Folyamatosan megy az egyeztetés családi és baráti körben ezekben a napokban arról, hogy a húsvéti asztal fogásait miként érdemes elkészíteni. Mindenkinek van egy jól bevált praktikája. Ezért annak jártam utána, hogy hogyan csinálják a profik. Te is a levében hagyod kihűlni a sonkát? Aztán a tojást is abban főzöd meg? És mit iszunk a báránysült mellé? Továbbá lehet-e kékfrankossal koccintani? – ezt is eláruljuk.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc női szereplőire gondolva elsősorban Szendrey Júlia, Laborfalvy Róza, Leőwey Klára és Teleki Blanka jut eszünkbe, azonban jóval több hölgy vett részt a magyar történelem egyik legfontosabb eseménysorozatában. Az ő életüket, tevékenységüket kutatja Gulyás Adrienn történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója – beszélgetésünkben nemcsak azokról esik szó, akik valóban szolgáltak a forradalom hadszínterein, de olyan nevek is felmerülnek, akiket tévesen sorolnak a szabadságharc női hősei közé.

Templomi csodák.

A nőnap apropóján számot vetettem azzal, vajon a csillagok milyen együttállása, a történelem, a gazdaság, a filozófia, a gondolkodás mennyi árnyalata kellett ahhoz, hogy a nők helyzete változzon, életük élhetőbb legyen. Schadt Mária szociológussal, nőtörténet kutatóval beszélgettünk arról, hogyan és miért is van nőnap és hogyan kapcsolódik a női emancipáció történetéhez.

Forró, fűszeres, szenvedélyes. Művészien tálalt sültek, szószok, szaftos cubano szendvics, latin zenei aláfestéssel – ki ne emlékezne A séf című filmre, Carl Casper séf zajos bukására és arra, hogyan valósította meg végül régi álmát, hogy egy büfékocsival végigjárja Amerikát. Közben a roadmovie-ban végig szólt a vérforraló zene, és a romantika kedvéért fiával és volt feleségével is alakulgat a kezdetben zavaros kapcsolat. Ennyi spoiler épp elég: Jon Favreau, aki rendezőként és főszereplőként is jegyzi a filmet, gondoskodik az izgalmakról. A séf nálam benne van a gasztrofilmek TOP 10-es listájában.

A villányi, pécsi és szekszárdi borvidék háromszögében élve elkényeztet a vidék borainak sokszínűsége. Ezen a tájékon megszokott a szőlőtőkék hosszú sora az út mentén, így – bár jómagam nem „szőlészkedek” – szinte naprakészen tudok rátekinteni a szőlőtermesztés folyamatára. Néhány éve még egy borismereti kurzust is elvégeztem, hogy jobban tisztában legyek a színek, illatok, savak, tanninok világával. Abban azonban, hogy melyik évszakban melyek az aktuális munkák, mi az, amire oda kell figyelni, nem vagyok teljesen naprakész. Ezért a téma szakértőit, Teszlák Pétert, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kutatási igazgatóját és Madaras Zoltánt, az intézet elnökét kérdeztem az időszerű munkálatokról, a klímaváltozás kihívásairól és a lehetséges megoldásokról.

A klímaváltozás az építészetet, az építészek munkáját is lényeges mértékben megváltoztatja. A szakemberek szerint a fenntartható jövő megteremtése az építészoktatásban is gyökeres változást kíván, mégpedig azért, mert a fenntartható városi közösségek megteremtéséhez és az életminőség javításához az épített környezet tervezése és fejlesztése során a jelenlegi gyakorlathoz képest radikális módszereket kell alkalmazni. Dr. Veres Gábor építésszel és Kotnyek Zsófia doktorandusz hallgatóval beszélgettünk.  

Ki ne emlékezne Luise és Lotte, a két egymástól távol nevelkedő ikerlány egymásra találására a Bühl-tavi gyermeküdülőben? Rongyosra olvastam a pöttyös könyvet, tövig rágtam a körmömet, annyira izgultam, hogy vajon a szülők rájönnek-e a személycserére és vajon sikerül-e a csetlő-botló családegyesítés. Az 1940-ben megjelent A két Lotti című regény Magyarországon 30 kiadást ért meg, nemzetközi szinten pedig több filmes adaptáció is készült a történet nyomán. Hogy világszerte hányan olvasták, azt megbecsülni sem lehet. De Erich Kästnernek nem ez az egyetlen emlékezetes műve, életrajza pedig legalább annyira érdekes, mint regényei.

„A munkácsi kis árva, elhagyatva, száz baj között, semmi nélkül indult el a világon. És a nagy-nagy művész az egész emberiség gyásza mellett szállott a koporsóba. És ez a kettő ugyanaz az egy személy volt. Ez a mai világ mesehőse! És ez az út nyitva, minden ifjú előtt” – így írt Munkácsy Mihály világhírű magyar festőművész pályájáról Móricz Zsigmond. Méltán. A grandiózus kompozíciók virtuóza hihetetlen utat járt be Munkácstól Párizsig, a legnagyobb szalonokig, a világhírnévig, és – sok művésszel ellentétben – még életében élvezhette a sikereket. Bár ez az út korántsem volt tükörsima.

Egészen különleges és egyedi technikával dolgozott, alkotásai magukon hordozták a zsenialitás jegyeit. Tehetségét Salvador Dalíéhoz hasonlították, sőt akadtak, akik szerint meghaladta a spanyol művészt. Igazi showman volt, szerette az életet. Szász Endre Munkácsy Mihály-díjas világhírű festő, grafikus hollóházi időszakához kapcsolódó vándorkiállítás nyílt a siklósi várban. Ennek apropóján idézzük fel hihetetlenül izgalmas életpályáját.

Voltál már úgy, hogy beléptél valakihez, és elámultál, mennyire otthonos, letisztult, mégis mennyire modern, vagy akár trendi az enteriőr? Hogy mitől lesz egy belső tér igazán stílusos, mik az aktuális trendek, mire számíthatunk 2024-ben, és hogyan vágjunk bele egy lakásfelújításba, ha trendi otthonra vágyunk, azt szakember segítségével deríthetjük ki. Mesz Anita belsőépítésszel beszélgettünk formákról, stílusól, trendekről. Anita építészként kezdte pályafutását, de a belsőépítészet világa hamar beszippantotta: úgy érezte, ezen a területen tud szakmailag igazán kiteljesedni. Tervezett már komplett családi házakat, lakásokat, kávézót, éttermet, hotelt, irodákat – széles a repertoárja, tisztában van az aktuális „divattal”.

A busójárás évszázados tél-, vagy ha úgy tetszik, törökűző mulatságként van jelen a helyiek életében – közel egész évben. Szinte mindegyik itteni családban hónapokig készülnek az ominózus hétvégére, ugyanis a néphagyomány őrzése sok-sok energiát megkíván. Rosta Endre busómaszk-faragó mesterrel, népi iparművésszel, a Busóudvar vezetőjének segítségével pillanthattunk most a kulisszák mögé.