Édesanyám azt mesélte, mikor látogatóba jött apámhoz még az esküvőjük előtt, külön szobában kellett aludniuk. Eltelt egy generációnyi idő, és nálunk már a gimnázium első éveiben cikinek számított, ha valakinek nem volt pasija, és nem vesztette el a szüzességét a tizennyolcadik születésnapja előtt. Én, mióta muszlim lettem, kilógok a sorból, a régi erkölcsi normákat követem, és nem vagyok egyedül – léteznek a muszlimokon kívül más felekezetek hívői is Magyarországon, ahol a házasság előtti testi érintkezést elkerülik. Szóval, sokan tudnánk mesélni arról, milyen is az, amikor házasság után érinteni meg először a másikat az ember.

Muszlimok, zsidók, Krisna-hívők, buddhisták: sok magyar van, aki áttért vagy vegyes házasságban él, így a gyermekkoruk meghatározó emléke a karácsony, de felnőttként, más vallást gyakorolva már nem tekintik ünnepnek. Vagy mégis? Hogyan telnek ezek a napok olyan magyar családoknál, akik nem keresztények, de a karácsony mégis körülveszi őket? Ennek jártunk utána.

Miért vállalja valaki nagy örömmel, hogy lemondjon finom ételekről és italokról, illetve csak gyereknemzés céljából éljen szexuális életet? Többek között erről kérdeztük a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola oktatóját, Tasi Istvánt.

Lefátyolozott arc, férfiuralom, szótlanság – Európában sokaknak ilyesmik ugranak be, ha Szaúd-Arábiában élő nőkről hallanak. Ha kiköltöző magyarokról beszélünk, talán még zordabb a kép. A valóság azonban természetesen nem (feltétlen) ilyen sötét: sok kedves, modern, a változásoknak örülni tudó nő és férfi él kint – legyen arab vagy külföldi, mindegy. Minderről a negyvenes éveiben járó, Rijádban élő Gabi mesélt. 

Augusztus van, sokszor harminc fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, a keleti turisták mégis – megfigyeléseim szerint – tetőtől talpig beöltözve járnak Budapest utcáin. Többször találgattuk az ismerősökkel, miért lehet ez, de egyikünk sem járt utána – ezidáig. Egy vietnámi hölggyel való találkozásom és a bőrgyógyász véleményének megismerése segít jobban megérteni az európai szem számára indokolatlannak látszó nyári öltözék titkait.

Van egy iskola Egyiptomban, ahol nemcsak létezik egy úgynevezett magatartásvezetői szerepkör, de ráadásul ezt egy magyar nő tölti be. Csurgó Krisztina már személyi edzőként is vendégei túlsúlyának lelki okain dolgozott, majd megalkotta saját akkreditált képzését Pszichológia és Pedagógia a Személyi Edzésben címmel. Később integrált inkluzív kisiskolás csoportokra szabott fejlesztő tornát dolgozott ki, amelyet egy kairói autista központban tökéletesített a helyi foglalkozásterapeutával és mind Dubajban, mind Kairóban értékesítette azt. Kriszta immár négy éve dolgozik well-being- és magatartásvezetőként, munkájáról és az iskolai well-being program sikereiről mesélt nekünk.

A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a megromlott házasságok több mint egynegyedénél a volt házastárs költekezése (27 százalékban), illetve anyagi problémák (26 százalékban) is szerepet játszottak. Hogyan kellene a pénzt kezelnünk, hogy az ne okozzon kihívást egy házasságban? Van ideális pénzkezelési stratégia? Egy párkapcsolati coach házaspárt, Hamar Donátot és Hamar Noémit kérdeztük, akik jegyesoktatást és házasságterápiát is tartanak, 2018-ban elnyerték a Média a Családért díjat is a YouTube-csatornájukért.

Baráti Eszter, Kinga nővér, 16 évesen találkozott a Boldogasszony Iskolanővérekkel, akik karizmája olyan erősen hatott rá, hogy 19 évesen kérte felvételét a rendbe. Ma sajátosan, fátyol és habitus nélkül tanít önismerettel átitatott hittant, és lelkigyakorlatot vezet gyerekeknek és felnőtteknek, nyáron pedig szabadidejében a Balatonon szörfözik. Hogyan lesz valaki apáca ma, és mit szól hozzá a családja? Hogyan éli meg a párkapcsolat-nélküliséget? Ehhez hasonló izgalmas kérdésekről beszélgettünk vele.

Négy magyar vállalkozó összeállt, hogy szabadidőjükben daganatos betegséggel küzdőknek segítsenek átvészelni a kemoterápia utáni hajhullás okozta nehéz időket. 2017-ben megalapították a Curly Hajadományozó Alapítványt, amely többek közt természetes hajból készít egyedi parókákat. Vértes Róberttel, az alapítvány alapítójával és Fodor Bettinával, a kuratórium elnökével beszélgettünk.

Weinecker Andrea közgazdászból lett házassági tanácsadó és családkonzulens. Nem titkolja: saját párkapcsolati kihívásai terelték a pályára. Nemzetközi, vegyes házasságok nehézségei és megoldásuk családkonzulensi eszközökkel című kutatásáról beszélgettünk vele.

Élete egyik legboldogabb periódusában, tíz évvel ezelőtt kapta meg a diagnózist: BRCA génmutációt örökölt apai nagymamájától. Julinál két éve ki is alakult egy 25 centiméteres petefészek-daganat, s a harcban a kemoterápia, illetve az egyéb fizikai beavatkozások mellett lelkének gyógyítását is komolyan vette. A rákról, mint lelki problémák tünetéről, továbbá tapasztalatairól beszélgettünk vele.

Szilasi Ildikó antropológus közel húsz éve járja és tanulmányozza Afrikát, az Utazz Afrikába utazási iroda és az Afrika galéria és bolt ügyvezető igazgatója, az Afrika expo Budapest alapítója. Beszélgettünk a kontinens szerepéről, emberekről, kulturális szokásokról, illetve tradíciókról, melyek számos tanítást rejtenek a mai nyugati ember számára.