Hogyan keletkezik az aroma? – Hevér László önológussal beszélgettünk
Amikor belekortyolunk egy pohár kiváló minőségű borba, színek, fények, illatok, aromák, emlékek özönlik el a lelkünket, eláraszt bennünket az a káprázat, amit Hamvas Béla oly sokszor és oly szépen tolmácsolt A bor filozófiája című könyvében. Azt ilyenkor nem érzékeljük, micsoda tudás, munka, mennyi verejték, hány álmatlan éjszaka rejtőzik e csoda mögött. A kutatók a borkészítésnek olyan háttértárában munkálkodnak, amiről fogalmunk sincs. Most egy pécsi kutató révén bepillanthatunk a kulisszák mögé, hogy meglessük, hogyan is születnek az ízek, aromák – beleértve jót és rosszat egyaránt. Arról is szó esik, hogy  hogyan tudjuk a rosszat megelőzni, kiküszöbölni vagy „megjavítani”.
Baranyai barangolások – Pécs és Villány térsége
A megszokott környezetünkből kiszakadni valódi élmény. Egy-egy utazásról visszatérve másként látjuk az életünket, a bennünket körülvevő valóságot, mint annak előtte. S ha már utazás, akkor ezúttal kanyarodjunk dél-nyugat felé, fedezzük fel Baranya kincseit, nézzünk körül Pécsett és környékén. Hagyjuk, hogy megigézzen bennünket az itt-ott felbukkanó Zsolnay-művekben, fakazettás templomokban és természeti kincsekben megbúvó megannyi csoda! Minden évszakban örömünket lelhetjük a térség kincseiben.
A vadászattól a terített asztalig – a kés fejlődéstörténete
Az evőeszközök több ezer éve léteznek, először az ókori civilizációkban jelentek meg, de csak a középkor végén, a reneszánsz időszakában terjedtek el a gazdagabb családok körében. Az étkezési szokások finomodásával, a kifinomultabb, bonyolultabban fogyasztható ételek és fogások megjelenésével egyre fontosabbá vált olyan eszközök használata, amelyek egyrészt védik, másrészt meghosszabbítják, „ügyesítik” a kezet. Az evőeszközök formája az ételek állagához igazodva alakult ki. A Napkirály, XIV. Lajos udvarában már étkezési etikett is létezett, amelyben az evőeszközök helyes használatáról is rendelkeztek, azonban széles körben csak a 18. században terjedt el a három evőeszköz együttes használata. E hármasból ma a kést vesszük górcső alá.
Első evőeszközünk, az „ötágú” villa sosem megy ki divatból
Amikor ma leülünk a szépen terített asztalhoz, és nekilátunk kedvenc ételünk elfogyasztásának, teljesen természetes a mozdulat, amellyel a késhez, a villához vagy a kanálhoz nyúlunk, és eszünkbe sem jut, milyen hosszú és rögös út vezetett idáig. Hiszen a kézzel evéstől a különböző természetes és kézzel készített eszközök használatán keresztül ma már olyan magas szintre jutott az evőeszközök használata az étkezési kultúrában, hogy akadnak, akik az egyik világmárka New Wave fantázianevű 72 darabos evőeszközkészletéért  akár 350 ezer forintot is kifizetnek. De ne szaladjunk ennyire előre! Kultúrtörténeti kalandozásunkban ezúttal az „ötágú” villára fókuszálunk.
Akiktől egy kicsit ragyogóbb volt a világ – tőlük is búcsúztunk 2024-ben
Az év vége szokás szerint a számvetés ideje. Sajnos elkerülhetetlen azt is felmérni, hogy kiktől kellett végső búcsút vennünk. Olyan kortársakról emlékezünk meg – a teljesség igénye nélkül –, akik életük során maradandó hatást gyakoroltak a kultúrára, a tudományra és a művészetekre, munkásságukkal formálták a világot. Bár távoztak, örökségük tovább él velünk, bennünk.
Filmajánló az év végi visszaszámláláshoz
A szilveszter hagyományosan a partikról, a zenéről, a táncról, a fergeteges mulatságról szól. Vannak azonban, akik szívesen szerveznek otthoni beszélgetős, társasjátékos bulit, amibe belefér egy-egy jó film is. És azoknak, akik szűk családi körben búcsúztatják az óévet, lehet, hogy jól jön az ezerszer ismételt és elcsépelt tévéműsorok helyett egy-egy igazán jó alkotás. Ha pedig az ezekben kibontakozó történeteknek még némi köze is van a szilveszterhez, az sem baj. Összegyűjtöttünk hát egy kis csokrot a szilveszteri, vagy szilveszterhez laza szállal kapcsolódó filmekből azok számára, akik szívesen eveznének át 2025-be egy jó történet hajóján.
„Úgy csinálok mindent, ahogy ők csinálták egykor” – Remes Ferenc pécsi órás öt generáció örökségét folytatja
„Ma van a Dédapám születésének évfordulója – ő a példaképem. Bár már 1985-ben meghalt, mégis annyira szeretem és tisztelem, mintha ismertem volna. Ma rajtam van egykori nyakkendője, karórája, kalapja. Itt vagyok, az üzletben, ahol dolgozott, ránézek az órára, amire ő is ránézett 60 éve.” A megható megemlékezést egy mindössze 20 éves fiatalember írta. A legifjabbik Remes Ferenc ma abban az üzletben dolgozik órásként, amelyben egykor a dédpapa szerelte az időmérő eszközöket. Ismerjük meg a Remes órásdinasztia történetét, amely Monarchián, korszakokon ívelt át, s amelynek értékeit ma is hűen őrzi a család legifjabb tagja!
Az amerikai telepesek Hálaadásából mi is tanulhatnánk
November utolsó csütörtökje az egyik legnagyobb ünnep az Egyesült Államokban. Sokat hallunk az amerikai filmekben a Hálaadásról. A családtagok felkerekednek, és összegyűlnek az ünnepi asztalnál, hogy együtt tölthessék az év egyik legforgalmasabb napját és közösen ünnepelhessenek. A szépen megterített asztalról természetesen nem hiányozhat a pulyka. Visszatérő kép, hogy a nagy család körbeüli az asztalt, ahol hatalmas sült pulyka, kenyér töltelék, burgonya, áfonyaszósz és sütőtökös vagy almás pite gőzölög.
Akikre büszkék vagyunk – magyar Nobel-díjasok arcképcsarnoka
C-vitamin, katódsugárzás, a belső fül kutatása, kolloid oldatok, radioaktív izotópok – mi köti össze e néhány fogalmat? A Nobel-díj. Méghozzá azok a Nobel-díjak, amelyeket magyar, magyar származású vagy magukat magyarnak valló tudósok nyertek el. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy mi, magyarok valójában hány érmet vallhatunk magunkénak, mindenesetre a sokat méltatott és dicsért magyar elme győzelmét ünnepelhetjük valamennyi díjazott teljesítményében. Álljunk meg egy pillanatra a Nobel-díj alapításának napján, és gondoljunk büszkén azokra, akik tudásukkal hozzátettek az egyetemes tudomány fejlődéséhez!