Hétköznapi boldogság, avagy örömolimpia pannonhalmi-módra

Ma találtam egy katicát. Olyan igazit, hét pettyeset. A katicának persze korábban is örültünk, énekeltük is hangosan, hogy „szállj el”, aztán nevettünk, mikor az ujjunk végére futtatott jószág – út tovább nem lévén – valóban elröppent. Ma már inkább marasztalnám, alig maradt belőle: az Ázsiából importált harlekin testvérei kíméletlenül kiszorították saját élőhelyeiről…

„A bicikliző papagáj és a valódi hagyományőrzés közt kifeszített drótkötélen egyensúlyozunk” – Interjú Krekács Zoltán lovas solymásszal

Krekács Zoltán lovas solymászként éli mindennapjait, a hagyomány őrzése helyett annak megélését választotta életmódjául. Az évek során az elméleti ismeretek mellett felbecsülhetetlen értékű gyakorlati tudásra tett szert. Az egykor uralkodók és hercegek által is nagyrabecsült foglalkozást űző fiatalemberrel pannonhalmi tanyáján beszélgettünk.

„Mikor kell fát metszeni?” – Rekviem egy hársért

A tavasz közeledtének az egyik legbiztosabb jele, mikor a kertész embert kérdezgetni kezdik az ismerősei a metszés időpontjáról, no meg hogy aztán esetleg nem akadna-e ideje csak arra a néhány fácskára... Idő éppen volna (főleg amennyiben a metszés óradíjának alapját a leendő gyümölcsből készíteni tervezett párlatok jelentik), a metszés szükségessége körül kialakult anomáliák között azonban sokszor igen nehéz rendet tenni. Pedig ezek a kérdések ha nem is húsba, de legalábbis fába vágók…

Szuperhős, különc vagy átlagember-e a mai gazda? – Népi gazdálkodási képzés indul

A népi gazdálkodás elnevezésű képzés létszáma a meghirdetést követő 12 órán belül többszörösen betelt. Felvidék, Erdély, Délvidék mellett az anyaország számos pontjáról érkeztek résztvevők, pedig a tematikában a világ legegyszerűbb dolgai szerepelnek, s a program végeztével a hallgatók még csak papírt sem kapnak az egészről. Favágás, palántázás, háztáji húsfeldolgozás, gyógynövény- és fűszertermesztés, megannyi hétköznapi tevékenység. Volt egykoron…

17 ezer csoda: a zöld küllő nem véletlenül lett az év madara

Ahogyan 1979 óta minden évben, a Magyar Madártani Egyesület idén is meghirdette az „Év madara” programot. Céljuk, hogy a társadalom számára olyan fajokat vagy madárcsoportokat mutassanak be, amelyek fennmaradását valamilyen átfogóbb természetvédelmi probléma vagy emberi tevékenység fokozott mértékben veszélyezteti. Idén is tanulságosan választottak.

Hány szögű a hópehely? Mitől (nem) színes a hó? – Téli hópehelykisokos

Az első hópelyhek minden évben megállásra késztetnek. Hiába fordul ugyanis a naptár decemberre (vagy már januárra), a tél valahol mégiscsak az első hóval kezdődik, s tart egészen a legelső hóvirág zöld fejének kibukkanásáig. De hol van az még… A tenyerembe hulló pelyhek alig adnak időt a rácsodálkozásra, néhány pillanat alatt vízzé változva folynak ki ujjaim közül. S bár minden évben találkozunk velük, a hópelyhek világa mégis még mindig számtalan titkot rejt, melyekbe csak finom szelídséggel közelítve nyerhetünk bepillantást.

Keresztcsőrűek, csonttollúak, süvöltők: téli madárvendégek

A tél beköszöntével sok olyan madárfaj érkezik hazánkba, amelyekkel kizárólag az év ezen időszakában találkozhatunk. A tavasztól őszig nálunk élő-költő fajok közül a tél beálltával többen délebbre húzódnak, helyüket pedig időszakosan a még zordabb északi részekről ide húzódó téli vendégek veszik át. A leggyakoribb téli vendégek megfigyeléséhez ráadásul nem is kell valami különös helyre utazni, elegendő, ha a tél elején kitett madáretetőben folyamatosan pótoljuk az elfogyasztott madáreleséget!

Élet a jég alatt: télen is tanulhatunk az állatvilágtól

Ha azok az igazán kemények, akik még a jég hátán is megélnek, milyen jelzővel illessük azokat, akik még a jég alatt is képesek ugyanerre? Évekkel ezelőtt egy amerikai kutatócsoportnak az Antarktiszon sikerült lyukat fúrni egy tóhoz, melyet közel egy kilométeres jégréteg borít. Bár a fúrás önmagában is komoly siker, az igazán nagy szenzáció mégis az volt, hogy a tóból vett vízmintában parányi élőlényekre bukkantak. Hazai folyóink és tavaink élővilágának a sarkvidékihez képest szerencsére jóval barátságosabb körülményekhez kell alkalmazkodniuk, aminek következtében a befagyott vizek jégpáncélja alatt is meglepően nagy élet zajlik!

A fáraók aranya: a feketekömény

Mi a különbség a kerti katicavirág, a fáraók aranya és a szőrös kandilla között? Valójában az ég egy adta világon semmi, mivel ez mind ugyanannak a rendkívül régóta és széles körben használt gyógynövénynek, a feketeköménynek a megnevezése! A számos egyéb néven is ismert, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia vidékein őshonos növényfaj évezredek óta használt kultúrnövény, magját az ókori kultúrákban fű- és gyógyszerként egyaránt használták, és napjainkban ismét reflektorfénybe került – nem véletlenül!

Már követem az oldalt

X