szomorúság, vagy éppenhogy öröm közelít, úgy a kert-ember is figyeli és látja fáinak állapotát. A fák állapotára az általuk mutatott jelzések alapján tud következtetni, hogy aztán tettekkel segítse a rá bízott növényeket.

A Duna szárazföldi deltájának is nevezett Szigetköz, a Bakony felől a Kisalföldbe mélyen benyúló Sokoró-Pannonhalmi dombság ezernyi érdekességgel, különös legendákkal, gyógyító erejű növényekkel várja az ide látogató vendégeket. A Duna mellékágainak ölelésében húzódó szigetvilág legendái tündérekről és boszorkányokról mesélnek, míg a dombvidék magasabb pontjain ősi földvárak halmait rejti az erdő. A térség központjait három, izgalmas látnivalókkal teli város, Mosonmagyaróvár, Győr és Pannonhalma jelenti.

Nem is igazán emlékszem, mikor volt utoljára fehér karácsonyunk, vagy hány éve történt utoljára, hogy a hóember néhány napnál többet állt volna a talpán. De hogy is jön ez ide így a tavasz legvégén, mikor már a nyár is szinte kopogtat az ajtón? Sora van annak, ráadásul olyan, ami sokkal többünket érint, mintsem azt gondolnánk!

Hajnali indulás, a máskor tolongó állatsereg is még félálomban pislog, mikor eléjük teszem a reggeli takarmányt. Fohász az Őrangyalhoz, gyors itatás a benzinkúton – gép és ember is örömmel nyugtázza az üzemanyagot. A napkelte már Budapest határában ér, a hervasztóan hosszú M0 helyett inkább a még ébredező belvárosi utcákat választom. A város túloldalán időt és irányt egyszerre jelezve élesen szemembe tűz a Nap. Komámhoz érve jól esik a második kávé, innentől együtt megyünk tovább. A Gyümölcsoltó Boldogasszony fűzfakápolnájában minden út előtt mondott ima most különösen aktuális: oltóvesszőkért indulunk.

2024 március 24-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének előestéjén harmadik alkalommal gyűltek össze a gyümölcsészetet művelő szakemberek és a tájfajtákkal, azok gondozásával ismerkedni kívánó érdeklődők. A Kárpát-medence régi tájfajtáinak nem csak száma egyedülálló a világon, de a gyümölcsök minősége, íz- és illatvilága, beltartalmi értékei is páratlan kincset jelent. A gazdag örökség ugyanakkor végóráját éli: a kommunizmus, majd a globalista világ pusztító, hagyományokat, természetet nem tisztelő időszakában a régi gyümölcsfajták mennyisége egyedszámukat és a fajták számát tekintve is minden 20 évben feleződött – és feleződik most is… A Gyümölcsész Gála azonban mégis ünnep: ünnepe a még élő örökségnek, és mindazon elhivatott embernek, akik felismerve a gyümölcsészeti hagyaték megtartó erejét időt és energiát nem kímélve igyekeznek menteni a menthetőt.

Miközben a telet követő kikeletben a természet kirobbanó erővel ünnepli az életet, a régi hagyományrend szerint a húsvét előtti időszak az emberek számára a befelé fordulás, az önként vállalt szűkség, a böjt időszaka. Fölösleges önsanyargatás vagy testet-lelket építő gyakorlat? A tavaszról, a böjt és az önként vállalt kereszthalál erejéről Hortobágyi T. Cirill atyával beszélgettünk.

A gyümölcsészetben az a jó, hogy művelői számára egész évben foglalatosságot jelent. Míg a nyár és az ősz a régi fajták felkutatásával, a tél az oltóvesszők gyűjtésével, a tavasz pedig az oltványok elkészítésével telik. A régi gyümölcsfák, az évszázadokon keresztül táplálékot és megélhetést biztosító tájfajták megmentésének utolsó utáni pillanatában vagyunk, a gyümölcsoltás technikáját ismerő idős emberekkel együtt lassan az általuk őrzött fák fölött is eljár az idő. 

A bennünket körülvevő fogyasztói világban elengedhetetlenül szükség van a tárgyak, árucikkek valamiféle jelölésére, a különféle azonosító rendszerek a házi- vagy haszonállatok nagyüzemi tartástechnológiájának is mindennapos részévé váltak. Saját magunkat számokkal, esetleg névjegykártyákkal azonosítjuk, ujjlenyomatunkat és íriszünket különféle hivatalok tartják nyilván. Bár mindennek szükségességéről, veszélyeiről erősen megoszlanak a vélemények, az biztos, hogy a jelölés, az azonosíthatóság igénye és szükségesége korántsem újkeletű dolog, legfeljebb a technikája változott. A régi népi kultúrában ugyanis éppúgy megtalálhatjuk a tárgyak, állatok tulajdonosaira utaló jelöléseket, mint a mesteremberek kilétére utaló, tárgyakon diszkréten elrejtett mesterjegyeket.

Eljött az éves „újraindítás” ideje, a böjtben lehetőséget kapunk, hogy elengedjük, ami már nem használ nekünk – testben, lélekben egyaránt. Ebben pedig a gyógynövények segítségünkre lehetnek.

Idén a kikelet különösen hamar érkezett, amin lehet örülni vagy bánkódni, de egy biztos: a tavasszal együtt végre az első zöld (gyógy)növények is megjelentek! Bár a jó kertész asztaláról télen sem hiányozhatnak a kamra polcairól leemelt, különféle módokon betárolt gyümölcsök és zöldségek, a savanyúságok után minden évben igazi felüdülés végre ismét harsogóan friss, vitaminokban gazdag zöldekbe harapni! A téli szűkséget követően a természet ismét az életet hirdeti, az újjászülető tavasz gyógynövényei különös erővel segíthetnek bennünket, embereket is.