Otthonról haza – Regejáró Napok az erdélyi Énlakán

A nyugati végekről Erdély felé indulva valahogyan mindig csak Budapest után tudatosul, hogy mostmár igazán úton vagyunk. A számunkra rutinszerűen ismert dunántúli tájat felváltják az Alföld és az Északi-középhegység számunkra kevésbé megszokott formái, s az útmenti pihenők személyzete is másként ejti a szavakat. A Körös-Maros vidékének burjánzó természeti gazdagságát a határ túloldalán szívszorító szürkeség váltja, az elmúlt század alatt a tájat értő, azzal együtt élő szervességet a kapzsiság hatalma váltotta fel. Sokszáz kilométer (és érthetetlenül hosszúnak tűnő órák) után aztán hirtelen ismét ismerős és vadságában is szelíd lesz a táj, magunkfélék az emberek. Otthonról haza érkezünk.

Természetes, állatbarát megoldások a vadak kerttől való távoltartására

Ki kertet ültet, jövőt remél. Szemünk előtt látjuk a nyár közepi asztalt, amin hegyekben állnak a saját magunk által termelt zöldségek, a kamra polcai lekvárok és befőttek súlya alatt nyögnek, a pince dugig jóféle borral és pálinkákkal. Kora tavasztól kezdve heteken, hónapokon keresztül ügyeljük, gondozzuk kertünket, óvjuk fagytól, naptól, szárazságtól. Ismerjük, szeretjük, látjuk, ahogy fejlődik. Könnyen előfordulhat azonban, hogy egy váratlan reggelen álmaink csörömpölve törnek apró darabokra…

„Házunk előtt vén eperfa áll…” – gyakran látott kerti lakónk titkai

„Kicsiny falum, ott születtem én…” – kezdődik a nóta, amit – vagy aminek első pár sorát – még borgőzös állapotban is szinte bárki fel tudja idézni. A „Házunk előtt vén eperfa áll…” helymeghatározó sornak köszönhetően így aztán – akaratán kívül – az eperfa is a minimumfolklór meghatározó részévé vált. Akár vár alatta anyánk, akár nem, az eperfa mindenesetre valóban a parasztporták jellegzetes növénye volt, amely alatt legalábbis a tyúkok egészen biztosan szívesen tanyáztak.

Gyógynövények nem csak férfiaknak

Egy korábbi írásban a leginkább hölgyek számára javasolt gyógynövényeket vettük sorra. Nézzük most meg, melyek azok, amik inkább a férfiak számára jelenthetnek gyógyírt! Természetesen most is igaz, hogy a felsorolt gyógynövényeket nem kizárólag férfiak fogyaszthatják, hatásterületük azonban mégis elsősorban számukra kínálhat gyógyulást.

Gyógynövények nőknek

A gyógynövények többségét a legtöbb esetben nemtől függetlenül bátran fogyaszthatjuk, van azonban néhány faj, melyek mégis inkább egyik vagy másik nem számára javalltak. A célközönség ilyen irányú szűkítése elsősorban a növényekben lévő hatóanyagoknak, például a különféle növényi hormonoknak is köszönhető. Könnyen belátható, hogy a fitoösztrogént termelő növények inkább a hölgyek körében népszerűek, míg a prosztata működését javító kisvirágú füzike teáját jórészt a férfiak fogyasztják. A dolog ugyanakkor mégsem kizárólagos – de ne szaladjuk ennyire előre! Vegyünk sorra néhány, elsősorban a hölgyek számára ajánlott gyógynövényt!

Gyümölcsből nemcsak szörp és pálinka, de finom és egészséges ecet is készíthető. Mutatjuk, hogyan!

„Ha valakit ecettel vagy pálinkával nem lehet meggyógyítani, annak már ácsolják a keresztet!” – tartja a mondás Göcsejben, talán nem is valótlanul. Azonban míg a pálinka gyógyító hatásairól szinte bárhol hallhatunk, az ecet hasonló érdemei méltatlanul az ismeretlen homályába vesztek. Talán persze ez sem ok nélkül, mivel a legtöbb bolt polcán található „ecetnek” sajnos köze sincsen a régiségben mindenhol általánosan ismert és használt ecetekhez… A legismertebb alternatívát talán az almaecet jelenti, azonban az esetek többségében ez sem több, mint az ipari almalé előállításának egyik mellékterméke. Kétségbeesésre azonban semmi ok, teremtő szándék és érett gyümölcs birtokában akár otthon is bárki elkészítheti saját ecetét!

Permakultúra: A kertben való boldogulás egy lehetséges útja

Míg néhány évtizeddel ezelőtt a városban vagy a városokhoz közeli agglomerációkban lakó népesség teljes emberi populációra vetített aránya alig érte el az 50 százalékot, pár éven belül ez a szám meghaladhatja a 90 százalékot is! A városban lakó népesség arányának robbanásszerű növekedésével párhuzamosan a klasszikus vidéki területek lakosságszáma ijesztő mértékben csökken, a vidék elnéptelenedik. A kiürült területeket egyre nagyobb arányban vonják nagyüzemi mezőgazdasági művelés alá, vagy éppen hagyják parlagon. A Földanya rendszerszintű leélésével szemben valós megoldást keresők ugyanakkor ma már számos olyan lehetőség közül is választhatnak, melyek a globális tendenciák mellett valódi, a gyakorlatban is kipróbált alternatívát kínálnak.

Nehéz helyzetek kemény embereket szülnek: a betyáros Sokoró kezdeményezése

„Isten – Haza – Család” szól a Sokorói Tájegység Egyesülés jelmondata. Vajon mindez nem több holmi jól hangzó frázisnál, vagy mégis lehet valódi tartalommal bíró iránymutatás? A Bakony és Győr között található betyáros Sokoró-dombság tettrekész közössége számára ezek a szavak egészen biztosan többet jelentenek: magánéletük és a térség fejlődését célul kitűző összefogás hármas tengelyét.