Miért gyűjtögetünk még mindig, amikor megvan mindenünk? – interjú Birkás Béla pszichológussal

Én nem vagyok egy gyűjtögető típus, szerintem nincs felesleges tárgy a háztartásomban. A műanyag dobozok? Persze, hogy kellenek. Igaz, kifolynak a szekrényből. Jó-jó, de mi van, ha egy regimentnek kell egyszerre kaját csomagolni? És a befőttes üvegek is fontosak. Hogy soha életemben nem főztem még be semmit? Még. Bármikor megtörténhet. És persze, a ruhák. Azok, amikbe terveim szerint hamarosan belekarcsúsodok. Persze, öt éve, hogy meghíztam, de sose lehet tudni, mikor sikerül. Meg azok a ruhák is kellenek, amelyeket sose hordok, mert mi történik, ha pont ezekre lesz valamiért szükség? Lehet, hogy mégis gyűjtögető vagyok? Birkás Béla pszichológussal beszélgettünk.

Különleges kisfehérje hozhat áttörést a szívgyógyításban – pécsi kutatóké az érdem

Magyar kutató felfedezése hozhatja el azt a korszakot, amikor a szívkárosodásokat egyszerűbben tudják gyógyítani. Forradalmi áttörést jelenthet a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében az a fehérje, amelynek szívregenerációra gyakorolt különleges képességeit egy pécsi kutatóorvos fedezte fel. Bock-Marquette Ildikó, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet tudományos főmunkatársa bízik abban, hogy a fehérje belátható időn belül a betegekhez is eljuthat. Interjúnk.

„Egy esőerdőbe egyedül bemenni szinte egyenlő a halállal. Mégis imádtam minden percét” – interjú Sár Józseffel

Szerencsések azok az emberek, akik valóra válthatják gyermekkori álmaikat. Sár Józsefnek kettő is volt, és mindkettőt sikerült elérnie. Több mint negyven éve foglalkozik rovarokkal, és csaknem ugyanennyi ideje üti a dobokat: számos rockzenekarral turnézott már. Ma egyik hivatását sem cserélné el semmiért: a bőrszerkós, napszemüveges, kendős rocker éppúgy otthon érzi magát a színpadon, mint az esőerdőben, vagy éppen saját bogármúzeumában, s persze a gyerekek között, akiknek felejthetetlen biológiaóra keretében mesél a természet csodálatos világáról.

Az elmúlt negyven év legjobb sajtófotóit láthatjuk egy helyen – bejártuk a Fotótavaszt

Szeretem a fotókat. Elvisznek egy másik világba, új történeteket tárnak fel, új érzéseket mutatnak. Ebben a csodában hatványozottan lehet része azoknak, akik a következő hetekben Pécsre látogatnak. A Pécsi Fotótavasz keretében több helyszínen láthatók kiállítások, amelyeken a legjobb sajtófotóktól kezdve a fiatal tehetségek munkáin át Szász János pécsi fotóművész hagyatékáig sok mindennel megismerkedhetünk.

Így vezessünk háztartást nagyanyáink tanácsai nyomán!

Háború, válság, infláció – nincsen új a nap alatt. Azok a nehézségek, amelyekkel ma küzdünk a pénzügyeink terén, mind jelen voltak ötven, száz évvel ezelőtt is. Éppen ezért egy történészt kérdeztünk arról, mit érdemes eltanulni nagyanyáinktól, ha spórolnánk egy kicsit (vagy sokat). 

„Odafent olyan, mintha tíz hűtőszekrény között aludnál” – interjú az új magyar űrhajós kiválasztása kapcsán
2024-ben a következő magyar űrhajós is elhagyhatja a Föld légkörét, jelenleg zajlik a kiválasztása. Korábban már két magyar is járt a világűrben, ráadásul Farkas Bertalannal a nemzetek sorában hetedikként léptünk ki a súlytalanság világába, Charles Simonyi pedig kétszer is ellátogatott az űrbe. De hogy is áll jelenleg az űrkutatás? Miért akarjuk meghódítani a világűrt? És mi hasznunk van belőle? Erről beszélgettünk Nagyváradi László csillagásszal, a Pécsi Tudományegyetem docensével.
Legyünk szépek és stílusosak francia módra: kipróbáltuk Mireille Guiliano tanácsait

A francia nők stílusosak, csinosak, lazán elegánsak, karcsúak. Életükbe a család, munka, magánélet mind belefér, ráadásul amolyan franciás könnyedség tölti be napjaikat. Hogy mindezt hogyan érik el, az sokáig az ő titkuk volt. De Mireille Guiliano „A francia nők nem híznak” és „A francia nők télen-nyáron”című nemzetközi bestsellerek szerzője, a Veuve Clicquot Részvénytársaság (a világhírű pezsgőkészítő cég) volt vezérigazgatója sok praktikát elárul.

A finnugrisztika „nagymamája” egy méltatlanul elfeledett tudós – ő volt N. Sebestyén Irén

A Kalevalát olvasva szeretett bele a finn kultúrába, ami megalapozta későbbi, tudományos pályáját is. A finn nyelv és kultúra iránti komoly érdeklődés egy életen át elkísérte. Több regényt, köztük egy igazi bestsellert is magyarra fordított, tudományos pályája során pedig nyelvész, műfordító, címzetes egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora lett. Számos hazai és finn díjat is elnyert. Mégis alig ismerjük ma a finn nyelv és kultúra iránt elkötelezett tudósnő, N. Sebestyén Irén nevét.

Kiterjesztett robotkarokkal, játékkonzollal műteni – dr. Papp Andrással beszélgettünk a robotsebészetről

„Óriási nap volt, 2022. október 3-a, reggel. Nagyon izgatott voltam, hiszen hosszú hónapok felkészülése után először ülhettem a konzolba éles szituációban. Két konzolsebész, egy asszisztens, egy altatóorvos, egy altató asszisztens, egy műtősnő és egy műtősfiú, meg a beteg: ennyien voltunk a műtőben. A pácienst elaltatták, a robotkarokba behelyezték az eszközöket és elindult az első pécsi robotsebészeti műtét. Epehólyagot távolítottunk el. A másik konzolsebész régi jó barátom volt, Dr. Varga Gábor, aki Németországban már több éve operál robottal, így tudtam, ha elakadok, pillanatok alatt át tudja venni az irányítást. Soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor a sikeres műtét után együtt örült a csapat.”

Applikáción keresztül szüntetik meg a betegek kézremegését Pécsen: így működik a távolról végzett agyi stimuláció

Kevesen tudják, de már több évtizede használja az orvostudomány az úgynevezett neuropacemakert: bizonyos agyi területek stimulálásával ugyanis csökkentenő a remegés, így a Parkinson-kór is kezelhető. A betegek enélkül idővel elveszítenék a munkaképességüket, kerekesszékbe is kerülhetnek, ez a módszer azonban évtizedekkel elhalasztja a tünetek súlyosbodását. Ráadásul még sok lehetőséget rejt magában: a kutatások szerint idővel a depressziót, a kómát, az agressziót is gyógyíthatjuk így egy bizonyos mértékig. Közben a technológia is fejlődött: az agyi stimuláció beállításait az orvos távolról is elvégezheti, ami viszont felvet néhány biztonsági és erkölcsi kérdést. Minderről dr. Kovács Norberttel, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettesével beszélgettünk.

Már követem az oldalt

X