Egy az élet - ezt kell jól csinálni Egy.hu logó
Friss
Pottyondy Ákos
Pottyondy Ákos környezet- és tájgazdálkodási agrármérnök

Szigetközi és óbudai szülők gyermekeként a várost és a vidéket egyaránt volt szerencsém felfedezni, a Kárpát-hazában és a világ minden részén való csavargást követően végül Pannonhalmán telepedtem le, építettem fel kicsi parasztházamat. Állami és egyházi munkahelyek kipipálását követően 2018-ban feleségemmel létrehoztuk önálló családi gazdaságunkat, az Ürmös Portát. Boldogulásunk alapját a gyógynövényekkel és tájfajta gyümölcsökkel teleültetett kert, a zene- és hangterápia, valamint egy zarándok pihenő jelenti. Saját gazdaságunk fenntartása mellett számos hazai és határon túli kertet, vállalkozást segítek szaktanácsadóként, egyetemeken vendégelőadóként oktatok. Az egy.hu oldalán a kertről, a zónán túli életről, megoszt(hat)ónak vélt gondolataimról, három gyermekemmel megélt jobb-rosszabb tapasztalásaimról jelennek meg írásaim az alapítástól kezdve.

Fotó: Czire Alpár

A régi magyar paraszti kultúrában használt bútorok közös jellemzője az egyszerűség és praktikum. Bár a bútorokat jellemzően egyedileg készítették, a legfontosabb típusok elnevezései mégis általánosan ismertek voltak. De vajon ma is azok? Mindjárt kiderül, indítsd a kvízt!

Krekács Zoltán lovas solymászként éli mindennapjait, a hagyomány őrzése helyett annak megélését választotta életmódjául. Az évek során az elméleti ismeretek mellett felbecsülhetetlen értékű gyakorlati tudásra tett szert. Az egykor uralkodók és hercegek által is nagyrabecsült foglalkozást űző fiatalemberrel pannonhalmi tanyáján beszélgettünk.

A tavasz közeledtének az egyik legbiztosabb jele, mikor a kertész embert kérdezgetni kezdik az ismerősei a metszés időpontjáról, no meg hogy aztán esetleg nem akadna-e ideje csak arra a néhány fácskára... Idő éppen volna (főleg amennyiben a metszés óradíjának alapját a leendő gyümölcsből készíteni tervezett párlatok jelentik), a metszés szükségessége körül kialakult anomáliák között azonban sokszor igen nehéz rendet tenni. Pedig ezek a kérdések ha nem is húsba, de legalábbis fába vágók…

A népi gazdálkodás elnevezésű képzés létszáma a meghirdetést követő 12 órán belül többszörösen betelt. Felvidék, Erdély, Délvidék mellett az anyaország számos pontjáról érkeztek résztvevők, pedig a tematikában a világ legegyszerűbb dolgai szerepelnek, s a program végeztével a hallgatók még csak papírt sem kapnak az egészről. Favágás, palántázás, háztáji húsfeldolgozás, gyógynövény- és fűszertermesztés, megannyi hétköznapi tevékenység. Volt egykoron…

Ahogyan 1979 óta minden évben, a Magyar Madártani Egyesület idén is meghirdette az „Év madara” programot. Céljuk, hogy a társadalom számára olyan fajokat vagy madárcsoportokat mutassanak be, amelyek fennmaradását valamilyen átfogóbb természetvédelmi probléma vagy emberi tevékenység fokozott mértékben veszélyezteti. Idén is tanulságosan választottak.

Az első hópelyhek minden évben megállásra késztetnek. Hiába fordul ugyanis a naptár decemberre (vagy már januárra), a tél valahol mégiscsak az első hóval kezdődik, s tart egészen a legelső hóvirág zöld fejének kibukkanásáig. De hol van az még… A tenyerembe hulló pelyhek alig adnak időt a rácsodálkozásra, néhány pillanat alatt vízzé változva folynak ki ujjaim közül. S bár minden évben találkozunk velük, a hópelyhek világa mégis még mindig számtalan titkot rejt, melyekbe csak finom szelídséggel közelítve nyerhetünk bepillantást.

Achillea millefolium – nem varázsige, de majdnem az. Azt jelenti: közönséges cickafark. Egy egyszerű, de annál nagyszerűbb gyógynövény ez, nem véletlenül választották a 2022-es évre az Év Gyógynövényének!

A nagylevelű hársat választották 2022-ben az Év fájának. És míg szinte mindenki tudja, milyen a hárs, kevesen vannak tisztában azzal, melyek a nagylevelű fafajta sajátosságai. 

A tél beköszöntével sok olyan madárfaj érkezik hazánkba, amelyekkel kizárólag az év ezen időszakában találkozhatunk. A tavasztól őszig nálunk élő-költő fajok közül a tél beálltával többen délebbre húzódnak, helyüket pedig időszakosan a még zordabb északi részekről ide húzódó téli vendégek veszik át. A leggyakoribb téli vendégek megfigyeléséhez ráadásul nem is kell valami különös helyre utazni, elegendő, ha a tél elején kitett madáretetőben folyamatosan pótoljuk az elfogyasztott madáreleséget!

Ha azok az igazán kemények, akik még a jég hátán is megélnek, milyen jelzővel illessük azokat, akik még a jég alatt is képesek ugyanerre? Évekkel ezelőtt egy amerikai kutatócsoportnak az Antarktiszon sikerült lyukat fúrni egy tóhoz, melyet közel egy kilométeres jégréteg borít. Bár a fúrás önmagában is komoly siker, az igazán nagy szenzáció mégis az volt, hogy a tóból vett vízmintában parányi élőlényekre bukkantak. Hazai folyóink és tavaink élővilágának a sarkvidékihez képest szerencsére jóval barátságosabb körülményekhez kell alkalmazkodniuk, aminek következtében a befagyott vizek jégpáncélja alatt is meglepően nagy élet zajlik!

Mi a különbség a kerti katicavirág, a fáraók aranya és a szőrös kandilla között? Valójában az ég egy adta világon semmi, mivel ez mind ugyanannak a rendkívül régóta és széles körben használt gyógynövénynek, a feketeköménynek a megnevezése! A számos egyéb néven is ismert, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia vidékein őshonos növényfaj évezredek óta használt kultúrnövény, magját az ókori kultúrákban fű- és gyógyszerként egyaránt használták, és napjainkban ismét reflektorfénybe került – nem véletlenül!

„Nem sok jót tartogat idén a téli időjárás, szakértők szerint a korábbi évekhez képest is kifejezetten hideg tél várható!” – olvastam a minap a hatásvadász címet, és valami hasonlót éreztem, mint mikor nyáron a két hónap szárazság után végre érkező esőfelhők okán fújtak riadót. „De jó is volna!” – sóhajtottam fel, tudván, hogy a vonatkozó írás pont nem erre hegyezi ki mondandóját. De Isten szabad ege alatt élve és dolgozva valahogyan mégiscsak húsbavágóbb ez a kérdés…

Ugrás az oldal tetejére
Menü