Ilyenkor télvíz idején például szervezetünket számos hűvös, nedves behatás éri, amik hatására testünk hasonló tüneteket produkál: folyik az orr, fáj a torok, fázik a kéz és a láb. Mivel a hideg mértékét általában nem tudjuk csökkenteni, az egyensúlyi állapot megőrzése érdekében egy dolgot tehetünk: legalább annyi meleget adunk szervezetünknek, mint amennyi hűtést kap máshonnan!
Ha hideg van, öltözzünk fel rendesen – mondták régen, de egy másik megoldás lehet, ha egy kicsit serényebben kezdünk mozogni! Az aktívabb izommunka egyúttal a keringési rendszert is élénkíti, ami ezáltal a test külső zónáiban található hajszálerekbe is több friss vért juttat. A belső szervek friss oxigénnel való ellátása, valamint az izommunka által termelt hő még a legfázósabb embereket is hamar felmelegíti.
A magyar nyelv a paprika által kiváltott ízt erősnek, csípősnek nevezi, a nyugati és angolszász vidékek népei ugyanezt inkább a „forró” (hot) kifejezéssel illetik. S bár a fűszerek égető íz-hatását éppúgy a csípős szóval jellemezzük, mint a fagyos téli levegőt, szervezetünk vonatkozásában előbbi – az angolszász szóhasználathoz közelítve – mégis inkább fűtő hatással bír.
A karácsonyi ünnepkör süteményein már túl, de még a forraltbor-szezon közepén a jól ismert melegítő fűszerek (fahéj, szegfűszeg, kardamon) helyett vegyünk sorra néhány olyan, talán kevésbé ismert gyógynövényt, melyek tél idején is segíthetik szervezetünk hőháztartását.
Tán nem véletlen, hogy Erdély hűvösebb vidékein számos ételben és italban találkozhatunk az ott csombornak nevezett borsikafűvel. A méretében és megjelenésében a kakukkfűhöz hasonló, apró növényke leveleinek íze rendkívül intenzív, nevéből is kikövetkeztethető módon erősen borsos. A szinte csípős ízű növényt nemcsak teákban, de fűszerként levesekben és húsos ételekben is használhatjuk.
Téli italokban egészen különleges, fűszeres összetevő!
Előbbinél jóval szelídebb ízvilágú, mégis melegítő hatású gyógynövény a szoptatós édesanyák által bizonyára ismert édeskömény. Bár alapesetben az érett termésekből készített főzetét a tejelválasztást serkentő hatása miatt elsősorban kisgyermekes anyáknak szokták javasolni, hideg időben mégis bárki teájának hatékony összetevője lehet. Édeskés, de mégis fűszeres ízvilága a termések illóolaj-tartalmának köszönhetően már akkor is jól érzékelhető, ha a teakeverékekhez csak kis mennyiségben adagoljuk.
Immunerősítő teakeverékek szinte kötelező összetevője a csipkebogyó, melyet téli időben almahéjjal vegyítve átmelegítő teák alapanyagaként is kiválóan hasznosíthatunk. Fanyar íze a csípős-fűszeres gyógynövényekhez hasonlóan serkenti az emésztést és az anyagcserét, ráadásul magas vitamintartalma miatt a szervezet védekezőképességét is erősíti – ennek egy külön cikket is szenteltem már.
Bár vírusölő hatása miatt az elmúlt hónapokban amúgy is reflektorfénybe került a fokhagyma, a téli hónapokban ettől függetlenül is érdemes fogyasztani. Biztosak lehetünk benne, hogy miközben egy jóféle gerezd fokhagyma csípőssége szépen lassan egészen a tarkóig kúszik, eszünkbe sem fog jutni a vacogás…
Végezetül egy gondolat erejéig ejtsünk szót a különféle alkoholos italokról is, melyeket bár szívesen fogyasztunk a téli hidegben, nagyobb mennyiségben mégis inkább a fázást segítik! Míg például egy erősebb pálinka kisebb mennyiségben fogyasztva lokálisan serkenti a nyálkahártyák vérellátását, a nagyobb mennyiségben fogyasztott alkohol a szervezet egészében szűkíteni fogja az ereket, ami pedig árt a keringés hatékonyságának, áttételesen a testhőmérséklet csökkenéséhez vezethet.
Nyitókép: 123RF
