Esik. Szakad. Dörög és villámlik, az utcákat elöntötte a víz, túlcsordultak a tározók, nem száradnak a ruhák... Ilyen Budapest, július egyik késői péntekjén. Mindeközben a Portánkon még a kút alja is porzik, tágabb pátriám az aktuális talajnedvesség térképen a sivatag kategóriába kerülhetne, a nem öntözött növények az életükért küzdenek. Hónapok óta nem esett „rendes” eső, olyan, ami néhány milliméternél mélyebbre szivárogna, csendben, hosszan szemerkélve végre iszaposra áztatná a poros utat. Mert az öregek szerint ha ott tocsog, akkor már a növények is eleget ittak, s pár nap múlva a kút vize is megújul. Viszont ha eső nem is hull, dolog mégis akad bőven így aratáson és az első kaszáláson túl is, vegyünk sorra néhányat a mostanában gyűjthető növények közül!