Vékonyak és egészségesek szeretnénk lenni – legalábbis erre utal a számtalan életmódváltó program, amivel lépten-nyomon találkozunk. E sorok írója is szó szerint évtizedeket töltött el az álomalak kergetésével, mindenféle csodadiéta, életmódváltó program és időnkénti böjtölés bevetésével. De valóban elérhető mindkét cél egyszerre? Tényleg egészségesebbek leszünk, ha testünk minden paramétere az ideális tartományba kerül az egységesen elfogadott mérőrendszerben? Mi van, ha mindeközben folyamatosan azon stresszelünk, hogy megehetünk-e még egy kocka csokit. Vagy, ha nem vagyunk „ideálisak”, de tökéletesen érezzük magunkat? Az életmódváltás alapelveit és számos aspektusát vettük górcső alá Keczeli Viola dietetikussal.

Húsvét közeledtével sokan vallási okokból tartják a böjti előírásokat, mások a megújuló természettel összhangban azért, hogy testüket megtisztítsák a salakanyagoktól, míg olyanok is akadnak, akik számára a böjti időszak pusztán egy jó apropó arra, hogy elkezdjék aktuális fogyókúrájukat. Legyen szó bármilyen indokról, ha valaki böjtölni szeretne, érdemes tudnia, biztonságos-e ez számára az adott időszakban, élethelyzetben, mire figyeljen oda, milyen jótékony hatásokra számítson. Dr. Raposa L. Bence dietetikus, sport-dietetikus, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának tanszékvezetője, egyetemi docens segítségével jártuk körbe a témát.

Kirándulós családba születtem. Apukámat mindig vitte a lendület, vasárnap már 8-kor kivert bennünket az ágyból. Kisgyerekként ezt eléggé zokon vettem, és a nagyon hosszú túrákat nem nagyon kedveltem. Aztán felnőttként egyszer csak azon kaptam magam, hogy imádok új helyeket felfedezni, a már ismert úticéloknál belefeledkezni a látnivalókba. Aztán tévés tudósítóként a megye szinte minden településére eljutottam az évek során, és sokszor megigézett az apró falvakban, a kis- és nagyvárosokban megbúvó megannyi csoda. Ezekből szemezgettem, és nagyon jó szívvel ajánlom, hogy aki Baranyába látogat, feltétlenül ejtse útba az alábbi látnivalókat.

Leanderek, szökőkutak, fügefák, teraszok, Janus Pannonius, mediterrán hangulat, és még mennyi minden!

Amikor belekortyolunk egy pohár kiváló minőségű borba, színek, fények, illatok, aromák, emlékek özönlik el a lelkünket, eláraszt bennünket az a káprázat, amit Hamvas Béla oly sokszor és oly szépen tolmácsolt A bor filozófiája című könyvében. Azt ilyenkor nem érzékeljük, micsoda tudás, munka, mennyi verejték, hány álmatlan éjszaka rejtőzik e csoda mögött. A kutatók a borkészítésnek olyan háttértárában munkálkodnak, amiről fogalmunk sincs. Most egy pécsi kutató révén bepillanthatunk a kulisszák mögé, hogy meglessük, hogyan is születnek az ízek, aromák – beleértve jót és rosszat egyaránt. Arról is szó esik, hogy  hogyan tudjuk a rosszat megelőzni, kiküszöbölni vagy „megjavítani”.

A megszokott környezetünkből kiszakadni valódi élmény. Egy-egy utazásról visszatérve másként látjuk az életünket, a bennünket körülvevő valóságot, mint annak előtte. S ha már utazás, akkor ezúttal kanyarodjunk dél-nyugat felé, fedezzük fel Baranya kincseit, nézzünk körül Pécsett és környékén. Hagyjuk, hogy megigézzen bennünket az itt-ott felbukkanó Zsolnay-művekben, fakazettás templomokban és természeti kincsekben megbúvó megannyi csoda! Minden évszakban örömünket lelhetjük a térség kincseiben.

Az evőeszközök több ezer éve léteznek, először az ókori civilizációkban jelentek meg, de csak a középkor végén, a reneszánsz időszakában terjedtek el a gazdagabb családok körében. Az étkezési szokások finomodásával, a kifinomultabb, bonyolultabban fogyasztható ételek és fogások megjelenésével egyre fontosabbá vált olyan eszközök használata, amelyek egyrészt védik, másrészt meghosszabbítják, „ügyesítik” a kezet. Az evőeszközök formája az ételek állagához igazodva alakult ki. A Napkirály, XIV. Lajos udvarában már étkezési etikett is létezett, amelyben az evőeszközök helyes használatáról is rendelkeztek, azonban széles körben csak a 18. században terjedt el a három evőeszköz együttes használata. E hármasból ma a kést vesszük górcső alá.

Amikor ma leülünk a szépen terített asztalhoz, és nekilátunk kedvenc ételünk elfogyasztásának, teljesen természetes a mozdulat, amellyel a késhez, a villához vagy a kanálhoz nyúlunk, és eszünkbe sem jut, milyen hosszú és rögös út vezetett idáig. Hiszen a kézzel evéstől a különböző természetes és kézzel készített eszközök használatán keresztül ma már olyan magas szintre jutott az evőeszközök használata az étkezési kultúrában, hogy akadnak, akik az egyik világmárka New Wave fantázianevű 72 darabos evőeszközkészletéért  akár 350 ezer forintot is kifizetnek. De ne szaladjunk ennyire előre! Kultúrtörténeti kalandozásunkban ezúttal az „ötágú” villára fókuszálunk.

Szeretnéd, ha a vágyaid szerint alakulna az újév, és minden álmod valóra válna? A kemény munkában hiszel, vagy a szerencsében? Az alábbi kvízzel tesztelheted, vajon tudod-e, hogy érdemes búcsúztatni, illetve indítani az évet!

Az év vége szokás szerint a számvetés ideje. Sajnos elkerülhetetlen azt is felmérni, hogy kiktől kellett végső búcsút vennünk. Olyan kortársakról emlékezünk meg – a teljesség igénye nélkül –, akik életük során maradandó hatást gyakoroltak a kultúrára, a tudományra és a művészetekre, munkásságukkal formálták a világot. Bár távoztak, örökségük tovább él velünk, bennünk.

A szilveszter hagyományosan a partikról, a zenéről, a táncról, a fergeteges mulatságról szól. Vannak azonban, akik szívesen szerveznek otthoni beszélgetős, társasjátékos bulit, amibe belefér egy-egy jó film is. És azoknak, akik szűk családi körben búcsúztatják az óévet, lehet, hogy jól jön az ezerszer ismételt és elcsépelt tévéműsorok helyett egy-egy igazán jó alkotás. Ha pedig az ezekben kibontakozó történeteknek még némi köze is van a szilveszterhez, az sem baj. Összegyűjtöttünk hát egy kis csokrot a szilveszteri, vagy szilveszterhez laza szállal kapcsolódó filmekből azok számára, akik szívesen eveznének át 2025-be egy jó történet hajóján.

Columbo, Derrick, Horatio Caine – életünket végigkísérik a híres nyomozók, akik a tévé képernyőjén, üldözik a bűnözőket, mindent megoldanak, a bűnöst elkapják, közben pedig olyan karakteresek és karizmatikusak – esetenként viccesek –, hogy soha nem feledjük őket.