Mintha a divattervezők is felfedeznék a távolkeletiek évezredes tudását

„Borzasztó meleg van ma” – nézett rám „ázsiai szemeivel” a forrónadrágban ülő eladónő a sarki boltban. Heti rendszerességgel fordulok meg az üzletben, hogy olcsón pótoljam a folyton kifogyó vécépapírállományunkat, és bár minden alkalommal kedvesen mosolygunk egymásra, és illedelmesen megejtjük a kötelező formalitásokat, még sosem beszélgettünk.

Sóhajtottam egyet, ahogy bedobtam az aprókat a tárcámba és kissé unottan emeltem rá a tekintetemet. Úgy sejtettem, nála is a ruhaválasztásom törte meg a jeget, ugyanis én negyven fok fölött is hosszú ujjú holmikat és kendőt hordok. Már vártam a kérdést, ami egy ilyen felütést rendszerint követni szokott – azt a kérdést, amitől minden, vallását tartó muszlim nőnek megugrik a vérnyomása: „Nincs meleged?”

Aztán valami egészen más jött helyette. „Neked ebben a ruhában biztosan nincs olyan meleged, mint nekem” – mondta a lány, és megrángatta fehér, sportos rövidujjúját.

Fennakadtak a szemeim. Először azt hittem, a számomra erős akcentusa miatt, hogy rosszul értettem, mit mond, vagy éppen ő fogalmazott rosszul. A kettőnk közötti nyelvi akadályok megmutatkoztak már egyszer: múltkor borotvát kerestem, mire ő egy sor borosüvegre mutatott. „Nem, én „bor-OTVÁT szeretnék”, magyaráztam neki, tagoltan beszélve, hátha úgy jobban érti, mit akarok mondani. Erre ő összehúzta szemeit, odaugrott a polchoz, és a borok mellett lógó borotvák közül leakaszott egy csomaggal. Tanulva az esetből ezúttal arra jutottam: biztosan tudja, mit akar mondani, csak én nem értem, miért mondja. Lehet ironizál? Gúnyt űz belőlem? – bukkant fel bennem a megfeleltetési torzítás keltette magyarázat, de ezt hála a hétévnyi intenzív önismereti munkának, az esetek nagy többségében helyén kezelem, tehát ezt az opciót is elvetettem. Maradt hát a meglepődés, amit ez a beszélgetés követett:

- Ezt hogy érti?
- Hát, Vietnámban mi mindig beöltözünk, amikor meleg van, még a szemünk sem látszik ki, mert napszemüveget teszünk rá. Nincs ilyen, hogy rövidujjú, mint amiben most én vagyok. Amikor Messengeren beszélünk, az ottaniak mindig mondják nekem, hogy ha meleg van, miért nem öltözök fel rendesen. Én amúgy nem is szeretem ezt, – rángatta meg a pólóját –, de itt mindenki így öltözik, ezért én is.
- Ez igazán érdekes, mert általában engem szoktak sajnálni, hogy ilyen hőségben miért viselek hosszú ruhákat meg még kendőt is.
- Ó, neeem, nincs igazuk, te csinálod jól.
- De ti miért öltöztök fel a melegben?

A nő egy pillanatra összerántotta szemeit, amitől már a múltkor is megijedtem. Ez a reakció egyszerűen még nem fér össze a fejemben élő mindig-mosolygós-ázsiai sémámmal. Aztán kedvesen, mint egy laikus fizikus magyarázni kezdte:

- Hát azért, mert ha a nap a bőrödet éri közvetlenül, akkor jobban érzed a meleget, mint amikor ruhán keresztül ér.

Színtiszta logika, csak én feledkeztem meg róla. Becsúsztattam a pénztárcám a táskámba, szemeink, mint minden alkalommal, most is összemosolyogtak, elköszöntünk egymástól. Kibattyogtam a vécépapírral a negyven fokos utcára, és világokról meg szempárokról kezdtem gondolkodni.

Hazaérve is ezen agyaltam, megkérdeztem egy bőrgyógyász ismerősömet, Dr. Shima Nassert: megáll-e a vietnámi logika?

„Ha a bőrfelületet a napsugarak közvetlenül érik, akkor valóban melegebbnek érezzük az időt – hangzott a válasza. – Egyesek azt gondolják, hogy mivel a napsugarak természetesek, jótékonyan hatnak a hajuk és bőrük egészségére, de ez téves megállapítás, a túlzott napozás ugyanis sok problémát okoz. Valójában

a napsugarak ugyanolyan károsak a hajnak, mint a fodrász által használt szőkítők;

a napsütés gyengíti a haj fehérjeszerkezetét, szárítja azt, ezáltal csökkenti a rugalmasságát, így a haj könnyebben törik és fénytelenné válik. Ezenkívül a fejbőr is begyulladhat, irritálttá válhat, ha túl sok UV-sugár éri. Ráadásul erre nem csak nyáron kell figyelnünk, ugyanis UV hideg időben is ér minket.”

Az orvos megerősítette, hogy a napsugárzásnak való túlzott kitettség számos bőrproblémát okozhat, például:

• bőrrákot (melanóma és nem melanóma, mint bazálsejtes karcinóma és laphámsejtes karcinóma)
• korai bőröregedést,
• szeplőképződést,
• ráncokat és egyéb bőrproblémákat.

Utóbbiak ráadásul az immunrendszerre is kihathatnak, a bőr ugyanis az immunrendszerrel összeköttetésben védekezik az idegen betolakodók, például a rák és a fertőzések ellen. Vagyis az UV-sugárzásnak való túlzott kitettség gyengítheti az immunrendszert, csökkentve a bőr védekezőképességét.

Hogyan védekezzünk a meleg ellen?

Ismerjük magunkat!

A nap káros hatásai sok tényezőtől függenek, az egyik legfontosabb az illető bőrtípusa; minél világosabb az ember bőre, minél kevesebb melanint termel a bőr, annál könnyebben ég le. Ha ismerjük bőrünk viselkedését, tudjuk, mennyire kell odafigyelnünk a védekezésre. De ne áltassuk magunkat: a sötétebb bőrűeknek is szüksége van fényvédelemre!

Megfelelő fényvédelem, hidratálás

Kiemelten fontos magas UV-sugárzás esetén a magas hatékonyságú (legalább 30-as) fényvédő krém kétóránkénti használata. Viszont mivel a bőr és a haj olyan, mint egy növény, amelynek vízre van szüksége az egészséges növekedéshez és megújuláshoz, tehát a megfelelő hidratálásra is oda kell figyelni!

Takarás

Az UV-sugárzás veszélyeknek többsége elkerülhető, ha a napon kendőt kötünk vagy sapkát húzunk, ami védi a fejbőrt és a haj nagy részét, valamint a fület és a nyakat. Ha furcsának is tűnhet elsőre, a meleg napokon próbáljuk ki

- a testet fedő,
- világos színű,
- laza szabású,
- természetes anyagból készült ruhákat!

Ezekben a napsugarak nem érik el a bőrünket, ezért nem érezzük olyan intenzívnek a hőséget, a világos tónus pedig biztosítja, hogy minél kevésbé szívja magába a meleget maga a ruha, ami ha laza szabású, még mozog is körülöttünk, a légmozgással hűtve bennünket. Ha rövidebb ruhát választunk,

a bőrgyógyász ajánlása szerint kerüljük a szűk fazonokat, amelyek túlságosan izzasztanak, ugyanis ezzel jó tápanyagként szolgálnak a gombás fertőzések és a kiütéseknek.

A nagyobb márkaboltokban szétnézve úgy tűnik, a hosszú szoknyák és bőszárú nadrágok széles kínálatával a tervezők is segítenek minket felfedezni a távolkeletiek évezredes tudástárát!