Gyógyszer a fazékból, avagy káposzta másképpen
Valaki egyszer találóan azt mondta, hogy a tél valójában akkor kezdődik, amikor a töltöttpaprikát felváltja a töltöttkáposzta…
„A kenyérnek talán ismét becsülete lesz” – Vajda Péter pékmesterrel beszélgettünk
Húsz évvel ezelőtt egy kis sokorói faluban élő fiatalember elhatározta, hogy hátrahagyja a logikusnak tűnő irányvonalakat, és bizony kitanulja a pékmesterséget. A gondolatot tettek követték, az elhivatottság és a munka szeretete pedig az elért sikerek mellett is emberközelben tartották a ma már széles körben ismert és elismert pékmestert. Vajda Péter „Pedróval” szakmáról, családról és régi idők értékeiről beszélgettünk.
Mit ér a termék, ha helyi? – 40 százalékot drágultak a termelői árak egy év alatt, de talán így is megéri megfizetni azokat
„Milyen a kézműves cigi? Sodort!” – szól a keserédes favicc, ami a minimálhumor szintjét alig megütve egy jóval komolyabb társadalmi-gazdasági réteg nem túl vidám helyzetére is ráirányít(hat)ja a figyelmet. A „kézműves termék” eredetileg ugyanis valami olyan átlagon felüli értéket képviselt, s olyan hívószó volt, ami tetszett a vásárlóknak – és ezért e kifejezés iránt a gyártósorok üzemeltetői is érdeklődni kezdtek. Nem meglepő, hogy következő lépésként a multikban is megjelentek az „öko-natúr-kézműves” polcjelölések – jellemzően a chips és konzerv feliratok szomszédságában. De az, hogy ez a fajta piacnyitás vajon használt-e a kézműves rétegnek, az erősen véleményes…
Karácsony csak egy a sok közül – December jeles napjai
December jeles eseményei közül a legtöbb ember számára ma már csupán a karácsony és az újév ünnepe ismert, a régiségben azonban az év utolsó hónapjában számos egyéb kiemelt napot is megültek. Az egyre növekvő sötétség mélyén megszülető fény ünnepe a legősibb időkre vezet minket, de számos, a gazdálkodáshoz kapcsolódó jeles nap is esik erre az időszakra.
Régi szakmák dicsérete – vajon megmutattuk a gyerekeknek, mi az érték?
A szakács, a katona, a pék, a méhész és a sárkányfűárus… A felsorolás akár egy Tarantino film címe is lehetne, ez esetben azonban egy annál jóval békésebb általános iskolai programon spontán összeállt csoportkép résztvevőit jelöli. Történt ugyanis, hogy egy dunántúli falu igazgatóasszonya gondolt egy nagyot, és minden divattal és trenddel szembe menve olyan pályaorientációs napot hirdetett, melyen napjaink divatszakmái helyett a vidéki élet foglalkozásait űző vállalkozók felé fordult. Így történt, hogy topmenedzserek, médiaszakértők és IT munkatársak helyett a már-már kiveszőfélben lévő régi szakmák képviselői mutatták be tudásukat a gyermekseregnek.
Milyen állat az ártány? – Kvízezz, hogy kiderítsd, mennyire ismered a háztáji világot
Mondják, hogy az ember számára a természet felé az egyik legjobb kapcsolódási pontot a háziállatok jelentik. Az elmúlt évezredek során közel kerültek hozzánk, és miközben az ember egyre jobban elszakadt a természettől, ők valahogy mégis részei tudtak maradni annak. Napjainkban azonban sajnos már nemcsak a vidéki tájban látni egyre ritkábban jószágot, de a hátsó udvarokban is egyre kevesebb a kapirgáló-röfögő népség… Nem csoda, ha a különféle háziállatok életkorának, nemének megfelelő elnevezései is a ködbe merülnek. Lássuk, ki mennyire van otthon az ólak környékén!
Italtemető: a bizonyíték, hogy rosszból jót nem lehet csinálni
A jóból válhat rossz, de a rosszból jót márpedig nem lehet csinálni! – vallották az öregek, s ma sem válna kárunkra, ha a szavak alatt azt értenénk, amit azok jelentenek.
Gyógynövények és a Teremtő Rend – a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi portréfilmjéről
Édesapám egyszer egy hatalmas kamerával a vállán toppant be este a házba. A Vállalattól kölcsönkapott csodagép zümmögve rejtette az oldalából nyíló fedél alá a tisztes méretű VHS kazettákat, s míg apám a stekklámpákból készített stúdióvilágítást, mi lelkesen kezdtük előpakolni kedvenc játékainkat. Az akkori, családi életképekkel teli felvételek évtizedekkel később kerültek ismét kezembe, nagyon kedves emlékeket idézve fel. Szinte az első pillanattól kezdve ez az élmény járt a fejemben, amikor Pataky Enikő portréfilmjét néztem Szabó Gyuri bácsiról.
Mi is az a direkttermő szőlő, és miért nem érdemes lemondani róla?
A betegségeknek az átlagosnál sokkalta jobban ellenálló szőlőfajták egy csoportja a direkttermő, avagy közvetlenül termő szőlő. Ezek oltatlanul, saját gyökerükön is olyan gyümölcsöt teremnek, melyek bármelyikőnknek ismerősek lehetnek. S bár a belőlük készült borok nem a legjobbak, nem érdemes lemondani a direkttermő szőlőinkről.
Két dologtól igazán jó a házi lekvár, és mindkettőből egyre kevesebb van
Sok a dolog ilyenkor ősszel, különösen, ha kertje, gyümölcsöse is van az embernek. Bár a nyáron szárítóra tett gyógynövények már rég a nagy gyűjtődobozokban várnak sorsukra, az őszi gyümölcsök gyűjtését csak most kezdjük el. A régiség embere szerint a gyümölcsöt hétféle módon lehetett feldolgozni, melyek között az ecet- vagy aszalványkészítés éppúgy általánosságnak számított, akár ma a lekvárfőzés. De vajon valóban általános, és valóban olyan egyszerű dolog ez?
Néha hiába vársz virágra – egyes növények életciklusa két évig is tarthat
Ahol van rend, ott lesz rendetlenség is, nincsen ez másként a növényvilágban sem! Hiába virágzik a többség tavasszal, mégis lesz néhány renitens, amelyik csak ősszel fog, sőt egyesek kétévente. Már ha épp úgy tartja kedvük. Az evolúció kegyetlen játék, amelyben mindenkinek meg kell találnia a saját túlélési stratégiáját. Van, aki a nagy tömegbe vegyül, mások pedig inkább teljesen külön utakat járnak.
Mordor, avagy egy falurombolás epizódjai
Lassan száll elő a por az aszályos nyár után korán sárguló fák lombja közül. A lemenő nap fénye bearanyozza a százéves gazdaság lakóépületét, de néhány pillanatra a sorban húzódó istállók és a szebb napokat élt góré is meleg színekben fürdenek. A házon innen ős-idős körtefa – a sokat látott fa törzsén még mindig élesen látszik a hely, ahol a hajdani gyümölcsész vad alanyra oltotta a nemest. A házon túlról gépek zaja hallik, s nem kell továbbmennem, hogy tudjam, Mordor ide is elért.