„Mikor kell fát metszeni?” – Rekviem egy hársért

A tavasz közeledtének az egyik legbiztosabb jele, mikor a kertész embert kérdezgetni kezdik az ismerősei a metszés időpontjáról, no meg hogy aztán esetleg nem akadna-e ideje csak arra a néhány fácskára... Idő éppen volna (főleg amennyiben a metszés óradíjának alapját a leendő gyümölcsből készíteni tervezett párlatok jelentik), a metszés szükségessége körül kialakult anomáliák között azonban sokszor igen nehéz rendet tenni. Pedig ezek a kérdések ha nem is húsba, de legalábbis fába vágók…

Szuperhős, különc vagy átlagember-e a mai gazda? – Népi gazdálkodási képzés indul

A népi gazdálkodás elnevezésű képzés létszáma a meghirdetést követő 12 órán belül többszörösen betelt. Felvidék, Erdély, Délvidék mellett az anyaország számos pontjáról érkeztek résztvevők, pedig a tematikában a világ legegyszerűbb dolgai szerepelnek, s a program végeztével a hallgatók még csak papírt sem kapnak az egészről. Favágás, palántázás, háztáji húsfeldolgozás, gyógynövény- és fűszertermesztés, megannyi hétköznapi tevékenység. Volt egykoron…

17 ezer csoda: a zöld küllő nem véletlenül lett az év madara

Ahogyan 1979 óta minden évben, a Magyar Madártani Egyesület idén is meghirdette az „Év madara” programot. Céljuk, hogy a társadalom számára olyan fajokat vagy madárcsoportokat mutassanak be, amelyek fennmaradását valamilyen átfogóbb természetvédelmi probléma vagy emberi tevékenység fokozott mértékben veszélyezteti. Idén is tanulságosan választottak.

Hány szögű a hópehely? Mitől (nem) színes a hó? – Téli hópehelykisokos

Az első hópelyhek minden évben megállásra késztetnek. Hiába fordul ugyanis a naptár decemberre (vagy már januárra), a tél valahol mégiscsak az első hóval kezdődik, s tart egészen a legelső hóvirág zöld fejének kibukkanásáig. De hol van az még… A tenyerembe hulló pelyhek alig adnak időt a rácsodálkozásra, néhány pillanat alatt vízzé változva folynak ki ujjaim közül. S bár minden évben találkozunk velük, a hópelyhek világa mégis még mindig számtalan titkot rejt, melyekbe csak finom szelídséggel közelítve nyerhetünk bepillantást.

Keresztcsőrűek, csonttollúak, süvöltők: téli madárvendégek

A tél beköszöntével sok olyan madárfaj érkezik hazánkba, amelyekkel kizárólag az év ezen időszakában találkozhatunk. A tavasztól őszig nálunk élő-költő fajok közül a tél beálltával többen délebbre húzódnak, helyüket pedig időszakosan a még zordabb északi részekről ide húzódó téli vendégek veszik át. A leggyakoribb téli vendégek megfigyeléséhez ráadásul nem is kell valami különös helyre utazni, elegendő, ha a tél elején kitett madáretetőben folyamatosan pótoljuk az elfogyasztott madáreleséget!

Élet a jég alatt: télen is tanulhatunk az állatvilágtól

Ha azok az igazán kemények, akik még a jég hátán is megélnek, milyen jelzővel illessük azokat, akik még a jég alatt is képesek ugyanerre? Évekkel ezelőtt egy amerikai kutatócsoportnak az Antarktiszon sikerült lyukat fúrni egy tóhoz, melyet közel egy kilométeres jégréteg borít. Bár a fúrás önmagában is komoly siker, az igazán nagy szenzáció mégis az volt, hogy a tóból vett vízmintában parányi élőlényekre bukkantak. Hazai folyóink és tavaink élővilágának a sarkvidékihez képest szerencsére jóval barátságosabb körülményekhez kell alkalmazkodniuk, aminek következtében a befagyott vizek jégpáncélja alatt is meglepően nagy élet zajlik!

A fáraók aranya: a feketekömény

Mi a különbség a kerti katicavirág, a fáraók aranya és a szőrös kandilla között? Valójában az ég egy adta világon semmi, mivel ez mind ugyanannak a rendkívül régóta és széles körben használt gyógynövénynek, a feketeköménynek a megnevezése! A számos egyéb néven is ismert, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia vidékein őshonos növényfaj évezredek óta használt kultúrnövény, magját az ókori kultúrákban fű- és gyógyszerként egyaránt használták, és napjainkban ismét reflektorfénybe került – nem véletlenül!

A télben a hideg a jó: tested, lelked és a világ is ezzel jár jól!

„Nem sok jót tartogat idén a téli időjárás, szakértők szerint a korábbi évekhez képest is kifejezetten hideg tél várható!” – olvastam a minap a hatásvadász címet, és valami hasonlót éreztem, mint mikor nyáron a két hónap szárazság után végre érkező esőfelhők okán fújtak riadót. „De jó is volna!” – sóhajtottam fel, tudván, hogy a vonatkozó írás pont nem erre hegyezi ki mondandóját. De Isten szabad ege alatt élve és dolgozva valahogyan mégiscsak húsbavágóbb ez a kérdés…

4 váratlan, extra, de tökéletesen működő kávéfűszer

A kávézást sosem értettem. A borospohárral való koccintás, a pálinkák lehúzása utáni nyelvcsettintés még gyerekként is szórakoztató látvány volt, a kávé vonzereje viszont nagyjából a közértekben akkor még általánosan meglévő darálóknál számomra véget is ért. A tartózkodásomat aztán egy rám erőltetett macikávé, illetve a kávéaromával teletolt szockó sütemények nyomasztó emléke is erősítette. Mígnem az első valódi, minden adaléktól mentes kávé egyszerre a kedvelők oldalára állított. 

A legnagyobb csúcsforgalomban is meghallom a feketerigó trilláját – interjú Bajor Zoltánnal

Bajor Zoltán tízéves korában, nagyapjával egyszerre töltötte ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelentkezési lapját. A lelkes kisfiú 6 évre rá már 10-20 kilométer hosszú madarásztúrákat vezetett a Kiskunságban. Mikor aztán évekkel később az Egyesület Schmidt Egon által vezetett Budapesti Helyi Csoportjának legendás generációja átadta a stafétát az ifjabb nemzedékeknek, ő maga is szerepet vállalt az MME legújabb kori céljainak, küldetésének újragondolásában. 2011-től 2021. közepéig elnökként vezette az Egyesület tevékenységét, jelenleg a szervezet budapesti részlegének vezetője. A sokat látott szakembert madarakról, a természetvédelem lehetséges útjairól, egyéni felelősségünkről kérdeztük.