A római pápák nyári rezidenciáján, Castel Gandolfoban dolgozott 28 éven át, három pápával személyesen is találkozott. Aztán a szíve Magyarországra hozta és most Pécsett kamatoztatja tudását a Vatikán egykori főkertésze. Az olasz kertésszel és magyar feleségével beszélgettünk kalandjaikról.
Vuhanról a legtöbben a koronavírus-járvány kapcsán hallottunk először. Pedig Kína hetedik legnagyobb városa sokkal több ennél. Hupej, vagyis „Az ezer tó” tartományának fővárosa a Jangce és a Han folyók torkolatában fekszik és 13 millióan lakják. Rengeteg felhőkarcolójával és metróhálózatával mára egy nyüzsgő, vibráló világvárossá vált. És ott van a világ egyik legnagyobb színháza is, ahol egy zenés, táncos, cirkuszi elemekkel fűszerezett, Cirque de Soleil típusú látványos show-műsorral szórakoztatják a közönséget. Ennek a színháznak a zenei vezetője, házi komponistája egy pécsi srác, aki egyszerűen imádja a zenét. Keresztes Zoltán zeneszerzővel arról beszélgettünk, hogyan jut el valaki a szórakoztatóipar zenei csúcsára Magyarországról.
Maga a megtestesült elegancia, még úgy is, hogy mindenkor energikus, pörög. Közel 80 éves, nyugodtan ülhetne a babérjain, mégsem teszi. Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas, Érdemes Művész, táncművész, koreográfus, egyetemi tanár, a Pécsi Balett alapítója, a Halhatatlanok Társulatának tagja. Több mint hat évtizede van a pályán, mára nemcsak táncosként ismerjük: könyvet írt, rendezett, színészkedett, sőt még jelmezeket is tervezett. A szakma minden részét kipróbálta, és azt mondja, készen áll mindarra, ami még rá vár. Mostanában is számos projektre csábul el, szerepel a 30Y klipjében, divatfotózásra megy a Vogue magazinhoz, aktív szerepet vállal a Varrj maszkot kampányban. Mondanom sem kell: alig ért rá az interjúra.
A Hajdú-Bihar megyei Tedejen, a falu legszélső házában, a természet közelségében nőtt fel. Gerald Durrell nyomdokain járt, már kisgyerekkorában beszippantotta a természet, középiskolásként magával ragadta a természetfotózás, a National Geographic-ban jelentek meg képei, David Attenborough-val a tiszavirágzásról forgatott. Már egészen fiatalon címzetes egyetemi tanár lett, aztán a biológiától nem elszakadva új utakra lépett. Ma a kommunikációban találja meg a sikereit, a nyilvánosság előtti beszédre tanítja hallgatóit. Szentpéteri L. Józseffel, vagy ahogy nemzetközi színtéren ismerik, Joe Petersburgerrel beszélgettünk.
Arról gyakran hallottunk az elmúlt egy év során, hogy egy étterem bajban van. Azt is megszoktuk, hogy a jó emberek összeállnak és segítenek, sok vendég, többet és többször rendel, hogy kedvenc vendéglátóhelye megmaradjon. Az már meglepőbb, ha a határon túlról érkezik a segítség, pláne, ha egészen távolról, a kenguruk földjéről. Az pedig, hogy egy vendéglátós ezt az összeget nem a saját üzlete megmentésére fordítja, szinte egyedülálló. Nos, valami ilyesmi történt az óbudai Gléda étterem esetében.
Szemsérülés, lázgörcs, mérgezés, gázolás – ezek a sérülések, balesetek ijesztően hangzanak, különösen akkor, ha gyerekekkel történnek. Fontos, hogy baj esetén a kicsik a lehető legjobb és leggyorsabb ellátást kapják. Őket szolgálja a Magyar Gyermekmentő Alapítvány, akik 15 éve dolgoznak a gyermekekért. A másfél évtizedről, munkáról, elhivatottságról az alapítvány szakmai igazgatójával, Gesztes Évával beszélgettünk.
