Különös nyár az idei, de nem mondhatjuk, hogy ez az első év, amikor a kánikulai napokat nem nyári záporok és zivatarok váltják, hanem orkánerejű szél, monszunszerű, áthatolhatatlan esőfüggöny, villámárvíz vagy jégeső, ami komoly fennakadásokat és károkat okoz falvakban, városokban és metropoliszokban egyaránt. Lassan-lassan elhisszük, hogy a klímaváltozás már nemcsak közeleg, hanem szinte ököllel üt az arcunkba. Nem dughatjuk a fejünket a homokba, és az sem megoldás, hogy csak a kormányoktól, szervezetektől várjuk a cselekvést. De joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy mi, „apró porszemek”, tényleg tehetünk-e valamit a klímaváltozás megállításáért, vagy lassításáért? Nagyon is sokat. Ezt mondja dr. Glied Viktor, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, fenntarthatósági szakértő.

Volt olyan év, amikor öt ország válogatottjai szerepeltek a Cserneczky-féle szerszámokban.

Gyertek velünk Marco Polo szülővárosába!

Olyan időszak is volt a kanál életében, amikor státuszszimbólumnak számított.

Nagy Gábor orgonaépítő kalauzol bennünket az orgonaépítés különleges világába.

Mennyire fontos része étkezési kultúránknak a tálalás? Új sorozatunkban ennek eredtünk nyomába.

Szinte tapinthatóan sűrű, arab és mór ízekkel fűszererezett levegőt szívhatunk itt magunkba.

Vékonyak és egészségesek szeretnénk lenni – legalábbis erre utal a számtalan életmódváltó program, amivel lépten-nyomon találkozunk. E sorok írója is szó szerint évtizedeket töltött el az álomalak kergetésével, mindenféle csodadiéta, életmódváltó program és időnkénti böjtölés bevetésével. De valóban elérhető mindkét cél egyszerre? Tényleg egészségesebbek leszünk, ha testünk minden paramétere az ideális tartományba kerül az egységesen elfogadott mérőrendszerben? Mi van, ha mindeközben folyamatosan azon stresszelünk, hogy megehetünk-e még egy kocka csokit. Vagy, ha nem vagyunk „ideálisak”, de tökéletesen érezzük magunkat? Az életmódváltás alapelveit és számos aspektusát vettük górcső alá Keczeli Viola dietetikussal.

Húsvét közeledtével sokan vallási okokból tartják a böjti előírásokat, mások a megújuló természettel összhangban azért, hogy testüket megtisztítsák a salakanyagoktól, míg olyanok is akadnak, akik számára a böjti időszak pusztán egy jó apropó arra, hogy elkezdjék aktuális fogyókúrájukat. Legyen szó bármilyen indokról, ha valaki böjtölni szeretne, érdemes tudnia, biztonságos-e ez számára az adott időszakban, élethelyzetben, mire figyeljen oda, milyen jótékony hatásokra számítson. Dr. Raposa L. Bence dietetikus, sport-dietetikus, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának tanszékvezetője, egyetemi docens segítségével jártuk körbe a témát.

Kirándulós családba születtem. Apukámat mindig vitte a lendület, vasárnap már 8-kor kivert bennünket az ágyból. Kisgyerekként ezt eléggé zokon vettem, és a nagyon hosszú túrákat nem nagyon kedveltem. Aztán felnőttként egyszer csak azon kaptam magam, hogy imádok új helyeket felfedezni, a már ismert úticéloknál belefeledkezni a látnivalókba. Aztán tévés tudósítóként a megye szinte minden településére eljutottam az évek során, és sokszor megigézett az apró falvakban, a kis- és nagyvárosokban megbúvó megannyi csoda. Ezekből szemezgettem, és nagyon jó szívvel ajánlom, hogy aki Baranyába látogat, feltétlenül ejtse útba az alábbi látnivalókat.

Leanderek, szökőkutak, fügefák, teraszok, Janus Pannonius, mediterrán hangulat, és még mennyi minden!

Amikor belekortyolunk egy pohár kiváló minőségű borba, színek, fények, illatok, aromák, emlékek özönlik el a lelkünket, eláraszt bennünket az a káprázat, amit Hamvas Béla oly sokszor és oly szépen tolmácsolt A bor filozófiája című könyvében. Azt ilyenkor nem érzékeljük, micsoda tudás, munka, mennyi verejték, hány álmatlan éjszaka rejtőzik e csoda mögött. A kutatók a borkészítésnek olyan háttértárában munkálkodnak, amiről fogalmunk sincs. Most egy pécsi kutató révén bepillanthatunk a kulisszák mögé, hogy meglessük, hogyan is születnek az ízek, aromák – beleértve jót és rosszat egyaránt. Arról is szó esik, hogy  hogyan tudjuk a rosszat megelőzni, kiküszöbölni vagy „megjavítani”.